Szerző: Dobranyi Tamas

Témahét 2022. 02. 07–11 között, amelyhez minden közoktatási és szakképzési intézmény csatlakozhat. Kásler Miklós miniszter úr, Pölöskei Gáborné és Maruzsa Zoltán államtitkárok támogatják a programot, és bátorítják az intézményeket a csatlakozásra. Idén a Kongói Kabinda városában egy óvoda felépítésére, egy iskola tetejének megjavítására, motorbiciklik vásárlására (melyeken tanárok, papok, orvosok el tudnak jutni távolabbi településekre is), valamint egy templom építésére fogunk gyűjteni. Az adományokat minden iskola egy kitett nagy perselyben gyűjti, majd a Szent Márton Köpenye Alapítvány juttatja el az adomány teljes összegét a fenti célokra a Kabinda-i egyházmegyének. A témahétre tananyagot küldünk (történelem, földrajz, nyelvi stb. órákra). Kérjük, hogy minden csatlakozni kívánó intézmény regisztráljon honlapunkon: mindannyiantestverek.hu/

Ebben az életre szóló elköteleződésben nagy segítségére lehetnek a helyi egyházközségeknek pl. Igeliturgia végzésében, plébánia szolgálat sokféle teendőiben, zarándoklatok szervezésében, közösségek vezetésében.
Krisztus sokféle módon kopogtatott az életetek ajtaján. Ma igent mondtok erre a hívásra, amellyel ő azt szeretné, hogy a kincseket amit adott másokkal is megosztanátok. Legyetek igazi követők, egészen közel az Ő szívéhez, mondta szentbeszédében Székely János.

Utalt arra, hogy január 22-én emlékezik meg egyházunk Boldog Batthyány-Strattmann Lászlóról aki a világi keresztények egyik nagy példaképe, aki a saját lelki életében élte a Krisztussal való egységet: újra és újra befogadta őt a napi szentmisében, szentáldozásban, az imádságaiban. És Krisztust sugározta a körülötte élők felé. Krisztus számít rátok, legyetek az Ő világossága, zárta szentbeszédét a megyéspüspök.
A szentbeszéd után következett az avatási szertartás. A jelöltek egyesével léptek előre. Letérdeltek a kelyhet tartó főpásztor elé. „Vedd ezt az Eucharisztia ünneplésére előkészített kenyeret. És úgy élj, hogy méltóképpen szolgálhass az Úr és az Egyház asztalánál. “– bízta rájuk a küldetést Székely János.

Az akolitusavatási szentmise visszanézhető egyházmegyénk Youtube csatornáján.

Idén már ötödik alkalommal adták át a díjat. Az ünnepségnek ezúttal is a Batthyány-kastély színházterme adott otthont. Köszöntőjében Bebes István, Körmend polgármestere kiemelte: Batthyány László példa a ma embere számára is. De nem csak kitűnő szemorvosi munkájával, példás családi életével, hanem a köz érdekében tett megnyilvánulásaival is. Nem csak gyógyított, hanem támaszt és segítséget adott a legelesettebb embereknek. Olyan jelentős karitatív tevékenységet végzett, amelyet nem csak az itt élők, hanem a Katolikus Egyház is elismert, amikor 2003-ban a boldogok sorába emelték. A város dolgozik azon, hogy azokat az értékeket amelyeket ő képviselt, tovább tudja adni az újabb és újabb generációknak. Pl. templomot neveztek el róla, amelyhez a város ingyen adta a telket, a róla elnevezett ösztöndíjjal pedig tehetséges, de anyagilag rászoruló egyetemistáknak nyújtanak segítséget. Fontos, hogy útmutatásait, példaértékű cselekedeteit, emberségét, hitét naponta kövessük. Életpéldája a bizonyság, hogy az önzetlenség minden körülmények között alapvetés, a család szent és sérthetetlen, az elhivatottság alázatos is lehet, hitünk pedig szilárd és megrendíthetetlen. Körmend büszke arra, hogy ahhoz a közösséghez tartozik akik tisztelik Batthyány Lászlót, mondta Bebes István.
Müller Cecília országos tisztifőorvos beszédében kiemelte: Batthyány-Strattmann László megkülönböztetés nélkül, gyakran ingyen segítette az embereket, magas szintű tudásával és szeretetével. Nem csak betegséget, hanem a beteg ember segítette. A beteg tele van félelemmel, kérdésekkel, nagy megnyugvást, reményt tudunk részükre adni azzal a hittel amit mi magunk is ajándékba kaptunk. Sokat jelent egy kézfogás, bátorító szó, mosoly a betegeknek. Honnan jön ehhez az erő? A Mindenható megérinti a szíveket és családtagjaink, közösségünk tagjain keresztül kapunk fizikai, lelki segítséget. Ők a mi szeretet forrásaink. Ők adnak erőt és ha kell vigasztalást is. Mindannyiunk mögött, mellett sok segítő áll és ezért értük is hálát adunk a mai napon, mondta Müller Cecília.
Ráczné Varga Bernadett gondolatait hallhatták a megjelentek, majd következett a díjátadó. A Test és a lélek orvosa díjban dr. Wolf Terézia körmendi háziorvos és Hajgató Éva ápoló, a Zalaegerszegi Szent Rafael Kórház főnővére részesült. Köszöntőjében Wolf Terézia elmondta: Batthyány László életével Körmendre költözésük során ismerkedett meg, elolvasta naplóját is. Közben volt egy felismerése: az orvosi munkát úgy érdemes végezni ahogy Batthyány László végezte és csak így szabad gyógyítani, a betegek felé fordulni. Példaképévé vált első pillanattól fogva. A díj arra kötelez, hogy munkámat továbbra is Batthyány László szellemében és egyre jobban végezzem, mondta Wolf Terézia.
Az ünnepség a Szent Erzsébet-templomban folytatódott. Szentbeszédében Székely János megyéspüspök kiemelte Batthyány László orvosi példáját, aki nem csak a betegséget gyógyította, hanem gyakran együtt imádkozott a betegeivel is. De törődött a városban élő szegényekkel is. Kiemelte felesége Coreth Mária Terézia szerepét is Batthyány László életében, aki nem csak példás családanya volt, odaadó feleség, támasza a szegényeknek, hanem segítette férjét a műtétek közben is. Az életünkben sok minden amit az ember gyűjt, amit a világ megtapsol ezek mind elmúlnak. A halotti ingen nincsenek zsebek.Odaátra nem viszünk semmit a földi gazdagságból. Egyetlen dolog ami megmarad amit odaadtunk, amikor nagylelkűen élünk. Ez a nagylelkűség járja át az orvosokat, ápolókat, az egész társadalmat, hogy jobb és szebb legyen a világunk, mondta Székely János.

A szentmise végén Székely János megyéspüspök Batthyány László közbejárásáért imádkozott.

Bevezetőjében Székely János kiemelte: napjainkban nem csak a papok hiányoznak a plébániákról, hanem a háttérben tevékenykedő, segítő emberek is. Pedig a keresztségben mindannyian feladatul kaptuk az evangélium továbbadását. A világi hívő nem a pap helyettese egy-egy helyen, hanem oda kell mennie és tanúságot tennie, ahová a pap nem jut el. Kiemelte: a nyugati egyházunk megújítása attól is függ, hogy a világi hívek felvállalják-e az apostoli küldetést vagy sem.
Ezt követően Póhr Frigyes, a szombathelyi Szent Kereszt Lelkészség Egyházközségi Képviselő Testületének elnöke mondta el gondolatait az Apostolok Cselekedeteinek kijelölt részletéről, amelyben Kornéliusz százados látomásáról és Péter apostol cézáreai látogatásáról volt szó. Továbbgondolásra ösztönző kérdéseket tett fel a megjelenteknek: eltudom-e fogadni, hogy a plébánia a közösségek közössége? Fontos, hogy közösségben éljem meg a liturgiát? Készek vagyunk, hogy közösségeket alapítsunk a plébánián? A közösség nyitott, hogy befogadjon idegeneket? Feltétel nélkül eltudom fogadni azt a testvért akit Isten küld a plébániára? Jel vagyok mások számára? Vállaljuk az apostoli küldetést? Vállaljuk, hogy hirdetjük az evangéliumot a pogányoknak?

Az elmélkedés után a kérdések, felvetések következtek az elnökök részéről, akik nem csak gondjaikat, hanem jó tapasztalataikat is megosztották egymással illetve előremutató ötleteiket tárták a megjelentek elé.
Felmerült közösségszervezők foglalkozatása, akik egyes településeken, plébániákon segítenének rendezvények megszervezésében. Az Eucharisztikus Kongresszus élményeiből gazdagodva egyházmegyei fáklyás Eucharisztikus körmenet megszervezésére tettek javaslatot az elnökök, de felmerült egy katolikus vállalkozókból álló adatbázis létrehozásának gondolata is. Felnőttkatekézisek megszervezését, hitoktatásra járó gyermekek szüleinek jobb elérését, zarándoklatokat is szorgalmaztak a megjelentek, akik szerint fontos figyelni az atyák egészségi állapotára, a fiatalokra, arra, hogy ők minél több időt töltsenek az iskola mellett a templomokban. Felvetődött, hogy folytatni kellene a korábban nagy sikerrel zajlott mozgássérültek találkozóját, amelyre Vas és Zala megyék mellett Győr-Moson-Sopron megyéből is érkeztek résztvevők.
Válaszában Székely János – többek között – kitért arra: szeretné ha minden évben lenne a plébániákon kis szinódusi találkozó, ahol átbeszélik a plébánia dolgait az érintettek. Kiemelte: az egyházmegye a NEK Forrásponthoz hasonló programban gondolkodik, hogy összehozza a fiatalokat. Számukra évről évre zarándoklatot is szerveznek Boldog Brenner János vértanúságának helyszínére. Első alkalommal – valószínűleg – április 1-2-án tartja ezt meg az egyházmegye.

Székely János jó gondolatnak tartotta a közösségszervezők szerepét, a mozgássérültek találkozóját. Kiemelte: minden plébánián fontos, hogy legyenek felnőttkatekézisek, amelyek segítenek hitünk elmélyítésében.

Szemerei János evangélikus püspök – többek között – kiemelte: Isten utasításokon, az istentiszteleti közösségen keresztül vezet minket, de a legcsodálatosabb az, hogy odaszegődik övéi mellé és velük, velünk együtt megy az úton.
Székely János megyéspüspök elmondta: az ökumené út Krisztushoz. Ahogyan valaha a bölcsek ajándékokkal mentek az újszülötthöz, úgy mennek a különböző keresztény felekezetek is Jézushoz, a jászolhoz és viszik a maguk ajándékait, amelyekből gazdagodhatnánk mindannyian. Pl. a protestánsok viszik a Biblia szeretetét és tiszteletét; az ortodoxok az Istennel való egyesülésnek, a misztikának a mélységét; a katolikusok a szentségek valóságát, hogy Krisztus 2000 év óta velünk van és cselekszik.
Steinbach József református püspök kiemelte: Isten gyermekei mindenkit meghallgatnak, de a helyes döntéshez csak az Úrra hallgatnak. Engedelmesek, és ők megérkeznek. És ebben a megérkezésben boldog örömmel imádják az Urat.

Az ökumenikus imahét szombathelyi ünnepi istentiszteletét, Szemerei János evangélikus püspök, Steinbach József református püspök és dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök igehirdetését visszahallgathatják itt.

Reggel 8 órától a felső tagozatos diákok a 6. évfolyam – Szent Margit életét bemutató – árnyjátékát tekinthették meg. Felkészítő tanáruk Palatkásné Kolhofer Judit tanárnő volt.

9 órától a diákok a Jézus Szíve Plébániatemplomban ünnepi szentmisén vehettek részt, melyet Dr. Székely János megyéspüspök úr mutatott be.

A szentmise után Maitz Míra 10/A osztályos tanuló fotókiállításának megnyitóján vettek részt a gimnazisták. A kiállítást Dr. Deák Viktória Hedvig nővér, domonkos rendi elöljáró nyitotta meg kedves, szívhez szóló szavaival. A megnyitót Gárdos Balázs 9/A osztályos tanuló tubajátéka színesítette.

Ez idő alatt az alsó tagozatos diákok is megtekinthették az árnyjátékot, majd Weigl Marietta igazgatóhelyettes megnyitotta Schatzl Szonja 4/A osztályos tanuló – aulában felépített – kiállítását, ahol az ügyes és szorgos kisdiák festményeit, valamint más kézműves alkotásait lehetett megcsodálni.

11 órától Hedvig nővér a 7. és 8. osztályosoknak tartott előadást Szent Margit életéről, püspök atya a 11. és 12. évfolyamos gimnazistákkal beszélgetett, míg Rétfalvi Balázs a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár gyűjteményvezetője a 9. és 10. évfolyamosoknak tartott előadást és szervezett csapatversenyt.

Köszönjük mindenkinek, aki hozzájárult e nap méltó megünnepléséhez.

Tálas József, az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága igazgatója röviden beszélt az alapítványról, majd Székely János megyéspüspökkel egy oklevelet, valamint ajándékokat adtak át Sipos Imrénének, megköszönve nagylelkű felajánlását.

Már most felhívjuk a figyelmet, hogy az idei évben is lehetőség van az adónk 1+1%-áról rendelkezni. Kérjük, hogy támogassák a Katolikus Egyházat és alapítványait. Kiemelten ajánljuk figyelmükbe a Szombathelyi Egyházmegyében működő intézményeinkhez, szervezeteinkhez, plébániáinkhoz kötődő alapítványokat.

Az egyórás előadáson Székely János kitért a gender ideológia fiozófiai hátterére, rámutatva kik azok a gondolkodók, melyek azok az irányzatok akik, amelyek eszméikkel előfutáraik és megalapozóik voltak ennek a gondolkodásnak. Külön is kiemelte a felvilágosodást, köztük Kant-ot, aki azt hirdette, hogy nincs objektív megismerésre lehetősége az embernek: azaz a tárgyakból érkező információk alapján nem alkothat érthető képet a dolgokról, mivel a valóságra rávetíti az ember a saját maga gondolatait is. Ebből az következik, hogy objektív, örök, mindenkire vonatkozó igazság nincs, csak szubjektív vélemények: ki így látja, ki úgy, minden vélemény igaz, és súlytalan.  Ezt tette meg minden gondolkodás alapjának, de ebből egy torz világkép született. 

A modern ember is tudja, sejti, hogy objektív igazság van és sejti, hogy ez meg is ismerhető. Csak ha ezt elfogadná, akkor ezt az isteni rendet kutatnia kellene, ezt követnie kellene, idézte Benedek pápa gondolatait Székely János. A nyugati ember nem megismerni akarja a világot, hanem használni. 

Előadásában Székely János példákat hozott arra hogyan épül be a mindennapokba a gender ideológia, majd kiért arra, a kereszténység miként áll ehhez a kérdéshez.

Azzal kezdte, hogy a gender mozgalomnak is vannak igaz és a kereszténység által is elismert törekvései: legyen szó pl. a nők választójogáról, a tanulási lehetőségekről, arról, hogy azonos munkáért azonos bért kapjanak a nők. 

Leszögezte: minden embert a teremtettsége okán tisztelet illet meg, azokat is akik azonos neműeket szeretnek. A vonzalmat az Egyház nem tekintette bűnnek, csak a cselekedetet, amikor valaki emellett dönt és így is él. 

A kereszténység szerint objektív igazság létezik, és ez meg is ismerhető, emelte ki Székely János. Az erkölcs nem egy szubjektív, kulturális melléktermék, amiket évszázadok alatt az emberiség megfogalmazott. Az erkölcs nem más minthogy az emberiség a világba teremtett isteni rendet, harmóniát lassan kiolvasta, meglátta, felfedezte. Ez nem az ember ellen van, nem akadály.  A világ nyitott könyv, amelyből kiolvassuk a Teremtő arcát és szándékát. 

Az Egyház vallja, hogy az identitásunkat, akár a nemi identitásunkat is, nem magunk találjuk ki, teremtjük, hanem kapjuk. Az ember nem teremtője önmagának. És azzal az identitással amit kaptunk ezzel kell valamit kezdeznünk, akkor is ha sebzett. A nemiség természetes célja a férfi és a nő eggyéforrása, szerelme és ettől elszakíthatatlanul az élet továbbadása. 

Az Egyház kiáll amellett, hogy a család nem korlát, az anyaság nem rabszolgaság, a gyemek pedig áldás. Nem a felnőttnek van joga gyermekre, hanem a gyermeknek van joga szülőre, méghozzá édesapára és édesanyára, de mindenekelőtt arra, hogy megszülethessen. Éppen ezért hangoztatja az Egyház, hogy az élet szent, a fogantatástól kezdve. Ezért elutasítja az abortuszt.

Székely János kitért a világhálóra is, amelyre az Egyház úgy tekint mint egy szellemi áruházra. És ahogy egy földi áruház polcaira sem tehet ki senki mérgező dolgokat, ugyanígy kellene működnie az internetnek is. Az Egyház úgy gondolja, hogy a pornográfia pusztító és megalázó, elsősorban nőkre, amikor árucikké teszi a testiséget és a szerelmet.  

Az Egyház véleménye, hogy a férfi és a nő házassága nem egyenlő az azonos neműek együttélésével. 

A szabadság nem önkényt jelent, a valóságtól elszakadó pillanatnyi szeszélyek teljesítsét. A szabadságunk természetes célja a jónak, az értékeknek a felismerése. 

A gender ideiológia egy rossz fa, amelynek rossz gyümölcsei vannak, ne ezzel kínáljuk a gyermekeinket, mondta zárszavában Székely János hozzátéve: a gyermekeket tanítsuk nagylelkűségre, az igazság szenvedélyes keresésére és a család, a házasság, a gyermekvállalás értékeire.  

Dr. Székely János megyéspüspök előadása meghallgatható itt.  

A Ferenc pápa által 2023-ra meghirdetett Püspöki Szinódus előkészítő, egyházmegyei szakasza az egész egyházban gőzerővel zajlik. Mindenhol más és más formát találtak ki arra, hogyan ismerjék meg az emberek véleményét az Egyház jövőjét illető egyes kérdésekben. A Szombathelyi Egyházmegye az online konzultáció mellett – amely kérdőív letölthető egyházmegyénk honlapjáról és  a Pasztorális Helnyökség honlapjáról is – a személyes konzultációkra is lehetőséget teremt. Így került sor a családok és a hitoktatók mellett ezen a hétvégén a fiatalokkal és az idősekkel való találkozókra Szombathelyen. 

A fiatalokkal a Brenner Kollégiumban találkozott Székely János. A szombathelyiek mellett – többek között – Kőszegről, Szentgotthárdról, Zalaegerszegről is érkeztek diákok. Székely János a fiataloknak is hangsúlyozta: a szinódusi előkészítő munkával, a találkozókkal nem az a cél, hogy egy újabb dokumentum szülessen, hanem, hogy egy testvériesebben működő Egyház jöjjön létre. 

A kérdések előtt Tömő János osztotta meg gondolatait az Apostolok Cselekedeteinek azon szakaszáról, amelyben az Egyház kezdeti időszakáról volt szó. Egy olyan ideális Egyház képe rajzolódik ki a szövegből – benne a vagyon feletti osztozásról, a bátor hitvallásról, az imádságról, a Szentlélek támogató erejéről – amelyre mindannyian meghívást kaptunk. Mitől lesz élhető az Egyház? – tette fel a kérdést a szakasza kapcsán. Többek között attól, hogyha baj van akkor segítünk a másik embernek. Fontos az imádság, hogy bátran tanúságot tudjunk tenni az evangéliumról, akár a szülők előtt is, emelte ki Tömő János, hozzátéve: sokan nem keresztény családokból származnak, de az iskolákban, közösségekben megismerhetik Jézust és róla otthon tanúságot tudnak tenni. A feladatokhoz, a tanúságtételhez a Szentlélek ad erőt számunkra. 

A fiatalok által megfogalmazott gondolatok között szerepelt, hogy szeretnének még több, jó oktatási színvonalú egyházi iskolát az egyházmegyében; szeretnék ha az atyák közvetlenebbek lennének; és több ifjúsági találkozót rendeznének az egyházmegyében. Vállalnának szolgálatot öregek otthonában vagy árvaházakban is. 

Válaszában Székely János kortársaik felé bátor tanúságtételre kérte a fiatalokat. Kiemelte: az, hogy milyen a papok hozzáállása a fiatalokhoz az a fiatalokon is múlik. Kell a nyitotság mindkét fél részéről. Hozzátette: az, hogy milyen papjai lesznek az egyházmeghyének a jövőben, hogy lesznek-e egyátalán az a mostani fiatal generáción múlik. Szükség van a nagylelkű fiatalokra, akik életüket Isten szolgálatába állítják, mondta. 

Az egyházi iskolákkal kapcsolatban Székely János kiemelte: bár sokszor éri kritika az egyházi iskolákat, hogy nem hívőket is felvesznek, de így legalább ezeket a fiatalokat és rajtuk keresztül a családokat is elérik. Ez egy misszió, ami fontos az Egyház számára, mondta. 

Az ifjúsági találkozókkal kapcsolatban Székely János elmondta, hogy a NEK Forráspont rendezvényhez hasonló találkozókban gondolkondnak egyházmegyei szinten. Június 3-5. között, Pünkösdkor zenés-imádságos együttlétre hívják a fiatalokat Szombathelyre.  Ősszel pedig ifjúsági vezetőképzés is indul. 

Az idősekkel való találkozóra a Szily János Látogatóközpontban került sor.  A közös éneklés és imádság után Marx Gyuláné, a zalaegerszegi Gondviselés Háza Idősek Otthona vezetőjének elmélkedését hallgathatták meg a megjelentek. Az Apostolok Cselekedeteinek azon szakaszát választotta, ahol Péter apostol meggyógyítja a 8 éve béna Éneászt, és feltámasztja a halott Tabitát. Miért tudta Péter ezt megtenni? – tette fel a kérdést. Mert élő kapcsolata volt Krisztussal, aki általa mutatta meg hatalmát. Az Egyház akkor békében élt: a hívek az evangélizáció mellett ott voltak a szegények mellett és gyógyították a betegeket. Kiemelte: olyan korban élünk amikor a feladatunk ugyanez és a Gondviselés Háza a szeretetnek és az imádságnak ezt a formáját igyekszik megvalósítani. Ugyanakkor hangsúlyozta: az otthonban olyan emberek élnek akik még sokat tudnak adni. Kiemelte az imádság szolgálatát. 

Ezt követően két tanúságtételt hallgathattak meg a megjelentek, majd következtek a hozzászólások. Itt szó esett arról, hogy jobban kell hangsúlyozni a szentségek kegyelmi erejét; nagyobb bizalomra van szükség a papok és a hívek, de az emberek között is, ami segítheti, hogy egyre többen kapcsolódjanak be az egyházközségek munkájába. Egy hozzászóló fontosnak tartotta, hogy az egyes egyházi közösségek rendelkezzenek célokkal, mert ez segíti összetartani az adott közösséget. Felvetődött, hogy az idősek látogathatnák a nevelőotthonokban élő fiatalokat, akiknek segíthetnek a tanulásban vagy a hit átadásában. A 72 óra kompromisszumok nélkül ifjúsági program idősek számára való kiterjesztése is felmerült javaslatként. 

A Mathias Corvinus Collegium szombathelyi képzési központja rendszeresen szervez közéleti témájú beszélgetéseket. Ezúttal Rod Dreher könyve nyomán arra keresték a választ Székely János megyéspüspökkel és Nagypál Szabolcs római katolikus teológussal, hogy mi a szerepe ma a kereszténységnek az emberiség életében, elsősorban az ún. nyugati civilizációban. Kezdésként Székely János megyéspüspök kiemelte: nem kell a kereszténységet félteni, mert örök, ahogy ezt Jézus megmondta. A kérdés az, hogy a nyugati társadalom hogyan viszonyul a kereszténységhez: elfogadja vagy, ahogy ez a felvilágosodás óta is tart, inkább elutasítja. Utóbbit azért teszi, mert ha elismerné az Isten által a világba teremtett, megismerhető objektív rendet, akkor eszerint is kellene élnie és ezt nem akarja. Székely János – Toynbee történész elméletét, az ember fejlődésének szakaszait példaként felhasználva – úgy látja, hogy az emberiség most egy 20-25 éves emberhez hasonlít, aki túl van már a kamaszkori lázadásán, kiábrándultságán, és földies dolgok után vágyik: ház, munka. És ahogy az ember 40 éves kora körül rádöbben, hogy az élet több mint amit pl. a vagyontárgyaival elér és mást kezd keresni, bízhatunk abban, hogy a történelemben is lesz egy ilyen bölcsebb időszaka az emberiségnek, amikor visszatér az értékekhez, így a kereszténységhez is. Nagypál Szabolcs szerint bár a szerző pesszimistán látja a kereszténység helyzetét, nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a világ számos pontján pl. Afrikában éppen virágzik a kereszténység. Azon is érdemes elgondolkodni, hogy a kereszténység problémáit ne csak a a szekuláris világban keressük, hanem pl. a kereszténységen belüli megosztottságban is. Székely János a beszélgetés során visszautalt az első századok keresztényeinek életére, akik példát adtak a kor embereinek, de példát jelentenek nekünk is. Egyrészt hitték amit hittek, azaz nem bizonytalanság és kétely bennük hitük igazságai felől. Másrészt hiteles volt az életük, és sokan meg is haltak hitükért. Harmadszor hirdették az evangéliumot szavakkal is, szívtől szívig. Ezt kellene ma is tennünk, hogy a kereszténység a világ éltető ereje legyen.

A pódiumbeszélgetés meghallgatható az alábbi linken.

https://drive.google.com/file/d/12KbKmxK8zyRYDcxhFvEA0quIOC4O4FZy/view