LEGYÜNK MA IS „A SZENTEK FÖLDJE”!

A Szombathelyi Egyházmegye Lelkipásztori Terve

Szent II. János Pál pápa egyházmegyénket a szentek földjének nevezte.1 Szent Kvirin és Szent Rutilus vértanúk, Szent Márton püspök, Szent Leonianus apát példája, Boldog Batthyány-Strattmann László, a szegények orvosa és az ő hitben, az életszentségre való törekvésben hűséges társa Coreth Mária Terézia, Boldog Brenner János vértanú és Isten szolgája Mindszenty József életpéldája, valamint egyházmegyénk sok névtelen hitvalló, hitéért üldöztetést is vállaló keresztényének élete arra sarkall minket, hogy mi is kövessük Krisztus hívását az életszentségre.

Erre hív minket a Szentírás szava újra és újra: „Járj előttem, és légy tökéletes!” (Ter 17,1) „Legyetek szentek, mert én az Úr, a ti Istenetek szent vagyok!” (Lev 19,2) Jézus a tanítványait megtérésre, a mentalitásuk átalakítására hívta (Mk 1,15). Felszólít minket, hogy igaz voltunk haladja meg az írástudókét és a farizeusokét, hogy legyünk tökéletesek (Mt 5,20. 48). Felszólít minket, hogy egész szívvel szeressük Istent, felebarátainkat pedig úgy, mint önmagunkat (Mk 12,29-31). Hív minket arra, hogy jár- junk a keskeny úton, és hogy legyünk készen mindent odaadni (Mt 7,13- 14; Lk 14,33).

Ez az életszentség nem valamiféle emberi teljesítmény, hanem ajándék, Isten kegyelme (vö. 1Kor 15,10). Abból a túláradó örömből fakad, ami- kor valaki rátalál az elrejtett kincsre (Mt 13,44), amikor valaki találkozik Krisztussal, befogadja Őt. Ahogyan Szent Pál mondja, „szinte eláraszt- ja őt Krisztus kegyelme” (1Tim 1,14). „A szeretetnek nem az a lényege, hogy mi szeretjük Istent, hanem hogy Ő szeret minket, és elküldte Fiát bűneinkért engesztelésül.” (1Jn 4,10) Szentnek lenni annyi, mint beengedni az életünkbe Isten végtelen szeretetét, az Ő fényét, és továbbsugározni azt mások felé. Szentnek lenni annyi, mint Isten és a felebarát szeretetében élni, nagylelkű, még a nehézségek között is örömteli önátadásban.

„Aki szeretetben él, Istenben él… Ha szeretjük egymást, bennünk marad az Isten, és a szeretete tökéletes lesz bennünk” (vö. 1Jn 4,7-12). A földi életünk arra való, hogy megtanuljunk szeretni, és így belenőjünk, beléphessünk Isten örök szeretetébe (vö. 1Kor 13,8-13).

Minden igazi megújulás az emberi szívben kezdődik. Nem stratégiák, nem szervezés, nem programok hozzák az igazi megújulást, hanem Isten kegyelme, amit befogadunk, és amely megújít minket, megújítja a Föld színét (Zsolt 104,30).

Legyünk ma is a szentek földje! A mai világ, amely sok esetben távolodik a hittől, a szentekre még mindig odafigyel, az ő példájuk a mai embert is megérinti. Isten arra hív minket, hogy nagy odaadással, szentként éljünk. Az egyházmegye lelkipásztori tervének legfőbb célja az, hogy ebben segítsen mindannyiunkat, papokat, szerzeteseket, világi híveket, családokat, fiatalokat és idősebbeket.

Az egyházmegye lelkipásztori terve a lelkipásztorkodás egyes területe- it veszi sorra. Az egyes fejezetek (a legelső kivételével) három részből állnak: a Szentírás, az egyház tanítása és szentjeink életpéldájának üzenete az adott témakörről; az egyházmegye helyzete a témakört illetően; lelki- pásztori irányelvek. A lelkipásztori irányelvek azt a néhány legfontosabb célkitűzést foglalják magukban, amelyeket az elkövetkező években meg akarunk valósítani, amelyek minden plébánia számára – a helyi körülmények figyelembe vételével – kötelező erejűek. A lelkipásztori terv fontos második része a paptestvéreimhez írt levél. Ebben összefoglalom mindazt, amit a papi lelkiség és a lelkipásztorkodás terén az atyáktól várok, amit egyházunk sok, ebben a témában kiadott irányelve a mi egyházmegyénkre alkalmazva számunkra előír. A lelkipásztori terv végén egy mellékletben még nagyon sok olyan javaslatot találunk, amelyeket az egyes plébániák igen nagy haszonnal magukévá tehetnek.

Kérem a paptestvéreket, a szerzeteseket, a világi keresztény testvéreket, hitoktatókat, családokat, fiatalokat, idősebbeket, hogy olvassák nyitott szívvel a lelkipásztori tervben foglaltakat, igyekezzenek magukévá tenni és életté váltani. Legyen a Szombathelyi Egyházmegye, legyenek a családi otthonaink, a plébániáink, szerzetes házaink, közösségeink ma is a szentek földje! Lássák meg az életünkön a hittől eltávolodott testvéreink is, hogy Istenben élni öröm! Segítsen minket mindennek megvalósításában a Boldogságos Szűzanya és egyházmegyénk szentjeinek közbenjárása!


  1. 1991. aug. 19-i pápalátogatási beszéd.

Minden igazi megújulás, minden hiteles lelkipásztori cselekvés a Krisztussal való találkozás öröméből, a Benne és Vele való élet kegyelmi gazdagságából fakad. Az Egyház küldetése nem valamiféle emberi stratégia, hanem az Istenben való élet túlcsordulása. Az Egyház nem alulról, nem emberi erőből épül, hanem felülről. Isten igéje, a szentségek, a kegyelem élteti.

Szent Márton kisugárzása abból a mély Isten-keresésből fakadt, amely már 10 éves korában betöltötte őt, abból a túláradó szeretetből, amellyel megosztotta köpenyét, megölelte a leprást, abból a szüntelen imádságból, amely végigkísérte az életét.2 Isten szolgája Mindszenty József bíboros életének számtalan gyümölcse mögött az ő nagy istenszeretete, aszketikus élete, imádsága rejtőzik.3 Boldog Brenner János kispapi és papi életét átjárta az a tűz, amelyről olyan sokat ír lelki naplójában, amelynek szelíd fényét annyian érezték az ő közelében, és amely erőssé tette őt a vértanúság éjszakáján.4 Boldog Batthyány László életének forrása őszinte meg- térése, a napi Szentmise, a gyakori szentgyónás, a mély imádságos élete volt, ebből fakadt szeretete a családja, a betegei és a szegények felé.5

Az Egyház megújulása, küldetésének hiteles megvalósulása ezért szent embereken, Isten felé nyitott szíveken keresztül történik. Lelkipásztori tervünk legfőbb üzenete ezért ez: Legyünk ma is a szentek földje! Éljünk Krisztusban, az Ő kegyelmében, hiszen nélküle semmit sem tehetünk.

A papság lelki életéről bővebben írtam a paptestvéreknek szóló üzenet- ben. Minden lelkipásztor törekedjen a Krisztusban való élet elmélyítésére, hiteles megélésére! Legyenek életének éltető forrásai a Szentírás, az elmélkedés, a rendszeres szentgyónás, a Szentmise átélt napi megünneplése, a zsolozsma odafigyelő imádkozása, a Szűzanya tisztelete! Örömmel mondja ki minden nap a maga igenjét a meghívó Krisztusnak! Tűzzel, szívvel élje a papságát, amely „ajándék és titok” (Szent II. János Pál). Minden paptestvér törekedjen a nagylelkű szolgálat szellemében élni nap mint nap!

A világi keresztény testvéreket ugyanerre buzdítom. Éljetek Istenben, az Ő szeretetében! Járuljatok gyakran a kegyelem forrásaihoz, a szentségekhez! Legyen mindennapi forrásotok a Szentírás, az Evangélium olvasása, átelmélkedése! Imádkozzatok együtt a családjaitokban! A hit átadásának, a gyermekek igazi értékekre való nevelésének legszentebb pillanatai ezek. Boldog Batthyány-Strattmann László és Boldog Brenner János családjának példája erre tanít minket. Keressétek a rászorulók, a szegények szolgálatának módjait! Legyetek élő, cselekvő tagjai hívő közösségeinknek! Bátran tegyetek tanúságot hitetekről! Legyetek a munkahelyen is a becsületes és szorgalmas munka, az emberség és jóindulat példái! Éljétek a szeretet titkát családotokban, közösségeitekben, környezetetekben!

Lelkipásztori tervünk legfontosabb, legelső, és kihagyhatatlan kiindulópontja ez. Innen fakadhatnak majd hiteles tettek, fakadhat az evangélium továbbadása.

Mindenkit más utakon vezet a kegyelem, más ajándékokkal gazdagít a Szentlélek. Mindenki keresse ezt a számára kijelölt utat, az életszentség számára Isten által akart ösvényét. Ha ezt tesszük, az evangélium vetése bőséges termést fog hozni körülöttünk. Az itt következő lelkipásztori tervek nem egy egységes sémába akarnak kényszeríteni minden plébániát, minden lelkipásztort és világi hívőt. Mindenki a maga kegyelmi ajándékai szerint kell, hogy építő tagja legyen az Egyháznak, a Titokzatos Test- nek. A tervünkben felsorolt irányelvek hangsúlyokat jelentenek, az evangéliumnak és az egyház tanításának a mai idők jelei és a Szombathelyi Egyházmegye konkrét lelkipásztori helyzete fényében való értelmezését. Törekedjünk a saját személyes talentumaink, állapotbeli kötelességeink, valamint a helyi adottságok és lehetőségek szerint követni őket.Sulpicius Severus, Szent Márton élete 2. 3. 18. 26.


2 Sulpicius Severus, Szent Márton élete 2. 3. 18. 26.

3 Kovács Gergely, Isten embere. Szemtől szembe Mindszenty bíborossal (Új Ember Budapest 2005), 58.

4 Boldog Brenner János vértanú üzenete (Martinus kiadó Szombathely, 2019), 13-14. 61-64; Császár István – Soós Viktor Attila, A magyar Tarzíciusz (Brenner János Emlékhely Alapítvány, Szentgotthárd 2003) 61-62. 78.

5 Puskely Mária, Boldog Batthyány-Strattmann László (Szent István Társulat, Budapest 2003) 29-31. 33-34.

Alapelvek

Isten szeretete túlcsordul, kiárad. Bonum est diffusivum sui.6 Meg akar-ja osztani életteljességét minden teremtményével. Jézus azért jött, „hogy életük legyen és bőségben legyen” (Jn 10,10). Ezért kéri és parancsolja, hogy az örömhírt, a szeretet üzenetét adjuk tovább.Aki valaha is átélte az Istenben való élet, a Vele való találkozás örömét, annak a számára nagyon természetes lesz, hogy ezt a kincset minden embertársának megpróbálja továbbadni.Az ember szívét egészen egyedül Isten képes betölteni. Van bennünk egy olyan éhség, amit semmilyen földi kenyér nem tud jóllakatni. Az emberek Istenre szomjasak, akkor is, ha nem tudják ezt világosan megfogalmazni. „Mindenki Őérte él.” (Lk 20,38)

A lehető legfontosabbat, a Legnagyobb Jót adjuk, ha Krisztushoz vezetjük a felebarátainkat.

Ahogy Szent Pál megfogalmazta: „Krisztus szeretete sürget minket… Adósa vagyok görögnek és barbárnak, tudósnak és tudatlannak! Jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot!” (2Kor 5,14; Róm 1,15; 1Kor 9,16)

A Krisztusról való tanúságtételéért vállalta a vértanúságot Szent Kvirin, aki azt mondta Amantius helytartónak: „Az én hitvallásom nem törik meg a kínokon.”7 Az evangélium átadásának vágya töltötte be Szent Mártont, amikor megkeresztelkedése után nem sokkal az Alpokon átkelve elment szüleihez, vagy amikor később püspökként fáradhatatlanul járta a falvakat, és vitte az igaz hit világosságát.8 Ugyanez a vágy élt Boldog Batthyány Lászlóban, aki mindenekelőtt a rá bízott betegek lelki szemét akarta megnyitni, imakönyvet írt a számukra, imádkozott velük és értük.9 Isten szolgája Mindszenty József is a krisztusi hit fényét sugározta és védte, amikor Zalában plébániák, katolikus iskolák és más egyházi intézmények egész sorát hozta létre, amikor megszervezte a házapostolok szolgálatát, majd amikor bátran kiállt a náci és a kommunista diktatúrával szemben.10

Az Egyházmegye helyzete

Egyházmegyénk lakosságszáma 2019-ben 370616, katolikusainak száma körülbelül 297000 volt. Az egyházmegye területén ekkor 38897 nem katolikus keresztény élt. A plébániák száma 70, az egyházmegyés papok teljes létszáma (a nyugdíjas atyákkal együtt) 99, közülük aktív lelkipásztor 82 atya, a lelkipásztori szolgálatot végző szerzetes atyák száma 10. Egy aktív lelkipásztorra jelenleg átlagosan 3230 hívő jut. 1788-ban egy aktív lelkipásztorra kb. 1220 hívő, 1990-ben kb. 1600, 2010-ben kb. 1850 hívő esett. Az aktív papok száma az utóbbi 30 évben nagymértékben csökkent: 1990-ben még 133, 2005-ben 120 aktív lelkipásztor volt, most 2020-ban pedig már csak 92 aktív lelkipásztor szolgál az egyházmegyénkben. Mindez azt mutatja, hogy az egyes lelkipásztorokra eső teher jelentősen megnőtt az utóbbi évtizedekben. Egy-egy atya sok esetben 8-10-12 települést is ellát. Egyre inkább szükséges a világi hívek bevonása az egyház apostoli küldetésének teljesítésébe. Szintén elengedhetetlen a felnőttek katekézisének, a felnőttek közösségeinek erősítése, e nélkül ugyanis a fiatalabb korosztályok nagy részét újra és újra el fogjuk veszíteni.

A keresztelések száma 2019-ben 2403, az elsőáldozóké 1628, a bérmálkozóké 1326 volt. Az elsőáldozók száma nagyjából változatlan volt az utóbbi években (2010: 1683 elsőáldozó; 2015: 1673 elsőáldozó; 2019: 1628 elsőáldozó) a bérmálkozóké azonban jelentős változásokat mutat, amelyek elsősorban a bérmálkozás minimális életkorának változtatásaival függenek össze (2010: 1834 bérmálkozó; 2015: 876 bérmálkozó; 2019: 1326 bérmálkozó). A régebbi adatok azonban jóval magasabbak az utóbbi 10 év átlagos számainál. Így például 2005-ben az elsőáldozók száma 2490 volt, a bérmálkozóké 2465. A házasságkötések száma 1640, a temetéseké 3713.11 Az egyházmegye területén működő katolikus oktatási intézményekben 3866 gyermek és fiatal tanul. Egyre nehezebb elérnünk a fiatalabb nemzedékeket, új utakat kell keresnünk őfeléjük. Az egyik legígéretesebb út az egyházi oktatási intézmények, amelyeken keresztül a gyermekekhez, a fiatalokhoz és szüleikhez is el tudjuk vinni az evangélium örömhírét.

Lelkipásztori irányelvek

Adjuk tehát tovább a jó hírt, az Istenben való élet örömét tetteinkkel és szavainkkal! Legyen az életünk, legyenek a közösségeink, plébániáink, családjaink vonzóak, hitelesek, szeretettel teliek! Mondhassák ránk is: „Nézzétek, mennyire szeretik egymást!” (Tertulliánusz) Krisztus mondta: „Arról ismerik majd meg, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.” (Jn 13,35)

Legyenek a Szentmiséink is vonzóak, meghívó jellegűek! A hívek üdvözlő szeretete, a szép ének, az evangéliumi, jól érthető és személyesen nekünk szóló prédikáció, az imádság hiteles légköre tegye a hittől eltávolodottak számára is befogadhatóvá az örömhírt.

Minden plébánia készítsen egy tervet arra vonatkozóan, hogy hogyan tudja, legalább évente egy-két alkalommal azokat is megszólítani, akik eltávolodtak a hittől! Teheti ezt a lelkipásztor családlátogatások által, tehetjük gyermekek és családok számára szervezett programokkal, imaestekkel, zarándoklatokkal és még sokmás módon. Ezt az evangelizációs tervet minden lelkipásztor írja bele az Egyházmegyei Vizitáció során készítendő beszámolóba, és mondja is el a vizitációs látogatás során.

Minden keresztény hívő törekedjen arra, hogy továbbadja az evangélium üzenetét. Gyerekek és fiatalok hívják meg a barátaikat hittanra, imatáborba, ifjúsági közösségbe! Bátran beszéljenek nekik a hitük öröméről! Felnőttek tegyenek tanúságot a hitükről a munkahelyükön, baráti körben! Hívják el ismerőseiket Szentmisére, vagy egy-egy lelkigyakorlatra, zarándoklatra, cursillóra, Szentlélek Szemináriumra, a Szent András iskola kurzusaira! Az egyházmegye, lehetőségeihez képest, segít abban, hogy ezek a hitébresztő, hitet megerősítő alkalmak a megfelelő támogatást megkapják.Legyenek a hittanórák, az egyházi iskoláink olyan helyek és alkalmak, ahol a gyermekek találkozhatnak az élő Istennel! Vonjuk be a

A papság helyzete egyházmegyénkben

A papok az Egyházmegye nagy kincsei. Ahogyan Vianney Szent János mondta: „Isten egyik legnagyobb ajándéka egy plébánia számára egy szíve szerinti pap.” A pap hivatása Istentől, odafentről származik. Az Egyházunk nem emberi erőből, hanem kegyelemből épül. A pap ennek az isteni, hozzánk lehajló kegyelemnek egészen különleges, konkrét jele és ajándéka.

A Szombathelyi Egyházmegye papsága az elmúlt időkben és ma is kitűnik imádságos lelkületével, családiasságával, összetartásával, a papi hivatása iránti elkötelezettségével. Ez Egyházmegyénk egyik nagy kegyelmi tartaléka, ugyanakkor olyan kincs is, amelyet cserépedényben őrzünk, amely számos támadásnak, veszélynek, kísértésnek és nehézségnek van kitéve.

Az Egyházmegye papjainak száma folyamatosan csökkent. Ezzel együtt járó tényező, hogy az egy-egy lelkipásztorra jutó feladatok és terhek is növekedtek. Lehetőségeikhez és egészségi állapotukhoz mérten igyekeznek odaadással, buzgón végezni a lelkipásztori feladatokat. Növekszik a korban előrehaladottak száma, akik még áldozatok árán is helytállnak a plébániákon.

Sajnálatos, de valós állapot, hogy a papság egy jelentős része fizikailag, egészségileg meggyengült. Mindemellett pszichés problémák is észlelhetők, amelyek legfőképpen a túlterheltségből fakadó stresszel, a megfelelő pihenés hiányával, a magányból fakadó lelki terhekkel és a fizikai egészség kellő figyelembe nem vételével magyarázhatók. Ezt igazolja az is, hogy a lelkipásztorok közül egyre többen jelzik, hogy fáradtak, kimerültek és nincs idejük pihenni.

Egyre gyakrabban lehet pótcselekvéseket észrevenni. A kiégés veszélye is fennáll. Mindemellett az áthelyezések komoly lelki tehertétel egyesek számára.

Lelkipásztori irányelvek

  • Az éves szabadság idejére a helyettesítést az egyházmegye szervezi meg minden lelkipásztornak, aki ezt kéri. Ez részben az akolitusok bevonásával történik majd.
  • Az egyházmegye minden lelkipásztor számára biztosítsa az időről időre esedékes egészségügyi szűrést, és nyújtson segítséget azesetleges kezelések megszervezésében.
  • Az újmisés atyák a szentelésük után öt évig rendszeresen találkozzanak egy erre külön kinevezett atya vezetésével. A találkozóknyújtsanak segítséget a lelki élet elmélyítésében, a felmerülő gondok, lelkipásztori problémák megbeszélésben.

    6 A jó természete az, hogy túlárad.

    7 Th. Ruinart, Acta martyrum, 522-524.

    8 Severus, Szent Márton élete, 5. 13-15.

    9 Puskely, Boldog Batthyány-Strattmann László, 47. 86.

    10 Kovács Gergely, Isten embere, 31.35.

    11 A keresztelések, házasságkötések és temetések száma elmúlt években a következőképp alakult:

    2011-ben: keresztelés – 2187, házasság – 1226, temetés – 3921

    2018-ban: keresztelés – 2404, házasság – 1636, temetés – 3519

Alapelvek

megváltott várost, azaz a szentek gyülekezetét és társaságát egyetemes áldozatul mutassa be Istennek az a Főpap, aki szenvedésében önmagát is föláldozta értünk, hogy mi ilyen kiváló főnek teste lehessünk”. A papok célja tehát, melyre életükkel és szolgálatukkal törekszenek, az Atyaisten megdicsőítése Krisztusban.

A papok tehát, amikor imádkoznak és szentséglátogatást végeznek, az igét hirdetik, az eucharisztikus áldozatot mutatják be, a szentségeket szolgáltatják ki, vagy bármilyen más szolgálatot tesznek az embereknek, Isten dicsőségét növelik, és az embereket is segítik, hogy gyarapodjanak az isteni életben.”12

Szent Márton nagy irgalommal fordult a bűnbánó szerzetesek felé, visszafogadta és segítette őket.13 Boldog Batthyány László nagy szeretet- tel és tisztelettel volt a családja körében szolgáló atyák iránt, segítette, és családtagnak tekintette őket.14 Isten szolgája Mindszenty bíboros szigora mellett is nagy szeretettel fordult káplánjai felé. A hóviharból megérke- zőnek forró teát készített, a későn megjövőt szermélyesen várta, együtt végezte velük az esti imádságot.15 Példaszerű Boldog Brenner János és plébánosa, Kozma esperes paptestvéri kapcsolata. Teljes volt közöttük a harmónia, a tisztelet és egyetértés.16

„Krisztus az apostolok által saját felszentelésének és küldetésének részeseivé tette ezek utódait, a püspököket, kiknek szolgálati feladata alá- rendelt fokon átszállt a papokra, hogy a papi rendbe kerülve a Krisztustól kapott apostoli küldetés teljesítésére, a püspöki rend munkatársai legyenek.

A papságot, külön szentség adja, mely a Szentlélek kenetével szentségi

karakterrel pecsételi meg a papok lelkét, s általa hasonlóvá lesznek a Pap

Krisztushoz, úgyhogy már Krisztusnak, a Főnek személyében cselekedhetnek. A papok Istentől kegyelmet kapnak arra, hogy az evangélium hirdetésében fáradozva Krisztus Jézus szolgái legyenek a nemzetek között.

A papok szolgálata az evangélium hirdetésével kezdődik, Krisztus áldozatából meríti erejét és hatékonyságát, s arra irányul, hogy „az egész megváltott várost, azaz a szentek gyülekezetét és társaságát egyetemes áldozatul mutassa be Istennek az a Főpap, aki szenvedésében önmagát is föláldozta értünk, hogy mi ilyen kiváló főnek teste lehessünk”. A papok célja tehát, melyre életükkel és szolgálatukkal törekszenek, az Atyaisten megdicsőítése Krisztusban.

A papok tehát, amikor imádkoznak és szentséglátogatást végeznek, az igét hirdetik, az eucharisztikus áldozatot mutatják be, a szentségeket szolgáltatják ki, vagy bármilyen más szolgálatot tesznek az embereknek, Isten dicsőségét növelik, és az embereket is segítik, hogy gyarapodjanak az isteni életben.”12

Szent Márton nagy irgalommal fordult a bűnbánó szerzetesek felé, visszafogadta és segítette őket.13 Boldog Batthyány László nagy szeretettel és tisztelettel volt a családja körében szolgáló atyák iránt, segítette, és családtagnak tekintette őket.14 Isten szolgája Mindszenty bíboros szigora mellett is nagy szeretettel fordult káplánjai felé. A hóviharból megérkezőnek forró teát készített, a későn megjövőt szermélyesen várta, együtt végezte velük az esti imádságot.15 Példaszerű Boldog Brenner János és plébánosa, Kozma esperes paptestvéri kapcsolata. Teljes volt közöttük a harmónia, a tisztelet és egyetértés.16

A papság helyzete egyházmegyénkben

A papok az Egyházmegye nagy kincsei. Ahogyan Vianney Szent János mondta: „Isten egyik legnagyobb ajándéka egy plébánia számára egy szíve szerinti pap.” A pap hivatása Istentől, odafentről származik. Az Egyházunk nem emberi erőből, hanem kegyelemből épül. A pap ennek az isteni, hozzánk lehajló kegyelemnek egészen különleges, konkrét jele és ajándéka.

A Szombathelyi Egyházmegye papsága az elmúlt időkben és ma is ki- tűnik imádságos lelkületével, családiasságával, összetartásával, a papi hivatása iránti elkötelezettségével. Ez Egyházmegyénk egyik nagy kegyel- mi tartaléka, ugyanakkor olyan kincs is, amelyet cserépedényben őrzünk, amely számos támadásnak, veszélynek, kísértésnek és nehézségnek van kitéve.

Az Egyházmegye papjainak száma folyamatosan csökkent. Ezzel együtt járó tényező, hogy az egy-egy lelkipásztorra jutó feladatok és terhek is növekedtek. Lehetőségeikhez és egészségi állapotukhoz mérten igyekeznek odaadással, buzgón végezni a lelkipásztori feladatokat. Növekszik a korban előrehaladottak száma, akik még áldozatok árán is helyt- állnak a plébániákon.

Sajnálatos, de valós állapot, hogy a papság egy jelentős része fizikai- lag, egészségileg meggyengült. Mindemellett pszichés problémák is ész- lelhetők, amelyek legfőképpen a túlterheltségből fakadó stresszel, a meg- felelő pihenés hiányával, a magányból fakadó lelki terhekkel és a fizikai egészség kellő figyelembe nem vételével magyarázhatók. Ezt igazolja az is, hogy a lelkipásztorok közül egyre többen jelzik, hogy fáradtak, kimerültek és nincs idejük pihenni.

Egyre gyakrabban lehet pótcselekvéseket észrevenni. A kiégés veszélye is fennáll. Mindemellett az áthelyezések komoly lelki tehertétel egyesek számára.

Lelkipásztori irányelvek

    • Az éves szabadság idejére a helyettesítést az egyházmegye szervezi meg minden lelkipásztornak, aki ezt kéri. Ez részben az akolitusok bevonásával történik majd.

    • Az egyházmegye minden lelkipásztor számára biztosítsa az időről időre esedékes egészségügyi szűrést, és nyújtson segítséget az esetleges kezelések megszervezésében.

    • Az újmisés atyák a szentelésük után öt évig rendszeresen találkozzanak egy erre külön kinevezett atya vezetésével. A találkozók nyújtsanak segítséget a lelki élet elmélyítésében, a felmerülő gondok, lelkipásztori problémák megbeszélésben.

       


      12. II. Vatikáni Zsinat: Presbyterorum ordinis, 2.

      13. Severus, Szent Márton élete, 22.

      14. Puskely, Boldog Batthyány-Strattmann László, 42. 45. 83-84.

      15. Kovács Gergely, Isten embere, 33.

      16. Császár István – Soós Viktor Attila, A magyar Tarzíciusz, 61-62.

       

Alapelvek

Jézus az apostolokat választotta ki és rendelte arra, hogy legyenek az új Isten népének, az ő Egyházának pásztorai. Azt mondta: „Aki titeket hallgat, engem hallgat. Aki titeket megvet, engem vet meg.” (Lk 10,16) Az apostolok pedig kézrátétellel utódokat, püspököket szenteltek és állítottak az egyes közösségek élére. Lelkükre kötötték, hogy a püspök legyen „feddhetetlen… megfontolt, tanításra rátermett, vendégszerető, megértő, békeszerző, nem kapzsi…” (1Tim 3,2-3); „ne legyen önhitt, ingerlékeny, erőszakos, hanem legyen… jóakaratú és igaz. Álljon a hiteles tanítás alapján, hogy képes legyen az egészséges tanítással buzdítani…” (Tit 1,7-9)A II. Vatikáni Zsinat hangsúlyozza, hogy a püspök adjon példát papjai és hívei számára a szent életre szeretetben, alázatosságban és szerény élet-módban. Amellett, hogy az evangélium hirdetésének és a megszentelésnek küldetését gyakorolja, legyen papjaiknak atyja, barátja, őket megkülönböztetett szeretettel szeresse, legyen mindig készen meghallgatásukra.

Törődjön lelki, szellemi és anyagi állapotukkal”17

Egyházmegyénk múltja és jelene

A Szombathelyi Egyházmegye történetét sok nagyszerű püspök neve és szolgálata kíséri végig. Szily János gyönyörű épületekkel és az egyházmegye papságának írt Instrukciójával, mellyel az életszentségre és a buzgó lelkipásztori munkára intette őket, szilárd alapokra helyezte az új egyházmegye jövőjét. Perlaki Somogy Lipót a szegények iránti különleges szeretetével és nagylelkűségével hagyott felejthetetlen nyomot egyházmegyénkben. Mikes János jó szívével, az Annunciáta nővérek kongregációjának megalapításával, a Zalaegerszegi Ferences, valamint a Szombathelyi Szalézi templom és kolostor létrehozásával adott nagyon sokat a Szombathelyi Egyházmegyének. Kovács Sándor nevéhez fűződik a lebombázott Székesegyház újjáépítése, valamint a papi rekollekciók rendjének kialakítása, melyeket 12 éven át ő maga tartott.

Konkoly István a rendszerváltozás után a hittől eltávolodott felnőttek számára megszervezett konferenciabeszéd-sorozatokkal, a Martineum, az egyházi iskolák és kollégium alapításával tett sokat egyházmegyénkért. Veres András a Székesegyház külső és a Püspöki Palota teljes felújításával, a jubiláns házasok megáldásának, az egyházmegyei zarándoklatnak bevezetésével, a II. János Pál Szakkollégium megalapításával gazdagított minket. Az egyházmegyei központ a hitoktatási, család- és ifjúságpasztorációs, minsitráns és hivatásgondozó, az egyházi iskolákat irányító, az építészeti, egyházművészeti, sajtó és gazdasági területeket irányító papi és világi munkatársakkal az általános helynök és a pasztorális helynök, valamint az irodaigazgató vezetésével, nagy szakértelemmel és odaadással végzik munkájukat. Ők végzik a legtöbb plébánia könyvelését, szervezik az egyházmegyei programokat, irányítják a szakpasztoráció területeit.

Lelkipásztori irányelvek

  • A püspök legyen papjainak atyja és testvére. Legyen mindig kész a meghallgatásukra. Törődjön az ő lelki, szellemi és anyagi állapotukkal. Gyakran látogassa őket, mindig legyen elérhető a számukra.
  • A püspök legyen példa az életszentségre való törekvésben is. Egyszerű életmódjával, imádságos lelkületével, mindenkihez való segítőkész hozzáállásával, az igehirdetés szolgálatában való buzgalmával adjon jó példát papjainak és a híveknek.
  • A püspök mindig támaszkodjon munkatársaira a döntések meghozatalában, a lelkipásztori tervezésben. Kérje ki tanácsukat, valamint a papság és a hívek képviselőinek tanácsát is.
  • A papok áthelyezése kapcsán törekedjen mind az érintett lelkipásztorok, mind a hívő közösségek igazi javát szolgáló döntéseket hozni.
  • A püspöknek és munkatársainak legyen víziója az egyházmegye jövőjével, evangelizációs küldetésével, a problémák megoldásával kapcsolatban, és ezt ismertessék is meg a papsággal és a hívekkel.
  • Az egyházmegyei központ munkatársai mindig szolgálatkész lelkülettel igyekezzenek az egyes plébániák gondjait megoldani.

 


17 II. Vatikáni Zsinat, Christus Dominus 15-16.

Szent Márton püspök a neki nyújtott kelyhet nem a császárnak adta tovább, hanem a mellette lévő papnak, jelezve ezzel a papi méltóság és küldetés nagyságát. Püspökként is egyszerűségben és szegénységben élt, követve ezzel Krisztus példáját.18

18 Severus, Szent Márton élete, 10. 20. 22.Isten szolgája Mindszenty József állandó kapcsolatot tartott egyházmegyéje papjaival és híveivel. Olyan eldugott falvakba is eljutott, ahol őelőtte főpásztor még sohasem járt. Szerzetesi egyszerűségben élt, bárkit hajlandó volt azonnal fogadni. A bérmálási ebédek felénél több esetben felállt, és kérte, hogy az ételt osszák szét a szegények között. Beszédeire mindig nagy gonddal készült. Mindig kiállt az egyház, a hit és az üldözöttek védelmében.19

19 Kovács Gergely, Isten embere, 57-60.

 

Alapelvek

„Az Úr Jézus kezdettől fogva »magához hívta, akiket kiválasztott…, hogy társai legyenek, és elküldje őket prédikálni…« (Mk 3,13), megparancsolva nekik: »Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket. Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében, és tanítsátok meg őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek« (Mt 28,19—20).”20A hit átadása tehát a megtérésre, az Istennel való találkozásra való meghívással kezdődik. A megtérésre, Isten szeretetének befogadására való felhívásnak újra és újra meg kell jelennie a hittanórákon, a Szentmisék prédikációiban és minden más lelkipásztori tevékenységünkben.

A gyermekek hitoktatását nem elhanyagolva nagyobb hangsúlyt kell fektetni az ifjúság- és felnőttpasztorációra – kiemelten szem előtt tartva, hogy a gyermekek hitoktatása, hitre segítése a felnőttek, a szülők pasztorálásával kezdődik: „… A keresztény közösségnek igen nagy figyelmet kell fordítania a szülőkre. Személyes kapcsolatok, találkozók, kurzusok és szülőknek szóló felnőtt katekézisek révén is segíteni kell őket, hogy vállalni tudják gyermekeik hitbeli nevelésének – ma különösen is kényes –feladatát.”25

A katekézis helyzete egyházmegyénkben

Egyházmegyénkben a hitoktatás a rendszerváltás óta leginkább az iskolákban zajlik. A hitoktatók létszáma az utóbbi 30 évben a következőképp alakult: 1990 – 54; 2005 – 48; 2020 – 90. A hittanosok száma 2005-ben 16 702, 2019-ben 21 688 volt. Azokon a plébániákon, ahol a rendszerváltás előtt hangsúlyt fektettek a plébániai katekézisre, ott később is megmaradtak a plébániai csoportok, ám ezek aránya kicsi. Ennek a helyzetnek fő okai a hagyomány, illetve az alkalmas közösségi tér, és az alkalmas személyek (főként katekéták) hiánya. A plébániai közösségi terek létrejöttét a hit- és erkölcstanoktatás kötelező iskolai bevezetése jelentősen visszavetette, noha éppen ez a változás tenné még inkább indokolttá és szükségessé a plébániai hittancsoportok kialakítását. A kötelezően választható iskolai hittanórákon komoly kihívást jelent a hitbeli és vallási tapasztalatok szempontjából nagyon különböző gyermekek együttes hitoktatása, amit nagyobbrészt heti egy órás időkeretben kénytelenek megvalósítani. 

Problémát jelent az is, hogy a hitoktatásban részesülő tanulók értékelése az adott iskolák pedagógiai programja által meghatározott módon történik, így a hittan – mint tantárgy – értékelése egyházmegyei szinten nem egységes. Mindezeken túl sok hitoktató számára külön nehézséget okoz az adott iskola hitoktatáshoz való negatív, nem támogató hozzáállása.

Az elsőáldozási és bérmálási felkészítők a plébániákhoz kapcsolódva zajlanak, de sok helyen a közösségi tér hiánya miatt csak a templom biztosítja hozzá a helyszínt. Ez az egyik oka annak, hogy a felkészítés főleg a hitismeretek átadására szorítkozik, és a gyermekek egyházi közösségbe való integrálására kevés lehetőség jut. Nagy szükség lenne alkalmas személyekre (főként katekétákra), akik a felkészítés során a hitismeretek átadásán túl a valódi Krisztussal való találkozásra is el tudnák vezetni a fiatalokat. A helyszín problémáját igen gyakran némi lelkipásztori fantáziával meg lehet oldani.

Emellett a szentségi felkészítők időtartama is nagyon változatos képet mutat. Fájdalmas tapasztalat, hogy a szentségekben – különösen a bérmálás szentségében – való részesülés után a fiatalok nagyrészt eltávolodnak az egyháztól. A hitoktatásban résztvevők közül azok maradnak meg hosszútávon is, akik valamilyen lelkiségi mozgalomhoz vagy plébániai ifjúsági csoporthoz tartoznak, illetve akik esetében a hívő, vallását gyakorló család megtartó ereje még működik. Nagyon fontos volna, hogy a fiatalok találhassanak a keresztény közösségben vonzó és követendő példákat maguk számára – olyan papokat, hitoktatókat, szerzeteseket, családos hívő embereket, akik örömmel és erővel élik meg hitüket. Ehhez azonban elengedhetetlen a felnőttpasztoráció.

A felnőttek katekézisének helyzete egyházmegyénkben igen változatos képet mutat. Vannak olyan plébániák, ahol a szentségi felkészítőknek (ezek között is elsősorban a keresztelési felkészítésnek) valamilyen formában része a szülőkkel való találkozás is. Ezek azok az időszakok a családok életében, amikor a gyermekek hitoktatása kapcsán az Egyház életében kevésbé részt vevő szülők is nyitottabbá és megszólíthatóbbá válnak.

Ugyanakkor a legtöbb ilyen esetben a szülőkkel való foglalkozás kimerül a gyakorlati kérdések megbeszélésében, és nem biztosít megfelelő lehetőséget problémáik, kérdéseik megfogalmazására és megválaszolására, gyermekeik hitre nevelésében betöltött szerepük megerősítésére, istenkapcsolatuk rendezésére, mélyítésére.

A katekumenátus intézménye kevés plébánián működik. Hasonló módon nem biztató a helyzet a felnőtt katekézis, a hívők hitbeli tudását bővítő, mélyítő előadások terén sem, pedig az érett, tudatos, hiteles kereszténységhez elengedhetetlen a hitünkkel való foglalkozás.

Külön meg kell említenünk, hogy a gyermekek, fiatalok és felnőttek katekézisének és tágabb értelemben vett pasztorálásának kiemelkedő lehetőségei rejlenek egyházmegyénk területén található egyházi fenntartású oktatási intézményeiben, melyek több ezer emberrel, gyermekekkel, szülőkkel, fiatalokkal és felnőttekkel vannak kapcsolatban.

Lelkipásztori irányelvek

  • Az elsőáldozási és bérmálási felkészülésnek legyen része a szülők többszöri összehívása, vagy a szülőkkel való kapcsolatfelvétel valamilyen más módja (családlátogatás, személyes beszélgetések a gyermekek szüleivel). A szülőkkel való találkozások alkalmával ne csak gyakorlati, szervezési kérdések megbeszélése történjen, hanem essen szó hitről, gyermeknevelésről, családról, keresztény életről is. Legyen lehetőség a hitbeli hozzáállás, gondolkodás formálódására, közös imára és lelki készületre, a felmerülő kérdések megválaszolására, vélemények, tapasztalatok, élmények megosztására is. A szülők kapjanak megerősítést saját szerepük kapcsán gyermekeik hitre nevelésében, lehetőséget istenkapcsolatuk rendezésére, elmélyítésére, mindenekelőtt pedig kapjanak irgalmas, megértő, figyelmes szeretetet. Erre alkalmas és készséges szülők bevonhatók lehetnek a szentségi felkészítés folyamatába is, pl. gyakorlati tennivalók, tanúságtétel területén. Az elsőáldozásra, bérmálkozásra készülő gyermekek kapják feladatul, hogy kérdezzék meg szüleiket, nagyszüleiket a hitükről, az életük legfontosabb
  • eseményeiről, kérjék meg őket, hogy adjanak a számukra egy-két életre szóló tanácsot, és aztán írják is le mindezt egy füzetbe, hogy később is vissza tudjanak rá emlékezni. A szülőkkel való találkozások megszervezésében legyen a lelkipásztor segítségére az akolitus, a hitoktató vagy más, erre alkalmas személy. A szülőkkel való találkozásokra az egyházmegye témajavaslatokat állít össze.
  • Lehetőség szerint minél több plébánián legyen felnőttkatekézis(bibliaóra, előadássorozat). Akár több plébánia összefogásával, legalább havi rendszerességgel legyen lehetőségük a híveknek, felnőtteknek szóló hittanon való részvételre – ezek az alkalmak a környékbeli plébániák, filiák hívei számára is legyenek nyitottak, elérhetőek! Hívjuk meg barátainkat, ismerőseinket ezekre az alkalmakra!
  • A bérmálási felkészítésnek legyen része egy 2-3 napos lelkigyakorlat. A lelkigyakorlatok megszervezésében és lebonyolításában a plébániák lelkipásztorainak segítséget nyújtanak az akolitusok,a hitoktatók, és szükség esetén az egyházmegye által felkért lelkigyakorlatos teamek. Igyekezzünk ezekre a lelkigyakorlatokra olyan hiteles embereket, főként fiatalokat meghívni, akiknek a tanúságtétele a bérmálkozókban életre szóló nyomot tud hagyni.Az egyházmegye kidolgozza a lelkigyakorlat javasolt tematikáját, forgatókönyvét. A költségeket a bérmálkozó, a plébánia és az egyházmegye közösen állja.
  • Az iskolai hitoktatás során legalább minden ötödik hittanóra ún.lelki óra legyen. A lelki jellegű hittanórák biztosítsanak lehetőséget a gyermekek számára, hogy saját szavaikkal imádkozhassanak, kötetlen beszélgetés során elmondhassák egy-egy témáról gondolataikat, és bármit szabadon kérdezhessenek. Ezeken az órákon ne legyen kötött tananyag, hogy legyen idő megosztásra, beszélgetésre, kérdések megválaszolására, mélyebb imádságra, illetve játékos közösségépítő foglalkozásokra. Ez a lelki óra történhet a második hittanóra keretében is. A hitoktatók számára legyenek továbbképzések, bemutató órák ezzel kapcsolatban.
  •  

20 II. Vatikáni Zsinat, Ad gentes 5. Az Egyház minden tagjának közös feladata az Evangélium hirdetése.

Isten szolgája Mindszenty József fáradhatatlan volt a hit továbbadásában, személyesen ismerte minden hívét, vallási egyesületeket alapított, kultúrházat épített, lelkigyakorlatok és előadások egész sorát szervezte meg.21

21 Kovács Gergely, Isten embere, 30-31. Balogh Margit, Az apát úr. Pehm (Mindszenty) József zalaegerszegi évei (Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg 2019), 182.Boldog Brenner János már gyermekkorában, a családi otthonban szülei életpéldáját látva, édesapja felolvasásait hallgatva, majd a templom falai között szívta magába a hit igazságait. Fiatal papként a hittanórák előtt nemritkán játszva a gyerekekkel, az igazgató gyermekeinek hitoktatását is bölcsen megoldva adta tovább az Istenben való élet örömét.22

22 Császár István – Soós Viktor Attila, A magyar Tarzíciusz, 33-35. 62.

A katekézis „több az egyszerű ismeretközlésnél: az egész keresztény élet átadásáról, a „teljes keresztény beavatásról” szól, amely támogatja a Krisztus személyére koncentráló hiteles krisztuskövetést”.23

23 Katekézis Általános Direktóriuma 67.Legfontosabb feladatai:24

24 Katekézis Általános Direktóriuma 85-86.hitébresztés, imádságra – személyes Istenkapcsolatra – nevelés, hitbeli ismeretek átadása, liturgikus nevelés, erkölcsi és közösségi nevelés, és beavatás a missziós küldetésbe.

25 Katekézis Általános Direktóriuma 227.

26 http://tomkaferenc.hu/lelkipasztorkodas/kozosseg/a-kozosseg-teologiaja/

Alapelvek

A kinyilatkoztatásban Isten, mint Szentháromság közölte önmagát az emberiséggel. A Szentháromság léte az emberek számára az egymással szeretetben eggyé váló személyek tökéletes mintája, példája. Az emberi természet egyik meghatározó tulajdonsága, hogy „nem jó egyedül lennie” (Ter 2,18). Földi élete során Jézus tanítványok közösségét gyűjtötte maga köré (Mk 3,13-19), az evangélium hirdetésére kettesével küldte őket (Mk 6,7-13; Lk 10,1-20). Feltámadása után a tanítványok különböző közösségei előtt jelent meg (Lk 24,1-43), s a Szentlélek eljövetele is akkor történt, amikor „mindnyájan együtt voltak” (ApCsel 2, 1-4). Az Apostolok Cselekedetei az ősegyházat úgy mutatja be, mint az apostolok által vezetett és fejlődő, gyarapodó közösséget. „II. János Pál pápa írja, amikor a 3. évezred egyházáról elmélkedik, hogy az egyház legfontosabb küldetése, első lelkipásztori feladata az új évezredben, hogy közösségei élő, testvéri közösségekké váljanak: közösségekké, amelyben a keresztények és a keresők otthonra, családra találhatnak, illetve amelyek valóban Isten szeretetének szentségei (vö. LG 1), Isten jelenlétének jelei és hordozói (Novo Millennio Ineunte 42-43).”26 A plébánia legyen „a közösség iskolája” (Novo Millennio Ineunte 43).Szent Márton Ligugé, majd Marmoutier szerzetes közösségének meg-alapításával az imádságnak, a szent tudományok ápolásának és a szeretetközösségnek olyan kisugárzó központjait hozta létre, amelyek egész Gallia kereszténnyé válásának forrásai, megtermékenyítői lettek.27A plébániai közösségek helyzete egyházmegyénkben

A Szombathelyi Egyházmegyében a kisközösségek léte és működése nagy területi egyenetlenségeket mutat. A jól működő és sokszínű közösségi élet elsősorban a nagyobb létszámú plébániákon, főként a nagyobb városokban jellemző, ahol könnyebb azokat megalapítani és működtetni, megtalálni az arra alkalmas aktív tagokat, és megteremteni a feltételeket. Hasonlóan virágzó a közösségi élet azokon a plébániákon, melyek lelkipásztora programjának középpontjába állította az egyes ember személyes megszólítását, a kegyelmi élet elmélyítését, de lehetőség szerint a kisközösségek létrehozását és kísérését is.

A keresztény közösség középpontja, éltetője Krisztus. A közösségi összejövetelek legfontosabb része mindig az imádság, Krisztus szavának hallgatása, befogadása, valamint a tagok hitbeli tapasztalatainak, nehézségeinek és örömeinek megosztása.

Általában a plébános elvi iránymutatása mellett a kisközösségeknek van civil vezetője. A plébános személyes részvétele a csoport munkájában mindenképpen szükséges, amíg megteremtődik az összhang az egyházközség és a kiscsoport céljai, tevékenysége között, s a kisközösség működése rendszeressé, olajozottá válik. Ezt követően a csoport általában önállóan működik, s a további lelkipásztori részvétel erősen függ az időbeosztástól, az egyéb leterheltségtől, inkább esetinek, mint rendszeresnek mondható.

A közösség vezetése az elhivatottság mellett legalább alapszintű menedzseri képességeket feltételez. Ennek megléte a civil vezetők között nagyon széles skálán mozog, tipikusnak inkább a veleszületett képességek megléte mondható, ritka a képzett vezető. Még gyakoribb az a jelenség, hogy a csoport léte is egy-egy adott vezető áldozatos munkájától függ, hiányzik az őt aktívan támogató csoporttagok köre, a vezető gyakran magányos harcos.

Szent Benedek óta ismert tény, hogy a közösségi élet két meghatározó pillére a közösen végzett imádság és a közös szolgálat. A két pólus szélső példája lehet a Rózsafüzér Társulat, mely elsősorban közbenjáró imaközösség, vagy az egyházközségi képviselőtestület, mely elsősorban szolgálatot végez, főleg gazdálkodási és műszaki területen. E kétféle közösség szinte minden plébánián működik, ha nem is egyenletes minőségben. E mellett talán egy Caritas csoport működik, a többi kisközösség megléte inkább a nagyobb plébániák sajátja.

Lelkipásztori irányelvek

  • Mivel a kisközösségek megléte egy-egy plébánia életképességének egyik fontos jele, és a további fejlődés lehetséges kiindulópontja, alapvető elérendő célként fogalmazzuk meg, hogy a következő években valamennyi plébánián – amennyire ezt a helyi adottságok lehetővé teszik –hozzanak létre legalább egy rendszeresen összejövő plébániai közösséget. Ez megoldható úgy is, hogy valamelyik meglevő csoportot (pl. képviselőtestület; Rózsafüzér Társulat) közösen imádkozó, hitükről tanuló,tapasztalataikat egymással megosztó közösséggé formálják át. A csoportmegszervezésében segíti a plébánost a képviselőtestület egy erre kiválasztott tagja, egy akolitus, vagy más erre alkalmas személy.
  • A közösség középpontjába Krisztust és a vele való találkozást, a hitbeli tapasztalatok megosztását tegyük!
  • A pasztorális helynökség egy kijelölt munkatársa foghatja össze a közösségekkel kapcsolatos feladatokat: a közösségszervezők képzése; javasolt tematika összeállítása a közösségi alkalmakra; már tapasztalt közösségvezetők, tanácsadók szaknévsorának összeállítása; férfi közösségek születésének kiemelt támogatása, esetlegesen egyházmegyei férfi szövetség alapítása lelkipásztorok és világi férfiak bevonásával.

 


27 Severus, Szent Márton élete, 7.10.Szent Leonianus szintén kolostorok alapítása és szentéletű apátként való vezetése által szolgálta az evangélium terjedését és meggyökeresedését Galliában.28

28 www.viasanctimartini.hu/hireink/szent-leonianusMindszenty József a káplánjaival való közös imádságok és a sok világi egyesület létrehozása során, Boldog Brenner János a Kozma esperessel való teljes harmónia által élte meg a krisztusi közösség kisugárzó erejét.29

29 Kovács Gergely, Isten embere, 33; Császár István – Soós Viktor Attila, A magyar Tarzíciusz, 61.

A hagyományos, és egymással hierarchikus rendbe szerveződő Egyházon belül ma is sokaknak van igénye a rendszeres és személyesebb kapcsolatokra, melyek ideális színtere lehet egy plébánián belül alakult kisközösség. Ezek a kiscsoportok a plébánia életének szerves részei, 30

30 White M; Corcoran T, Újraépítve, Család, Ifjúság és Bioetika Intézet alapítvány, 2018, 179-180.jellemzően egy-egy életállapot (pl. ifjúsági, vagy házas csoportok), egy-egy lelkiségi mozgalom vagy egy adott feladat iránti elkötelezettség (pl. Caritas, családpasztoráció) alapján szerveződnek meg. Tagjai, miközben különböző plébániai szolgálatokat látnak el, egyben tanítványi mivoltukban is növekednek, fejlődnek.31

31 White M; Corcoran T, Újraépítve, Család, Ifjúság és Bioetika Intézet alapítvány, 2018, 186-187.Ezekben a krisztusi közösségekben „Krisztus a központ, az alap és a cél. A közös imádság és a közös szolgálat eszközök, amely által másokat is bevonhatnak a szentháromságos élet szépségébe, szeretetébe, kalandjába.”32

32 Balog M.; Közösség és közösségvezetés, Szent István Társulat, 2016, 7-11.A kiscsoport hosszútávú életképességének egyik alapvető feltétele, hogy a plébánia életében meglévő szükségletet szolgáljon ki.33

33 Balog M., i.m. 10.

 

Alapelvek

„»Nézd, az ajtóban állok és kopogok. Aki meghallja szavam és ajtót nyit nekem, bemegyek hozzá, vele eszem, ő meg velem.« (Jel 3,20) – Így rajzolnak meg egy otthont, melynek bensejében jelen van az Isten, a közös imádság, és ezáltal az Úr áldása…”34 A Szentatya családról szóló enciklikája érzékletesen fogalmazza meg azt a célt, amely minden keresztény család ideálja. Isten a házasság szentségében, a családban élőket arra hívja, hogy megtapasztalják a Vele való közösséget mindennapjaikban, és ez tegye gyümölcsözővé életüket. Isten terve az, hogy a család a szeretet és az élet szentélye legyen, a szülők pedig a hit első tanúi legyenek gyerekeik számára. 

Boldog Batthyány László házassága és családi élete ragyogó példakép egyházmegyénk családjai számára. Rajongva szerette és tisztelte feleségét, és ezt a szeretetét millió módon ki is fejezte feléje. Gyermekeire sok időt és figyelmet szentelt. Reggelenként a Szentmise után ő beszélte meg velük a napi jócselekedetüket, esténként pedig játszott velük, babát készített, vetített, zongorázott nekik, majd a nap végén együtt imádkoztak. Is-ten szolgája Mindszenty József életében is kitörölhetetlen nyomot hagy az édesapa embersége, bátor kiállása és az édesanya mély hite és szeretete.35 Boldog Brenner János ugyanezt a hittel és szeretettel teli légkört élhette át gyermekkorában. A szülei sohasem veszekedtek. A családban a hit, a szeretet és a derű lelkülete uralkodott. 36 

A II. Vatikáni Zsinat tanítása szerint a keresztény család, mint a Krisztusban hívő emberek közössége, maga is „egyház”, vagy Aranyszájú Szent János kifejezésével: ecclesiola, vagyis kis-egyház, családegyház.37 Ennek megvalósulását kívánja segíteni az egyház családpasztorációs tevékenysége, melyen keresztül a keresztény családban élők megerősítést, iránymutatást kaphatnak, az Istentől távolabb lévők pedig meghívást a Vele való családi életre. 

A családpasztoráció helyzete egyházmegyénkben 

A vonatkozó egyházi dokumentumok szemlélete szerint a Szombat-helyi Egyházmegyében évtizedek óta sok kegyelmi gyümölcsöt termő családpasztorációs tevékenység zajlik atyák és házaspárok együttműködésével. Ez a munka, és a családpasztorációs bizottság jó alapot nyújt a családokkal való foglalkozáshoz. Az egyházmegyénk területén házasodó párok kevesebb, mint fele köt szentségi házasságot. A megszületett gyermekek mintegy 77 %-át keresztelik meg katolikus templomban. 

A házasságra készülők felkészítése egyházmegyénkben nem egységes, a helyi plébános felelőssége és döntése alapján történik. A nagyobb plébániákon jellemzően atyák és házaspárok közösen végzik ezt a feladatot, általában csoportos felkészítés során. A kisebb egyházközségekben, ahol évente néhány házasságkötés történik, jegyespáronként történik a jegyes-kurzus, és ritka, hogy a plébános mellett házaspár is részt vesz ebben. 

Egyházmegyénk mintegy 70 plébániáján összesen 25 családos közösség működik, jellemzően inkább a nagyobb településeken, városi plébániákon. Egyházmegyénk nagy kincsei és biztos alapjai a hűségben, szeretetben élő családok, az ő erősítésük alapvető feladatunk. Családjaink fontos ünnepe a minden évben megrendezésre kerülő Jubiláns házaspárok találkozója, amely megerősítés és tanúságtétel a házasság és a család értékéről. A társadalomban megfigyelhető hatások a keresztény családokat is érik, így a szentségi házasságban élők is egyre gyakrabban kerülnek szembe párkapcsolati, családi és más nehézségekkel. Számukra egyházi-egyház-megyei szinten minden lehetséges segítséget meg kell adnunk a kapcsolat gyógyításához, újraépítéséhez. 

Lelkipásztori irányelvek 

  • Az egyházmegyében szentségi házasságra készülő jegyespárokmindegyike vegyen részt jegyeskurzuson. Ennek keretében személyesen találkozzon az eskető pappal és házaspárral is.Az egyházmegye biztosítsa a felkészítésben résztvevő házaspárok képzését, és állítson össze egy javasolt tematikát a számukra.
  • A jegyesoktató házaspárok kiválasztásában és a közös jegyesoktatási alkalmak megszervezésében segítsen a plébánia valamely erre kiválasztott tagja (a képviselőtestület család referense, egy akolitus, a családcsoport egy tagja stb.).
  • „Boldogabb családokért” Családi Életre Nevelés (CSÉN) program bevezetése az egyházmegye fenntartásában működő iskolákban.A „Boldogabb családokért” Családi Életre Nevelés (CSÉN)program megismertetéséhez egyházmegyénk nagyobb városaiban módszertani bemutatókat kell szervezni, ahol betekintést kaphatnak az iskolák a programba.
  • A program elindításához módszertani képzéseket kell indítani az egyházmegyében, amelyek során a résztvevők elsajátíthatják a módszer alapjait, illetve szakmai segítséget kapnak saját „család-órák®” kidolgozásához.
  • Fel kell térképezni, az egyházmegyében kik végezték el korábban a képzést, és bevonni őket is a munkába. Rendkívül fontos a hiteles, vonzó, a diákokkal a hangot jól megtaláló oktatók kiválasztása. A CSÉN-módszer ideális megvalósulása a havi rendszerességgel tartott családóra (dupla óra), melyet két tréner vezet, lehetőség szerint az osztályfőnök jelenlétével. A családóra hittanóra terhére is megvalósulhat.
  • Segítségnyújtás (párterápiás lehetőség biztosítása) a krízisbe került családoknak.Párterápiás lehetőség biztosítása az egyházmegye támogatásával.
  • E feladatok ellátásához, bővítéséhez szükséges új, hívő szakemberek bevonása. (Ez különösen szükséges Zala megyében, hogy ott is elérhető legyen a fenti lehetőség.)
  • Minden plébánián legyen információ arra vonatkozóan, hovatudja irányítani a krízisben lévő párokat, családokat.
  • A segítő központok abban is nyújtsanak támogatást, hogy azelvált, újraházasodott, házasságukat rendezni kívánó hívekjogi, valamint lelkipásztori segítséget kapjanak.

    34 Ferenc pápa, Amoris laetitia 15.

    35 Kovács Gergely, Isten embere, 10-16.

    36 Puskely, Boldog Batthyány-Strattmann László, 32. 39. 79; Császár István – Soós Viktor Attila, A magyar Tarzíciusz, 32-35.

    37 II. Vatikáni Zsinat, Lumen gentium, 11; Gaudium et spes, 48; II. János Pál pápa, Familiaris consortio, 49.

Alapelvek

„Senki meg ne vessen téged ifjú korod miatt, de légy is példaképe a híveknek beszédben, viselkedésben, szeretetben, hitben, tisztaságban.” (1Tim 4,12) Az ifjúság, a fiatalok, a gyermekek nagyon fontos szerepeket töltenek be a Szentírásban. Sámuel, Dávid, Timóteus, vagy a Jézus által megáldott gyermekek csak néhány azok közül a fiatalok közül, akiken keresztül Isten megnyilvánult a Földön.

Szent Márton fiatalkori vágya és álma Krisztus követése és a remeteélet volt. Fiatal katonaként segítette a szegényeket, a betegeket, a rászorulókat.38

Sajnos ma azt tapasztaljuk, hogy az Egyház nehezen találja a közös hangot a legfogékonyabb korukban lévő fiatalokkal, akik közül egyre kevesebben tartoznak hozzá. Fontos feladatunk ezért, hogy vonzóvá tegyük az ifjúság számára a Katolikus Egyházhoz tartozást, hogy az ne régimódi, unalmas dologként jelenjen meg előttük, hanem egy vonzó lehetőségként egy jobb és teljesebb életre. Így vezetheti el őket az Isten rajtunk keresztül az üdvösségre, és így vonhatók be ők egyre jobban az Egyház életébe, biztosítva az „utánpótlást” a jövő Egyházának, akár papként, szerzetesként, akár családos emberekként. Ehhez az ifjúságra már nem gyerekként, hanem fiatal felnőttként kell tekintenünk, és tisztelnünk kell őket, ahogy Ferenc pápa is írja: „Ne feledjük, hogy Jézus sosem kedvelte, ha egy felnőtt lenézte a fiatalokat, vagy uralkodott rajtuk. Ellenkezőleg, kitartott amellett, hogy „aki nagyobb köztetek, legyen olyan, mint a legkisebb” (Lk 22,26). Számára a kor nem adott privilégiumokat, és a fiatalság nem jelentett kisebb értéket vagy méltóságot.” (Christus vivit! 14)

Az ifjúságpasztoráció helyzete egyházmegyénkben

Felméréseink alapján egyházmegyénkben hozzávetőlegesen 10-15 plébánián működik ifjúsági csoport, vagy van valamilyen ifjúsággal, fiatalabb korosztállyal kapcsolatos – legalább alkalmankénti – tevékenység, program.

Azokon a plébániákon, ahol legalább időnként vannak ifjúsági szentmisék, megnövekszik az érzelmi, lelki élményeket kereső fiatalok száma, hisz a liturgiának ez a formája közelebb áll hozzájuk, mint a hagyományos. Tapasztalataink szerint valamivel könnyebb a fiatalok helyzete a városi plébániákon, ahol saját kortársaikkal is találkozhatnak egyházi közegben, és nagyobb a kínálat a vallási, lelki programok terén.

Az ifjúságpasztoráció elsődleges feltétele, hogy a fiatalokra ne mint pasztorációs problémára, nehézségre tekintsünk, hanem mint lehetőségre, hogy a velük való foglalkozással a jövő Egyházát építhetjük.

Az ifjúság-pasztorációban nyitottságra van szükség a részünkről. Figyelembe kell vennünk a fiatalok érdeklődését, sajátos igényeiket, vágyaikat, élményközpontú gondolkodásmódjukat és érzelmi világukat. Nagyon fontos, hogy személyes találkozások révén megszólíthatók legyenek – ezt szolgálhatják a spontán, közvetlen kapcsolatteremtést lehetővé tevő, ún. preevangelizációs alkalmak (ifjúsági közösségi terek kialakítása, kihasználása, játék- és sportlehetőségek). Ha már kialakul a személyes érdeklődés, kötődés, könnyebben meghívhatóvá válnak a fiatalok a komolyabb, mélyebb programokra is. A liturgiába való bekapcsolódást is segítheti a közösségben való részvétel, a hitelesség megtapasztalása, és nem utolsósorban a különböző liturgikus szolgálatokba, feladatokba való bekapcsolódás lehetősége (pl. felolvasás, ministrálás, zenei szolgálat). Ha a fiatalok élő, befogadó közösséggel találkoznak, és tevőlegesen is részt tudnak venni az Egyház életében, nagyobb eséllyel találják meg helyüket és maradnak meg a plébánia közösségében.

Természetesen nagyon fontos lenne, hogy minél több plébánián létrejöjjön és működjön ifjúsági közösség, ahol a fiatalok lehetőséget kaphatnak, hogy saját kortársaik között egyre mélyebben megismerhessék és megélhessék hitüket, megerősödhessenek keresztény identitásukban és az Egyházhoz tartozásukban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ott tud jól működni ifjúsági közösség, ahol a lelkipásztor vezeti azt, vagy ahol maga keresi meg és kéri fel az erre megfelelő személyt, és emellett minden szempontból támogatja a közösség működését. A csoportok vezetésére késznek mutatkozó, alkalmas, és valóban hiteles, másokat vonzani és lelkesíteni képes fiatalok számára szükséges lenne ifjúsági vezetőképzés biztosítása egyházmegyei szinten.

Az ifjúságpasztoráció során is nagy segítséget jelenthetnek a különböző, kidolgozott tematikával dolgozó lelkiségi irányzatok (pl. Antiochia, Cursillo, Alpha-kurzus), melyek mind a személyes istenkapcsolat erősítése, mind a közösségben megélt hittapasztalatok terén sokat adhatnak a fiataloknak. Ugyancsak a személyes hit elmélyítését és egyben közösségi lelki élmények szerzését szolgálhatják a sajátosan fiataloknak szervezett lelkigyakorlatos alkalmak és más lelki programok (pl. koncertek, zarándoklatok, ifjúsági találkozók).

Egyházmegyénkben évek óta tevékenykednek ifjúságpasztorációs munkatársak, akik segítséget tudnak nyújtani a plébániákon zajló ifjúsági csoportmunkához és programokhoz, illetve ők szervezik és koordinálják a különböző egyházmegyei ifjúsági programokat, valamint kapcsolatot tartanak a Püspöki Konferencia Ifjúsági irodájával.

Ifjúságpasztorációs szempontból nagy lehetőségek rejlenek egyházi iskoláinkban, gimnáziumainkban és kollégiumainkban (felelős, hiteles keresztény életre, családi életre, közösségi életre nevelés), valamint az ott működő lelkipásztorok szolgálatában.

Nagyon fontos lenne, hogy minden egyházi oktatási és nevelési intézményünk lelkipásztori ellátottsága megoldódjon, illetve az is, hogy ezek az intézmények élő és éltető kapcsolatban legyenek a diákok saját plébániáival, és így is segítsék a rájuk bízott gyermekek, fiatalok, családok integrálódását az Egyház közösségébe. Fontos feladat az egyházi iskolák lelki életének átgondolása, erősítése, az iskolalelkészek feladatainak pontosabb meghatározása.

Egyházmegyénk nagy kincse a II. János Pál Szakkollégium, ahol a fiatalok éveket töltenek el, és így sokan közülük életre szólóan elköteleződnek Krisztus mellett.

Az egyetemi lelkészség az ELTE Savaria Egyetemi Központtal együttműködve előadásokkal, egyéni beszélgetésekkel, egyéb lelki programokkal, nyári táborokkal segíti a fiatalok hitben való megerősödését, emberi kibontakozását.

Lelkipásztori irányelvek

  • Induljon az egyházmegyében ifjúsági vezetőképzés. Az ifjúsági vezetők segítsenek abban, hogy minél több plébánián létre jöhessen ifjúsági közösség. Ebben kapjanak segítséget a helyi plébánostól és az egyházmegye ifjúsági referensétől.
  • Legyen minél több plébánián ifjúsági Szentmise, ahol a prédikáció, a liturgikus szolgálatok kiosztása, a (gitáros vagy ifjúsági énekkar által énekelt) szent zene elsősorban a fiatalokhoz szóljon. Ügyeljünk arra, hogy a gitáros zene is minőségi és a liturgiához illő legyen.

38 Severus, Szent Márton élete, 2.Boldog Brenner János fiatal szívének tüzével élte a papságát, és nagyon sok gyermeket, fiatalt vonzott Krisztushoz.39

39 Császár István – Soós Viktor Attila, A magyar Tarzíciusz, 63-64.

 

Alapelvek

A szeretet kettős parancsa (Mt 22,37-40) az istenszeretet mellé helyezi a felebarát szeretetét. Ha nem fordulunk szeretettel embertársaink felé, különösen is a szegény, a beteg, a bajbajutott felé, akkor hamis, hiteltelen az istenszeretetünk is. A kegyelem és a szeretet természete szerint kiárad mindenki felé, különösen is a rászoruló felé.

Ezt a segítő szeretetet kezdték élni az első keresztény közösségek is, amikor különleges ismertetőjegyként csodálattal állították róluk: “Nézzétek, mennyire szeretik egymást”. A Szentlélek ma is arra indítja a Krisztusban hívőket, hogy hitükről “tettel és igazsággal” (1Jn 3,18) is tegyenek tanúságot. Igazi krisztusszolgálattá válik e tevékenység, hiszen a rászoruló emberben maga Krisztus van jelen: “Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek” (Mt 25,40).

Szent Márton megtérése a szeretet egy nagylelkű cselekedetéhez kötődik. Átélte a jótett hatalmas örömét, és azonnal elkötelezte megát Krisztus szolgálatára. Ez a szegények és szenvedők iránti szeretet azután végigkísérte egész életében.40 

A szeretetszolgálat helyzete egyházmegyénkben

Egyházmegyénkben a szeretetszolgálat végzését a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász koordinálja. E szervezet tevékenységének központjában az idősek és betegek, a rászoruló családok, és megváltozott munkaképességű emberek, szenvedélybetegek, hajléktalanok, hátrányos helyzetű kisebbségek, üldözött keresztények és menekültek, humanitárius katasztrófák áldozatai állnak. Az egyházmegyei karitász önkéntesei jelen vannak a legtöbb plébánián, ahol helyi szinten igyekeznek enyhíteni a testi és lelki szükséget.

Mindemellett Egyházunk szeretetszolgálata nem korlátozódhat sem csupán intézményesített szeretetszolgálatra, sem pedig a pusztán anyagi jellegű segítségnyújtásra. Ez utóbbihoz mindig hozzá kell, hogy kapcsolódjon az evangélium örömhírének meghirdetése és átadása is. A másikhoz odaforduló segítő szeretet lelkületét kell kialakítanunk, amely a legkisebb lelki és testi szükséget is észreveszi és enyhíteni próbálja.

Intézményes formában a szeretetszolgálat a plébániákon működő karitász csoportokban, valamint a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász által fenntartott intézményekben valósul meg. Ezek: a Családokat Segítő Szolgálat, Castellum Teaház, Fairplay Kávézó, Szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek ellátása is történik különböző intézményekben. Ezek jelentős segítséget nyújtanak a hátrányos helyzetbe kerültek foglalkoztatásában is, akik így állapotuknak megfelelő munkához jutnak, amely létfenntartásukat és egészségi állapotuk szinten tartását, sőt javulását is eredményezi.

A plébániai Karitász-csoportok a helyi szinten való segítés fontos eszközei, hiszen nem csupán ismerik a helyi lehetőségeket, s felkutatják azokat, akiknek bármilyen segítségre van szükségük, hanem kapcsolatban állnak mind a helyi plébániával és segítő szervezetekkel, mind pedig az egyházmegyei Karitász-központtal. A segítés így több területen és több szinten valósulhat meg.

Lelkipásztori irányelvek

  • Szervezzen a karitász lehetőleg minél több plébánián idősek klubját. Idős testvéreink közül egyre többen maradnak egyedül. Nagyon nagy segítség a számukra, ha közösségbe járhatnak, együttimádkozhatnak, énekelhetnek, zarándokolhatnak, beszélgethetnek.Igen gyakran a rászorulók nehéz helyzetéről is egy-egy ilyen találkozáskor értesül a karitász csoport.
  • Jöjjön létre egy vagy több egyházi cigány gyerek kórus, ill. zenekar. A romák megszólításának egyik legfőbb, legjárhatóbb útja azene, az egyházi ének. Sok cigány embert vezethetünk el Krisztushoz, ha színvonalas énekkart szervezünk a számukra, és sokroma közösségbe elvisszük rajtuk keresztül az evangélium jó hírét.Természetesen a romák megszólításának más módjai is éppilyenfontosak és járhatóak, mint a családjaik meglátogatása, tanodáklétrehozása, zarándoklatok és búcsúk, különlegesen is nekik szólóimaalkalmak, Szentmisék.
  • A helyi karitász csoport vagy plébániai önkéntesek kutassák fela plébánia legszegényebb családjait, látogassák meg őket, tegyenek javaslatot a helyzetük javítására. Ezt követően konzultáljanakaz Önkormányzat illetékesével, a plébánossal, és együttes erőveligyekezzenek segíteni minden évben egy-egy nagyon rászorulócsaládnak

40 Severus, Szent Márton élete, 2-3. 9. 18. Mindszenty József plébánosként minden szerdán fogadta a szegényeket, feljegyezte a kéréseiket, igyekezett megoldani a nekik való segítést. Minden évben mintegy 35 gyermek taníttatását ő fizette, megvédte a kigúnyolt cigány gyereket, cipővel, ruhával, élelemmel segített, ahol csak tudott. Idősotthont hozott létre, segítette a szegények otthonhoz jutását. Azt vallotta, hogy a gazdagok feleslege a szegények öröksége.41

41 Kovács Gergely, Isten embere, 31.Boldog Batthyány László külön kis noteszt vezetett Köpcsény, majd később Körmend szegényeiről. Tűzifát osztott, megszervezte a gyerekek beutaztatását az iskolába, ingyen gyógyított.42

42 Puskely, Boldog Batthyány-Strattmann László, 34. 53. 87-94.

 

Alapvetés

Az Egyház életének kiemelten fontos része az eucharisztikus ünneplés. A szentmise az egyes tagokat különböző módon érinti, mert különböznek az egyházi rend, a rájuk bízott szolgálat és a tevékeny részvétel szempontjából. A liturgia végzését Krisztus, mint az egyetlen és örök Főpap a szolgálati papságra bízta. A szolgálati papság liturgikus tevékenységében egyesek elláthatnak segítő feladatokat. Ezen segítő feladatok közül kiemelten fontos a ministránsok szolgálata. Elnevezésük a latin ministrare, szolgálni kifejezésből ered. Feladatuk a lelkipásztor mellett kisebb szolgálatok végzése a liturgiák során. A szent szertartások során ministránsként segédkezni nagy megtiszteltetés és jelentős felelősség, hiszen Isten szolgálata egészen közvetlen módon valósul itt meg. Nem is beszélve arról, hogy a későbbi papi-, illetve szerzetesi hivatások születése kapcsán a ministráns szolgálat óriási erővel bír. „Ti, ministránsok vagytok az evangéliumi üzenet hirdetőinek új nemzedéke” – mondta Szent II. János Pál pápa.43

A ministránsok pasztorációjának helyzete egyházmegyénkben

Egyházmegyénket különböző méretű, és sajátos jellegű városok és falvak alkotják. Ebből a sokszínűségből következik, hogy a ministránsok tekintetében is változatos a kép. Egyes településeken – főként városokban – találkozhatunk nagyobb létszámú, virágzó ministráns közösséggel, máshol néhány ministránssal, akik a szentmiséken találkoznak egymással, több kisebb faluban előfordul, hogy nincsen ministráns a szentmiséken. Mindemellett persze az is igaz, hogy az egyes helyeken található ministránsok számát nem csupán az adott plébániai közösség lélekszáma határozza meg.

A ministránsok helyzetét jelentősen befolyásolja, hogy a helyi lelkipásztor hogyan viszonyul a ministránsokkal való foglalkozáshoz. Befolyásoló tényező lehet a lelkipásztor életkora, agilitása, kreativitása és a ministránsok ügye iránti elkötelezettsége.

A ministráns csoportok életében több helyütt megfigyelhető jelenség, hogy a gyerekek 8. osztály után befejezik a ministráns szolgálatot. Felkészült, „képzett” ministránsokkal jellemzően ott találkozunk, ahol rendszeres találkozások keretében foglalkoznak a gyerekekkel. Az aktív és jól működő ministráns közösségek a papi hivatások felismerésében és megerősödésében is fontos szerepet töltenek be. Az egyházmegyei ministráns programokon szép számmal vesznek részt a gyerekek, sajnos azonban nem minden plébánia képviselteti magát. – 42 – – 43 –

Lelkipásztori irányelvek

  • Két-három évente kerüljön sor egyházmegyei szervezésben ministráns táborra. A tábor programja, tartalma legyen olyan, amiigazi Krisztussal való találkozást tesz lehetővé a fiatalok számára,bevezeti őket a liturgia mélyebb megélésébe, valamint segíti őket,hogy felismerhessék, befogadhassák a krisztusi hívást, ha megszólal a lelkükben.
  • Az egyházmegye – az ifjúsági vezetőképzéssel összefüggő módon–szervezzen képzést ministráns vezetők számára.


    43 Nemzetközi Ministránstalálkozó, 1995. augusztus 29-e.

    Boldog Batthyány László a reggeli Szentmiséken maga is ministrált a gyermekeivel együtt vagy pedig harmóniumozott. Elsőszülött fiuk, Ödön látta ezt a ragyogó példát, elsőáldozása után szinte minden nap áldozott, és lassan megszületett szívében a papi hivatás.44

    44 Puskely, Boldog Batthyány-Strattmann László, 45. 79.Boldog Brenner János szintén napi Szentmisére járó fiatal lett a Pécsi Belvárosi templomban. Mélyen megérintette őt ezekben az években a ciszter atyák élete, és a ciszter jelmondat: „Lángolj és világíts!”45

    45 Császár István – Soós Viktor Attila, A magyar Tarzíciusz, 38. Boldog Brenner János vértanú üzenete, 12-13.

     


Alapelvek

„A csodálatra méltó technikai találmányok közül, melyeket az emberi szellem Isten segítségével napjainkban a teremtett dolgokból hozott elő, az Anyaszentegyház azok felé fordul fokozott figyelemmel, melyek új utakat nyitva mindenféle információ, eszme és irányítás gyors közlésére, elsősorban az emberi lélekre hatnak. E találmányok közül is kiemelkednek azok az eszközök, melyek természetüknél fogva nemcsak az egyes embereket, hanem tömegeket, sőt az egész emberi társadalmat el tudják érni és meg tudják mozgatni – miként a sajtó, a film, a rádió, a televízió és a hasonlók -, ezért joggal nevezhetők tömegtájékoztatási eszközöknek.”46

„A tömegtájékoztatási eszközök használatában kiemelkedő erkölcsi felelősség hárul az újságírókra, írókra, színészekre, a színházi és filmrendezőkre, gyártókra, műsorszerkesztőkre, filmkölcsönzőkre, vállalkozókra, eladókra, kritikusokra és mindazokra, akik bármilyen formában részt vesznek a közölt anyag megalkotásában és terjesztésében.

Egészen nyilvánvaló, hogy mekkora a felelősségük a mai körülmények között, hiszen információs és ösztönző munkájukkal egyaránt vezethetik az emberiséget jó és rossz irányba.”47

Egyházunk maga a kommunikáció. Krisztus maga az üzenet a világ számára. Ő a Jó hír, az Örömhír, az Üdvösség minden ember számára. Krisztus minden kor emberéhez szól, és minden kor hívő emberének feladata Krisztusról beszélni. „Menjetek és tegyétek tanítványommá mind a népeket” (Mt 28, 19) szól Jézus felhívása, és ez azóta is minden keresztény emberhez szól.

Szent Márton életének óriási hatása annak is köszönhető, hogy Sulpicius Severus egy nagyszerű életrajzban ismertté tette őt nagyon sokak számára. Isten szolgája Mindszenty József tudatában volt a sajtó óriási befolyásának az emberek gondolkodására, és ezért mindent megtett, hogy az értéket képviselő sajtót támogassa.48

Az Egyháznak ez a missziós küldetése ma talán még inkább aktuális. Egyházunk feladata a kommunikáció: hirdetni Isten országát. Ez pedig minden keresztényre feladatot ró: szóval és tettel ma is bizonyítani, kommunikálni kell elköteleződésüket Krisztus felé. Erre napjainkban már nemcsak a személyes találkozások adnak alkalmat, hanem a tömegkommunikációs eszközök alkalmazása is

„Az egyháznak tehát veleszületett joga, hogy felhasználja és birtokolja ezeket az eszközöket, amennyiben azok a keresztény neveléshez vagy a lelkek üdvösségéért végzett bármiféle munkájukhoz szükségesek és hasznosak.”49

Napjainkban az okostelefonok, az internet, a közösségi média megjelenésével, elterjedésével új világ kezdődött a tömegkommunikációban, mely Egyházunk számára is új távlatokat nyitott.

A médiaapostolság helyzete egyházmegyénkben

A Szombathelyi Egyházmegyében 2007 óta működik sajtóiroda egy főállású munkatárssal. Jelenleg – a Martinus folyóirat mellett – három különböző honlapunk és Facebook oldalunk van. A Szombathelyi Városi Tv-vel közösen készítjük az Élet-Forrás magazin adásait. Ezeken a csatornákon keresztül kommunikáljuk az egyházmegye eseményeit, híreit.

2014-től az egyházmegye a sajtó részére heti hírlevelet állít össze, amelyben a hét legfontosabb eseményeiről kaphatnak tájékoztatást az érintettek: helyszínek, időpontok, témák megjelölésével.

A Mária Rádió is elindult egyházmegyénkben, Celldömölkön, Sárváron és Szombathelyen önálló stúdiója van.

Egyre több plébánia ismerte fel, hogy haladnia kell a korral és saját plébániai weblapokat indított. Jelenleg a plébániák közel fele rendelkezik saját honlappal. A Facebook elterjedésével pedig itt is megjelentek a plébániák, egyes csoportjaik és az atyák is. Sajnálatos módon a plébániai honlapok többsége nem él, nem frissül, még ott sem, ahol a lelkipásztor személye nem változott.

Nehézséget okoz az is, hogy a plébániai hírközlések száma jelentősen megcsappant.

Az egyházmegyei honlap működtetésének egyik célja a plébániák híreinek, eseményeinek közzététele, de ez több szempontból is akadályba ütközik:

A plébánosok többsége nem kér segítséget híveitől az események dokumentálásában, neki viszont nincs ideje erre a feladatra.

A beküldött anyagok minősége gyakran kifogásolható, nem jelentethető meg.

Nehéz megtalálni azokat a híveket, akik vállalják a sajtóapostolság feladatát.

Sok közösségről, eseményeikről csak akkor jelenik meg tudósítás, ha a sajtómunkatárs is jelen van az adott programon.

Lelkipásztori irányelvek

  • Minden plébánián legyen média felelős. Lehetőleg az egyházközségi képviselőtestület valamely tagja feleljen azért, hogy a plébánia hírei megjelenjenek a helyi sajtóban és médiában, eljussanak az egyházmegyei sajtóközpontba, a plébánia honlapja folyamatosan frissüljön, a média eszközeivel is megszólaljon az evangélium örömhíre az adott plébánián. Az egyházmegye médiaközpontja segítse a plébániákat abban, hogy honlapjukat (és egyéb médiában való megjelenésüket) létrehozzák, és élővé tegyék. Fontos lenne, hogy minden plébánia miserendje elérhető legyen az egyházmegye honlapján.


46 II. Vatikáni zsinat, Inter mirifica 1.

47 Inter mirifica 11.

48 Balogh Margit, Az Apát úr, 91-113.

49 Inter mirifica 3.

 

A lelkipásztori tervet 2020. november 29-én, Ádvent első vasárnapján az egész egyházmegye számára elrendelem, és Isten kegyelmébe, valamint a Szűzanyának és egyházmegyénk szentjeinek közbenjárásába ajánlom.

Székely János

Szombathelyi megyéspüspök