Ifjúsági zarándoklat

Ifjúsági zarándoklat – 2022.04.01-02. Szombathely – Ják – Németújvár (Güssing)

Az időjárás-előrejelzés a hosszú szárazság után végre esőt jósolt arra a hétvégére, amelyre a zarándoklatot kitűzték. Kiadós eső érkezett, 1-6 °C-ra lehűlt a levegő hőmérséklete. Néhány fiatal vissza is lépett a zarándoklattól a zord időjárás miatt. A többiek, akik elszántak maradtak, és a szervezők, mind-mind azért imádkoztak, hogy legalább abban az időszakban, amikor földúton kell majd gyalogolni, éppen ne essen se az eső, se a hó.
Nem is esett. Szél volt és borult idő. Sáros bakancsok és nadrágok, ima és derű, jókedv és barátok, finom ételek és lelki táplálékok. Ezeket kaptuk a „zarándokcsomagba” ezen a két napon. Az Úrral és a Szűzanyával jártunk. Áldott volt ez a hétvége!

zarándoklat_80
zarándoklat_69
zarándoklat_68
zarándoklat_63
zarándoklat_62
zarándoklat_61
zarándoklat_52
zarándoklat_44
zarándoklat_30
zarándoklat_29
zarándoklat_28
zarándoklat_27
zarándoklat_20
zarándoklat_11
zarándoklat_6
zarándoklat_5
zarándoklat_4
zarándoklat_3

Első ifjúsági zarándoklatát hirdette meg Székely János püspök atya „Szentek nyomában” mottóval. A Brenner Gimnáziumból 27 fiatal jelentkezett (22 fő 7.N-es, 3 fő 7.C-s, 1 fő 6.N-es, és 1 fő 10.N-es diák). Velünk tartott még a győri Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium 7 diákja kísérőtanárukkal, Móni nénivel és Dávid atyával, továbbá a táplánszentkereszti Apáczai Csere János Általános Iskolából, a zalaegerszegi Báthory István Technikumból egy-egy diák, a kőszegi Árpádházi Szent Margit Gimnáziumból pedig 2 diák.
Szentjeink nyomában jártunk, boldog Brenner János és boldog Batthyány-Strattmann László életéről elmélkedve.
Iskolánktól indultunk. A püspöki elmélkedés és áldás alatt körbe álltunk Brenner János szobra előtt és hagytuk, hadd érintse meg szívünket az ima. Majd buszra szálltunk és Ják felé vettük az irányt.
Jákon meglátogattuk az egykori bencés apátság bazilikáját. Nekünk nem kellett húsvétig várni, hogy beléphessünk a megújult templomba. Gyönyörűen megtisztított falak, restaurált oltárkép fogadott minket. A zarándoklat alapszabályaival is ismerkedtünk: „a zarándokkeresztet csak elkérni lehet a keresztvivőtől, magunktól átadni nem.” Megtanultunk néhány zarándokéneket, amelyeket aztán kiválóan begyakoroltunk hosszú gyaloglásaink során. Aztán a kihívás kezdetét vette: indulás gyalog Szentpéterfára.
Az első 13 kilométernek mindenki lelkesen vágott neki. Akadtak ugyan sárosabb, nehezebben járható útszakaszok, de még akkor sem vesztettük el lendületünket, amikor egyikünk megcsúszott és a sárban találta magát. Rózsafűzér, ének, ima, beszélgetés, pihenőhelyek, frissítők a kísérő autóból, végül érkezés Szentpéterfára. Ott mise, elcsendesedés, gitáros énekek, áldozás és békesség várt ránk.
Vacsorára bőséges meleg ételt, süteményeket tálaltak fel nekünk. Mindezek mellett kellemes meleget árasztó cserépkályhák, a szolgáló szeretet ezernyi, apróbb, nagyobb jelei fogadtak minket, és egy kisebb „csoda” is történt: reggelre az összes cipőről eltűnt a vastagon rárakódott sár, a szentpéterfai szorgos kezek munkálkodása nyomán. Hálásan köszönjük vendéglátóinknak ezt a krisztusi példaadást!
Az este kvízjátékkal telt. Jókedv, nevetés, ismerkedés a szentekkel. Alvás és április elsejei tréfa: Merre is található az épületben az a gomb, ami nem villanyt kapcsolja, hanem csengőt? Volt-e valakinek némi szerepe abban, hogy az éjszaka csendjébe egyszer csak csengőszó hasított?
Szombaton kora reggel volt az ébresztő. 7-kor gyalog indultunk Németújvár irányába. Énekek, ima, rózsafűzér, zarándokkereszt, fél óra elcsendesedés az erdei úton, kegyelmek, gyónások, lángoló lelkű atya prédikációja, nyáját vezető pásztor mély hitből forrásozó gondolatai. Igazi áldás, hogy két pap is velünk járta az utat.
Németújváron harangszó fogadott minket, ahogy énekelve bevonultunk a templomtérre. Ott osztrák fiatalok vártak ránk, akik ajándékkal is készültek. A mise előtt tanúságtételek, majd német nyelvű mise következett püspök atyával. Batthyány-Strattmann László sírjánál imádkoztunk, utána agapéra voltunk hivatalosak. A fáradság jelei mutatkoztak, de töretlen jókedvvel szálltunk buszra.
Indulás vissza Rábakethelyre – eső és hó, Brenner János-kápolna, Bodorkós Imre atya fiataljai, Óra Krisztián atya lelkesítő szavai. Ima, ének, pogácsa, meleg tea, az önmagunk felett aratott győzelem öröme.
Jókedvvel telve, kellemes fáradsággal, örömmel érkeztünk vissza Szombathelyre. Végig csináltuk! Köszönjük boldog Brenner János, köszönjük boldog Batthyány-Strattmann László, hogy velünk együtt jártatok az úton!

Néhány visszajelzés a hetedikesektől:
„Nekem nagy dolog volt, amikor Szentpéterfán lemosták a cipőinket. Nagyon aranyosak voltak, mindenkitől külön meg is kérdezték, hogy szeretjük-e a halat, mert ha nem, akkor tudnak esetleg valami mást csinálni. Az egy kicsit kényelmetlenebb volt, hogy voltak elég sáros utak, amerre sétálni kellett, de kibírható volt. Egyébként én eddig nem is szerettem volna menni, de örülök, hogy végül elmentem, mert nagyon élveztem. Lehet, hogy kicsit elfáradtam a sok sétától, de azért jó volt. Az időjárás is elég hideg volt, de legalább az eső nem esett.”
„Szerintem jó volt egy és fél napig kiszakadni a mindennapokból, figyelni Istenre, a természetre és jókat beszélni a többiekkel. A zarándoklat alkalmat adott arra, hogy lelkileg megújuljak. Annak ellenére, hogy nem tudtam sokat pihenni, nagyon jól éreztem magam. Ugyan ez volt az első zarándoklatom, remélem, lesz még alkalmam legközelebb is részt venni.”
„Nagyon élveztem azt a fél órát, amit csendben kellet tölteni, csak a természetre és magadra kellett figyelni. Boldogsággal töltött el, hogy a szálláson segítőkészek voltak, kedvesek és figyelmesek. Az út mindig vidám beszélgetéssel vagy imával, énekkel telt. Köszönöm a lehetőséget, hogy részt vehettem ezen a két napon, és köszönöm mindenkinek, aki segített megvalósítani ezt a zarándoklatot.”
„Nekem nagyon tetszett a zarándoklat. Nagyon jók voltak benne a közös imádságok, misék. Engem legjobban Dávid atya beszéde érintett meg. Kihívás volt megtenni a távot, főleg Szentpéterfa-Güssing útvonalon. Jó volt megtapasztalni a saját határaimat és átszakítani azokat.”
„Én a zarándoklatban nagyon élveztem, hogy a rossz idő és persze a távolság miatt, amit meg kellett tenni, volt kihívás. Tetszett, hogy volt miért küzdeni. Aztán persze örültem, hogy megismerkedhettem új emberekkel és jobban megismerhettem a barátaimat.
Ami megérintett leginkább az, hogy annak ellenére, hogy gyerekek vagyunk és még nem tudunk úgy gondolni Jézusra, ahogy egy felnőtt hívő tud, mégis van lehetőségünk vele lenni és hinni benne, mert Ő akkor is elfogad minket és velünk van, ha mi ennek még nem érezzük annyira a fontosságát.
Hogy tetszett-e? A hűvös időjárás miatt való megdermedést nem nézve, igen, tetszett és jól éreztem magam.”
„Nekem nagyon tetszett a zarándoklat. Az egész nagyon jó volt. A legjobban az tetszett, amikor Püspök atya azt mondta, hogy 30 percig maradjunk csöndben, figyeljünk Istenre és a természetre. A szentpéterfaiak nagyon kedvesek voltak. Este, amikor odaértünk hallal, tartárral és krumplipürével vártak bennünket. Aznap a sáros cipőinket is lemosták. Másnap reggel nagyon finom, meleg teával vártak. Mindenkinek szendvicset csináltak. A kísérő autóból almát és üdítőt vehettünk magunkhoz. Ahol megálltunk, finom étellel vártak minket. Püspök atya nagyon kedves volt. Máskor is nagyon szívesen megyek.”

Melegáné Somogyi Tímea, 7.N osztályfőnöke

Spirituális élmény

Egyedülálló spirituális élményt kínál a Mária Út, amelyről kiállítás nyílt Szombathelyen a Brenner-iskolában 2022. március 28-án.

Dr. Székely János megyéspüspök ajánlotta a diákok és tanáraik figyelmébe a zarándokutat és a zarándoklat élményét. Fiatalkori emlékei közül egy lengyelországi zarándoklatot idézett fel, amikor több ezren mentek Czestochowa-ba. Nem csak az egyes településen élők lelkesedése, hanem az úton mondott imádságok, beszélgetések is mély hatást tettek Székely Jánosra. Bátorítalak Benneteket, hogy Ti is menjetek zarándoklatra, mondta a megjelent diákoknak, hozzátéve: Krisztusnak mindenkivel van terve, ezt belerejtette a szívünkbe. A mi dolgunk ezt megtudni, megvalósítani. Ebben segíthet a zarándoklat.

Kiállítás
Kiállítás
Kiállítás
Kiállítás
Kiállítás
Kiállítás
Kiállítás
Kiállítás
Kiállítás
Kiállítás

Miben különbözik egy zarándoklat a kirándulástól? – ezt a kérdést már Galgócziné dr. Szabó Zsófia, a Mária Út Közhasznú Egyesület koordinátora tette fel a gyerekeknek. A zarándoklaton az ember megtisztítja magát a rossztól, és boldogabb lesz, felelték a diákok. Szabó Zsófia kiemelte: a vándorkiállítás a Mária Út néhány települését, azok értékeit mutatja be fotókkal, rövid szöveggel, kiegészítve mindezt lelkiségi gondolatokkal. Mert a zarándoklat lehetőséget ad Istennel való találkozásra: hívőknek, nem hívőknek egyaránt.

A tárlat április 25-ig tekinthető meg.

Karitász Kárpátalján

Útnak indult a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász segélyszállítmánya Kárpátaljára.

A Graz-Seckau-i Egyházmegye, valamint a Temesvári Egyházmegye is nagylelkű felajánlásokat tett a nehéz helyzetbe került emberek megsegítésére.
Az elmúlt 3-4 hétben az egész egyházmegye megmozdult, valamennyi plébániájáról érkeztek adományok, ahogy intézmények, önkormányzatok, és pl. iskolák. Ennek köszönhetően 8 mikrobusz és két kamion viszi az adományokat, mondta Tuczainé Régvári Marietta, a karitász igazgatója.

Karitász adomány Kárpátaljára
Karitász adomány Kárpátaljára
Karitász adomány Kárpátaljára
Karitász adomány Kárpátaljára
Karitász adomány Kárpátaljára
Karitász adomány Kárpátaljára
Karitász adomány Kárpátaljára
Karitász adomány Kárpátaljára
Karitász adomány Kárpátaljára

Két 22 tonnás kamion pl. matracokat, élelmiszereket, ruhákat, tisztálkodási szereket, bébiételeket vitt, amelyeket a Tiszakeresztúri Görögkatolikus Egyházmegyei Karitász raktárában pakolnak majd ki és viszik a plébániákra, az ottani karitász csoportoknak, hogy segítsenek a rászorulóknak szétosztani.
A mikrobuszok többsége Tiszakeresztúrra fog érkezni ahhoz a 116 gyermekhez, akiknél két hete jártak a szombathelyi karitász munkatársai és sok rosszt láttak, tapasztaltak. Az adományok beszerzését nem csak a hívek, cégek nagylelkű felajánlása segítette, hanem pl. Rákász Gergely, aki Győrben tartott jótékonysági koncertet tartott és annak bevételét – 600 ezer ft – felajánlotta a kárpátaljaiak és az oda menekültek megsegítésére. Ebből 6 aggregátort tudtak vásárolni – ebből 20-at visznek Kárpátaljára -, de visznek még pl. kenyérsütőket, egy raklap lisztet és egy évre való élesztőt.

A grazi és a temesvári egyházmegyék felajánlásaiból két kisbuszhoz is jut a Munkácsi Egyházmegyei Karitász, akik így nagy segítséget kapnak az adományok kiszállítáásban és az egyéb teendők ellátásában. A Grazi Egyházmegyei Karitász vezetője megköszönte a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász munkáját, és az együttműködést ebben a nehéz helyzetben.

Székely János megyéspüspök áldotta meg a szállítmányt és az utazókat. Rövid beszédében a Jelenések könyvének háborúról szóló látomását idézte. Elsőként a harsona szóra előjön a fehér ló, a gyors győzelem jelképe. Őt követi a vörös ló, a lovas kezében karddal, hogy öljön és pusztítson, ami a háború igazi arca: a kegyetlenség, a gyilkolás. A harmadik lovas fekete lovon jön, kezében méreg van: a háború után jön a szegénység. Végén a fakó ló, amely hozza a betegséget, a halált. Egy háború négy arca: ezt éli át Ukrajna és ezt éli át sok katona midkét oldalon, valamint a lakosság. Sok helyen nincs áram, ennivaló a boltokban: ebben segít az egyházmegyei karitász. Székely János is megköszönte mindenki segítségét aki hozzájárult ahhoz, hogy a bajba jutott embereken segíteni lehessen. A magyar népünknek jót tesz ez a monstani adakozás. Öröm látni, hogy megnyílik a magyar emberek szíve.

Tuczainé Régvári Marietta elmondta: a kárpátaljaiak mellett a tavalyi, horvátországi földrengés károsultjain is segít az egyházmegyei karitász. Holnap reggel két kamion indul Sziszekbe és Petrinjaba, hogy építőanyagokkal az újjáépítést segíték.

Templomavatás

A felújított vashosszúfalui templom megáldása...

dr. Székely János megyéspüspök szentbeszéde

2022. március 12. (szombat) 

Play Video

Segédpüspök

Fekete Szabolcs Benedek a Szombathelyi Egyházmegye segédpüspöke

Őszentsége Ferenc pápa 2022. március 11-én Főtisztelendő Fekete Szabolcs Benedek atyát, a Szombathelyi Egyházmegye irodaigazgatóját, a szombathely-szőlősi Jézus Szíve Plébánia plébánosát basti-i címzetes püspökké és a Szombathelyi Egyházmegye segédpüspökévé nevezte ki.

Kedves Testvérek!

Mivel igen sok országos feladatot is el kell látnom – ilyenek a Cigánypasztoráció irányítása, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottságának vezetése, a Magyarországi Cursillo, az Olvasmányoskönyvek szövegét gondozó bizottság, a Keresztény Zsidó Tanács elnöksége stb. -, és mivel a Szombathelyi Egyházmegyében a hitélet örvendetesen aktív és erős, ezért kérésemre Ferenc pápa segédpüspökkel ajándékozta meg az egyházmegyénket. A Szentatya 2022. március 11-én a Szombathelyi Egyházmegye segédpüspökévé nevezte ki Fekete Szabolcs Benedek atyát.

Fekete Szabolcs Benedek 1977. december 17-én született Kőszegen, a család 3. fiúgyermekeként. Kőszegszerdahelyen éltek, általános iskolai tanulmányait is ott végezte. 1992-ben nyert felvételt a Győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumba, és érettségi után rögtön jelentkezett a Szombathelyi Egyházmegye papnövendékei közé. Dr. Konkoly István megyéspüspök 1996. őszén Budapestre, a Központi Szemináriumba küldte, itt kezdte meg teológiai tanulmányait a PPKE Hittudományi Karán. 2002-ben a baccalaureátust szerzett, majd 2004-ben elnyerte a teológiai  licenciátus fokozatát. 2002 és 2006 között Szentgotthárdon káplán, majd 2006 és 2009 között Csákánydoroszlón plébános lett. Az Őrségi Esperesi Kerület bizalmából 2008-től a kerületi esperesi teendőket is ellátta, és ebben az évben központi szolgálatot is kezdett Szombathelyen, mint püspöki irodaigazgató. 2009-től plébános lett a Szombathely-Szőllősi Jézus Szíve Plébánián, és oldallagosan 2013 és 2016 között a Szombathelyi Szent István Király Plébániát is ellátta.  2013-tól az Egyházmegyei Bíróság munkájában is részt vett, mint bírósági jegyző. 2019-től az eddigi megbízatásai mellett az egyházmegye családreferense is lett.

Fekete Szabolcs Benedek atyát mélyérzésű, tapintatos, szimpatikus egyénisége, tartalmas és mély prédikációi, hiteles papi élete, derűs, nyitott lelkülete miatt nagyon sokan szeretik, sokan kaptak és kapnak tőle iránymutatást és lelki táplálékot. Sokak lelki vezetője, sokak családi jó barátja, lelki támasza. A Szőllősi Plébánia az ő működése alatt Szombathely egyik legélőbb, legnépesebb közösségévé lett. Hálásak vagyunk azért, hogy Ferenc pápa az ő személyében jó pásztort ajándékozott Egyházmegyénknek, hogy az Egyházmegye vezetésében, a püspöki feladatok ellátásában segítségemre legyen.

Fekete Szabolcs atya püspöki jelmondata: „Legeltesd bárányaimat!” (Jn 21,15) Imádkozzunk érte, hogy Krisztus szeretetével, az Ő lelkületével szolgálja a rá bízottakat! Fogadjuk őt ebben az új küldetésében nagy szeretettel, nyitott szívvel! Adjunk hálát az ajándékért, amelyet Isten egyházmegyénknek adott! Magyarok Nagyasszonya, béke Királynője, könyörögj értünk!  Szent Kvirin, Szent Márton, Szent Benedek, Boldog Batthyány-Strattmann László, Boldog Brenner János, könyörögjetek értünk!

+János püspök

Kárpátaljáról menekültek

Két, Kárpátaljáról menekült családot - két édesanyát és három-három gyermeket - fogadott be a Szombathelyi Egyházmegye.

Szombathelyen a Annunciáta Nővérek egykori rendházában nyújtanak számukra elhelyezést. Néhány percre a két édesanyával volt lehetőség szót váltani. Mint elmondták: a támadás napjának reggelén minden úgy indult ahogy szokott. A gyerekeket azonban hazaküldték az iskolából, mivel az intézményt ki kellett üríteni arra az esetre, ha az ország távolabbi részeiről érkeznének menekültek.

Karitász adomány
Karitász adomány
Karitász adomány
Karitász adomány
Karitász adomány
Karitász adomány
Karitász adomány
Karitász adomány
Karitász adomány
Karitász adomány

“A gyerekek sírtak, de mi is megijedtünk a hírek hallatán, hogy most mi lesz” – mondta az egyik édesanya, aki három gyermekével és néhány táskával csütörtökön este útnak indult a határ irányába. Férje – aki Szombathelyen dolgozik – már várta őket a magyar oldalon. Beregsurányban kaptak szállást, majd jöttek Szombathelyre. A faluból ahol élnek sok család tett hasonlóképpen. Otthon maradt rokonaikkal tudják tartani a kapcsolatot. Ők számoltak be nekik arról, hogy falujukban egyenlőre nyugalom van, menekültek oda még nem érkeztek. Itt nyugalmasabb és, hogy megismertünk néhány embert kicsit könnyebb. De szeretnénk minél hamarabb visszamenni, mert ott a hazánk, az otthonunk, minden amiért eddig dolgoztunk, mondta az édesanya.
Az Annunciáta Nővérek épületben található szobákat az Egyházmegyei Karitász munkatársai takarítják illetve rendezik be bútorokkal. Mint Tuczainé Régvári Marietta igazgatótól megtudtuk Szombathelyen nem csak itt, hanem pl. egy magánszemély által felajánlott lakásban, önkormányzati ingatlanokban illetve egyházi intézményben is lehetőség van a menekültek elhelyezésére, ha erre szükség lesz. Emellett pl. Celldömölkön is fogadnak családokat. A karitász Hollán Ernő utcai épületében közben folyamatosan érkeznek a felajánlások: élelmiszerek, matracok, takarók, gyermekholmik, játékok.
Aki nem tudja az adományát a központba elvinni, azoknak a karitász munkatársai segítenek, csak jelezzék a szervezetnek: email címen (szombathelyikaritasz@gmail.com), vagy a 06-94/318-560-as telefonon. A pénzadományokat a 11747006-20209380-as OTP Bank-os számlaszámon fogadák.
Szombathelyen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szombathelyi Csoportja is aktívan közreműködik a gyűjtésben. Ők a szervezet Margaréta utcai központjában várják a lakosság felajánlásait.

Karitász Ukrajnáért

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleménye

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaiként kifejezzük közös aggodalmunkat az Ukrajnában zajló háború miatt. Fájdalmunkat az is növeli, hogy a háborús események magyar testvéreinket is sújtják. Együttérzünk mindazokkal és osztozunk fájdalmukban, akiknek ez a fegyveres konfliktus bármilyen módon szenvedést okoz.

Szeretettel kérünk mindenkit, hogy nagylelkűen, lehetőségei szerint legyen segítségére minden menekültnek. A Katolikus Karitász a Püspöki Konferencia megbízásából már az első naptól kezdve gondoskodik a menekültekről és az otthon maradottakról. Hálás köszönetet mondunk azoknak, akik már eddig is segítettek vagy kifejezték segítő szándékukat.

Csatlakozzunk Ferenc pápa imára és böjtre hívó kéréséhez. Kérjük a paptestvéreket, hogy lehetőleg minden templomban imádkozzanak a békéért. „Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket” (Mt 5,9).

Budapest, 2022. február 28.

a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

karitász

A Katolikus Karitász gyűjtést hirdet a Caritas Ukrajnával közös munkájának támogatására. A gyűjtéshez többféle módon lehet csatlakozni:

•    A 1356-os adományvonal hívásával (egy hívás 500 Forint támogatást jelent)
•    Online adományozással a Karitász honlapján – www.karitasz.hu – keresztül
•  A Katolikus Karitász központi bankszámláján „Ukrajnai háború” megnevezéssel – Raiffeisen Bank 12011148-00124534-00100008

NAGYBÖJT

NAGYBÖJT
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele

hamvazo_kereszt_02

Krisztusban Kedves Testvérek!

A nagyböjti időszak kezdetén újra tudatosítjuk magunkban, hogy Urunk feltámadásának ünnepére, Húsvétra készülünk. A készület ideje pedig alkalom a bűnbánatra, mert a megváltás titkával való találkozás megtisztulást, megtérést kíván az ember részéről. Az imádság, a böjt és a rászorulók segítése ennek a bűnbánatnak a legfontosabb kifejezései.

Amikor észrevesszük környezetünkben a magányos, beteg vagy anyagi szegénységben élő embertársainkat és adománnyal, munkával, jó szóval igyekszünk segítségükre lenni, gondoljunk arra, hogy közösségek, családok, sőt egész népek is rászorulhatnak gondoskodó szeretetünkre. Ezt fejezzük ki akkor, amikor például a háborúk áldozatainak vagy az üldözött keresztényeknek igyekszünk segítséget nyújtani.
Ha őszintén szembenézünk a tényekkel, látnunk kell, hogy a mi népünk körében is sokan rászorulnak a segítő gondoskodásra. Nemcsak leszakadó közösségeink, hanem a magyarság egésze is számos terhet hordoz. Idős nemzet lettünk, ezért továbbra is nagy a szükség az idősek és a betegek hatékony, intézményes támogatására. Bár kedvező jelek mutatkoznak a házasság, a családalapítás és a gyermekvállalás terén, hazánk lakossága még mindig fogyatkozik. Elődeink hitét, hűségét, áldozatait, az általuk létrehozott alkotásokat a jövőben csak az új magyar nemzedékek tudják értékelni. Ezért is fontos, hogy továbbra is óvjuk és erősítsük az Isten rendelése szerinti házasság és család értékeit. Nyelvünk és népünk egész kulturális öröksége éppúgy, mint a többi nemzeteké, a teremtett világ értékei közé tartozik és kedves Isten előtt. Műveljük olyan felelős szeretettel, amilyet maga a Teremtő vár tőlünk! Ez a szeretet kívánja meg, hogy különös gondot fordítsunk a gyermekek és a fiatalok keresztény szellemű oktatására és nevelésére. Ez fejeződik ki abban is, hogy sok szülő katolikus óvodát vagy iskolát választ gyermeke számára, az állami iskolákban tanulókat pedig katolikus hittanra íratja be.
Olyan világban élünk, amelyet megsebzett ugyan a bűn – az egyén bűne és a „világ bűne” –, amelyben azonban hatékonyan működik Isten embert megszentelő és jócselekedetekre segítő kegyelme is, ezért Istenbe vetett bizalommal vállaljuk az életállapotunkból és hivatásunkból fakadó küldetést. Tegyünk meg mindent családjainkért, közösségünkért, népünkért és hazánkért. A jövőért érzett felelősséggel vegyünk részt a közelgő országgyűlési választáson, valamint az ezzel egy időben tartandó népszavazáson is. Kérjük Krisztus Urunkat, adjon bizalmat és reményt népünknek itt, a földi történelem során és az örökkévalóságban.
A Nagyböjt során még inkább fogadjuk meg Ferenc pápa buzdítását „az imádságban kifejeződő hit, az Isten Szaváról való elmélkedés, a szentmise ünneplése, a szentségimádás, a szentségi gyónás, a szeretet cselekedetei, a közösségi élet, a missziós elkötelezettség” fontosságáról. (Gaudete et exsultate, 162). Mindezeket figyelembe véve ajánljuk fel idei hamvazószerdai böjtölésünket, imáinkat és jócselekedeteinket magyar hazánkért és népünkért is!

Budapest, 2022. február 11., a Lourdes-i Szűzanya emléknapján
a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 

Felolvasandó minden szentmisén 2022. február 27-én, vasárnap

 A Szentatya, Ferenc pápa 2022. február 23-án az általános kihallgatás végén arra kért mindenkit, hogy március 2-án, hamvazószerdán tartsunk böjti napot a békéért. Külön biztatta a hívőket, hogy azon a napon buzgón szenteljék magukat az imádságnak és a böjtnek, kérve Szűz Máriának, a Béke Királynőjének közbenjárását. A Püspöki Konferencia korábban kiadott körlevelében megfogalmazott szándékok mellett – magyar hazánkért és népünkért – február 27-én, a szentmisék alkalmával buzdítsuk a híveket arra is, hogy idei hamvazószerdai böjtölésünket, imáinkat és jócselekedeteinket a Szentatya szándéka szerint a béke megőrzéséért ajánljuk fel!

Hamvazószerdával megkezdődik a húsvéti előkészületi idő, a nagyböjt

 Nagyböjt, a húsvétra felkészítő negyvennapos előkészületi időszak, hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén március 2-ra esik. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban hitük elmélyítésével, kiengesztelődéssel és böjttel készülnek húsvét ünnepére, Jézus Krisztus halálára és feltámadására.

 

Nagyböjt latin elnevezése: quadragesima, negyvenet jelent, azt a negyven napot jelöli, ami hamvazószerdán kezdődik és húsvétvasárnap ér véget. A böjtölésről már a Szentírásban olvashatunk, ami soha nem öncélú cselekedetet jelöl, hanem mindig a bűnbánat, a gyász vagy az Istenhez forduló kérés, valamint a nemzeti tragédiákra való emlékezés kísérőjeként jelenik meg.

A böjtöt tartó ember külső jellemzői közé tartozott már az Ószövetségben is a bűnbánó öltözéke, a hamunak a fejre történő szórása. A korai Egyházban ennek a jelentősége felerősödött és a 4. századtól kezdve a nyilvános bűnbánatot tartók mezítláb, zsákszerű vezeklő ruhában jelentek meg a templom előtt. A püspök bevezette őket a templomba, majd miután elmondták a bűnbánati zsoltárokat a püspök a fejükre tette a kezét és megszórta őket hamuval. Ezután kirótta rájuk a penitenciát és meghintve őket szenteltvízzel, kiutasította őket a templomból, ahova nagyböjtben többé nem mehettek, csak az ajtóban állhattak. Vezekeltek a nagyböjt ideje alatt, hogy aztán nagycsütörtökön feloldozást nyerjenek.

 

Eleinte a hamuval való megszórás csak nyilvános bűnbánók szertartása volt. A hívek közül azonban sokan csupán alázatosságból szintén meghintették magukat hamuval. A 10. századtól külön megáldották a hamut, amit az előző évi virágvasárnapi barkák elégetéséből nyertek. A nyilvános vezeklés megszűntével, a 14. századtól a hamvazkodás szertartása általánossá lett. Mind a mai napig hamvazószerdán a katolikus egyházban hamuval keresztet rajzol a pap a hívők homlokára, emlékeztetve őket mulandóságukra, miközben ezeket a szavakat mondja: „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!”

 

A böjt célja az ember Isten előtt való megalázkodásának kifejezésre juttatása, valamint a lélek megtisztulása, megújulása. A próféták különösen is hangsúlyozták, hogy a külső, fizikai böjt egy belső megújulást kell, hogy szolgáljon, amelynek a felebaráti szeretet cselekedeteiben is meg kell nyilvánulnia (vö. Iz 58,3 kk).

 

A negyven napos böjti időszak gyökereit a Szentírásban találjuk. Az Ószövetségben jóllehet nem találunk egységes előírásokat, de Mózes negyven napon át böjtölt mielőtt a tízparancsolatot kihirdette (Kiv 34,28). Illés útja negyven nap és negyven éjjel tartott a Hórebre (1Kir 19,8), Jónás Ninive népét negyvennapos bűnbánatra kéri (Jón 3,3). Az Újszövetségben Lukács evangéliuma szerint Jézus nyilvános működésének kezdetén negyven napra elvonult a pusztába (vö. Lk 4,1 kk), illetve az Ő példája nyomán az első keresztény közösségek számára is alapvető volt a böjt és az imádságos lelkület (vö. ApCsel 13,2-3; ApCsel 14,23). Mindennek az az üzenete, hogy a böjt és az imádság megtisztítja és felemeli a testet és a lelket, így az ember alkalmasabbá válik Isten szavának befogadására.

A korai keresztények számára a legfontosabb példa Jézus böjtje volt, aminek nyomán alakult ki az első századokban a negyvennapos böjt megtartása, ami a IV. századra már általánossá vált a keresztény világban.
Nagyböjt a VII. század óta hamvazószerdával veszi kezdetét, mivel a vasárnapot (az Úr napját) az Egyház nem tekinti böjti napnak. Húsvét ünnepe mozgó ünnep, ami azt jelenti, hogy a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap ünnepeljük. A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt a számítási módot, mely meghatározza ennek naptári idejét.

A böjti előírások a századok során enyhültek, mert amíg a XI. századig olyannyira szigorú böjtöt tartottak, hogy késő délutánig semmit nem ettek; a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak húst, tejterméket és tojást, addig napjainkban az Egyház csak hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő szigorú böjtöt a – 18 és 60 év közötti – hívek részére. E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem megtartásaként ne fogyasszanak húst és a legfeljebb háromszori étkezés részeként csak egyszer lakjanak jól. A görögkatolikus közösségekben hamvazószerda előtti hétfőn kezdődik a nagyböjti időszak.

Mindezen előírások mellett fontos rámutatni arra, hogy a húsételtől való tartózkodás nem tekinthető manapság önmagában böjti cselekménynek. A mai kor embere számára a böjt nemcsak a hústól, hanem a dohányzástól, az édességtől, a szórakozástól, a wellnestől stb. való tartózkodást is jelenti, de mindez mit sem ér, ha nem jár belső megújulással, amolyan negyvennapos lelki méregtelenítéssel, amelynek végén Istenhez kerülünk közelebb.

Szent Máté evangélista szavai ma is aktuálisak: „Amikor böjtöltök, ne legyetek mogorvák, mint a képmutatók! Keserű arcot mutatnak, hogy az emberek meglássák rajtuk a böjtölést. (…) Amikor te böjtölsz, illatosítsd be hajadat és mosd meg arcodat, hogy az emberek ne vegyék észre böjtölésedet, csak Atyád, aki a rejtekben jelen van!” (Mt, 6,16-18) Böjtölésünk során legyünk alázatosak, hogy újjászülethessünk Jézus feltámadásának titkában.

 

Minden kedves olvasónknak áldott nagyböjti, felkészülési időt kívánunk!

Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke, március 2-án, szerdán 18 órakor Győrben a Nagyboldogasszony-székesegyházban celebrál szentmisét hamvazószerda alkalmából.

Szoboravatas

Szoboravatás, áldás

Boldogasszony-szobrot avattak Sárváron, a Katolikus Iskolában február 25-én. 
A 2021-ben Budapesten megrendezett, Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére a szobrot készítette: Pikó Sándor szobrász, Nádasdi Róbert, Kiss Péter statikus.
Az alkotás Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere jóvoltából került a vasi kisvárosba. 

Szobormegáldás
Szobormegáldás
Szobormegáldás
Szobormegáldás
Szobormegáldás
Szobormegáldás
Szobormegáldás

Az avatóünnepségen Kásler Miklós felidézte gyermekkora sárvári éveit, Szent István ország felajánlását Máriának. Az ember egyéni életében Mária a szeretetet, az erényeket jelenti, mondta a miniszter. Kiemelte: nekünk magyaroknak azért is fontos az Ő személye, mert alakja a magyarságot 1000 esztendőn át összefogta.
Azért gondoltam arra, hogy ennek a városnak, ezen belül az iskola tulajdonába kerüljön ez a szobor, mert ez az intézmény keresztény, magyar, európai értékeket képes átadni, amelyre lehet építeni a jövőt. – mondta a miniszter.
Ma sok válság van a világban, a kérdés az, hogy Magyarország mit tegyen? A helyes döntés – mint ezer esztendőn át – a magyar és a keresztény hagyományok követése, amit a Szent Korona eszme és benne Szűz Mária örökségül hagyott ránk, mondta Kásler Miklós.

Akárcsak a Szűzanya, a Ti szívetek is legyen nyitott az ég felé, engedjétek be az életetekben Isten jósáságát aki alkotott Benneteket, az Ő szeretetét, mondta Székely János megyéspüspök.
Kásler Miklós miniszter és Székely János megyéspüspök együtt leplezték le az alkotást, amelyet Székely János áldott meg.

Növekedni a hitben

Növekedni a hitben

Szinódusi találkozó rászorultakkal.

A 2023-as Püspöki Szinódus részeként február 13-án dr. Székely János megyéspüspök az egyházmegye rászorultjaival találkozott.

Szinódus 2023
Szinódus 2023
Szinódus 2023
Szinódus 2023
Szinódus 2023
Szinódus 2023
Szinódus 2023

Mint ismert: Ferenc pápa 2023-ra hirdette meg a következő Püspöki Szinódust. Ezt egy kétéves folyamat előzi meg, amelynek fontos részét képezik az egyes egyházmegyékben lefolytatott megbeszélések, találkozók, ahol az emberek közvetlenül is elmondhatják véleményüket az Egyházat érintő egyes kérdésekről, illetve javaslatokat fogalmazhatnak meg. Az Egyház kincsei a szegények, a segítségre szorulók, vezete fel a találkozót Székely János megyéspüspök, Szent Lőrinc vértanú példáján keresztül. A találkozón téma volt a karitász munkája, a cigányság vallási szokásai. Felvetődött, hogy a roma közösséghez gyakrabban jussanak el az egyházmegye roma származású papjai, hiszen ők könnyebben szót értenek egymással. Szóba került az is: fontos lenne, hogy a roma emberek megéljék hitüket, járjanak templomba, imádkozzanak. Székely János elmondta: húsvét előtt találkozót szervez számukra az egyházmegye.