Schmidt Béla Mindszenty József portréját helyezték el a Székesegyházban
Nagyböjt 3. vasárnapján, püspöki szentmise keretében lett elhelyezve Mindszenty József hercegprímás portréja a székesegyház Szent Márton oltáránál.
Mindszenty József az egyházmegye kis falujában Csehimindszenten született. Nyolcvan éve március 4-én nevezték ki veszprémi püspöknek, ezen a jeles évfordulón rá emlékezve helyezték el Schmidt Béla egykori Vas vármegyei festőművész legismertebb Mindszenty portréját a Szent Márton mellékoltár előtt.
Dr. Székely János megyés püspök határozatát a kép felállításáról Dr. Perger Gyula plébános olvasta fel, ami így szól: „Kerek öt évvel ezelőtt, 2019. február 12-én Ferenc pápa elrendelte a Mindszenty József bíboros életszentségét (hősies erénygyakorlását) elismerő határozat kihirdetését. Az Evangéliumot különleges módon életre váltó bíborost azóta Isten Tiszteletreméltó Szolgájának nevezzük, ami azt jelenti, hogy ha nem is liturgikus és közösségi formában, de immár hivatalosan is méltóvá vált a katolikus hívek egyénileg gyakorolható tiszteletére.
Kanonizációs eljárásában a következő lépéshez – ami a boldoggá avatás – szükség van egy, a tiszteletreméltó bíboros égi közbenjárására bekövetkező csodás imameghallgatás elismerésére – melyet imáinkkal és személyes kéréseinkkel tőle bátran kérhetünk.
Kérem ezért a Paptestvéreket és az Egyházmegye hívő közösségét, hogy teljes bizalommal forduljanak a tiszteletreméltó bíboros felé. Ezt segítendő úgy rendelkezem, hogy a Szombathelyi Sarlós Boldogasszony Székesegyház Szent Márton oltára mellett állandó jelleggel kerüljön kihelyezésre egy Mindszenty-ábrázolás, Schmidt Béla festőművész Mindszenty bíborosról készült portréja.
Hasonló képelhelyezésekre az Egyházmegye más templomaiban is van lehetőség. Ilyen esetben fontos, hogy a Tm. Mindszenty József-kép legyen a hívek egyéni áhitata számára könnyen megközelíthető helyen, lehetőség szerint az egyik oldalhajóban vagy oldalkápolnában, falra vagy állandó hordozóra szerelve, de semmiképpen nem a templom szentélyében elhelyezve. Fontos továbbá, hogy a kihelyezett kép ne keltsen oltárkép benyomást és ne jelenítse meg a szenteknek járó attributumokat (dicsfény-kör, korona vagy pálmaág), körülötte virágok vagy koszorúk elhelyezése igen, fogadalmi tárgyak (hálatáblák, állandó lámpások) kihelyezése nem lehetséges.
Lehetőség szerint kerüljön kihelyezésre a boldoggá avatásért mondható hosszabb vagy rövidebb imádság hivatalos szövege is („Mennyei Atyánk! Szívesen fogadod híveid áldozatait…”, „Istenünk, te Mindszenty József bíborost arra választottad ki…”). Ezek az imádságok Egyházmegyénkben a szentmisék végén a hívek közösségével együtt is imádkozhatóak.
Mindszenty bíboros életútja és alakja ezer szállal kapcsolódik egyházmegyénkhez. Csehimindszenten született, a Szombathelyi Premontrei Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, a Szombathelyi Szemináriumban (ma Brenner Kollégium) készült a papi hivatására, azután Rábapatyon lett káplán, majd huszonöt éven át Zalaegerszeg plébánosa volt.
34 plébánia valamint lelkészség, 8 egyházi iskola és 3 kollégium alapítása fűződik a nevéhez, de alapított idősotthont, közreműködött a Zalaegerszegi ONCSA házak felépítésében a legszegényebbek számára, minden évben 35 rászoruló diák taníttatását finanszírozta, ő szorgalmazta a Zalaegerszegi Jézus Szíve templom építését és a Notre Dame nővérek segítségével a Leánygimnázium (ma Mindszenty Iskola) létrehozását. A náci és a kommunista diktatúra idején védte az üldözötteket, szót emelt a jogaiktól teljesen megfosztott zsidóság érdekében, küzdött a háború okozta borzalmak minimalizálásáért, az egyház szabadságáért, az egyházi iskolákért, a lekiismereti szabadság tiszteletben tartásáért, az erkölcsi értékekért, Istenért, egyházért, hazáért. A hit ragyogó tanúja volt a vérzivataros XX. században.
Isten Tiszteletreméltó Szolgája Mindszenty József bíboros tisztelete szolgálja az általa hűségesen szolgált hívő közösség, szeretett szülőföldje és az egész magyar nép megszentelődését, valamint boldoggá avatásának mielőbbi megvalósulását.
Szombathely, 2024. márc. 2.
Székely János
Szombathelyi megyéspüspök”
A leiratból megtudható, hogy Ferenc pápa elismerte Mindszenty bíboros életszentségét. A boldoggá avatási eljárása folyamatban van, ehhez szükség van egy olyan csodás imameghallgatás, ami következtében igazolható, hogy a csoda a bíboros égi közbenjárására valósult meg.
A szentmisét Dr. Székely János megyéspüspök mutatta be, mellette koncelebrált Dr. Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek, Dr. Pem László kanonok, aki Mindszenty bíboros leszármazottja, valamint Dr. Perger Gyula plébános, jelen voltak Mindszenty rokonai is.
Püspök atya szentbeszédébe megemlítette a néhai bíboros édesapját, aki a falu közbírája és közgyám volt, bátor, egyenes, hazáját szerető ember, aki sokat mesélt a fiának Hunyadiról, Kinizsiről, Zrínyiről, de megmelékezett Mindszenty édesanyjáról, aki hat gyermeket hozott a világra, elsőként egy fiút, Józsefet, aztán öt lányt, akik közül kettő érte meg a felnőttkort. Mindszenty nagyon szerette és tisztelte az édesanyját, róla dolgozatot is írt. A családban minden szerdán és pénteken böjtöltek, esténként térdelve imádkoztak. Szeretettel, hittel teli család volt. Felnőttként sem felejtette el, hogy honnan indult.
János püspök szentbeszédében a diktatúra éveit is felelevenítette, ezzel kapcsolatban a következőket mondta: Mindszenty életét összetörték, de a lelkét nem tudták összetörni. A sok szenvedés lelke érdességét lecsiszolta, megnemesítette. Az ’56-os forradalom kiszabadította, az egyik legelső mondata a rádióban az volt: „senkivel szemben nem őrzök haragot a szívemben”. Azt gondolták Mindszenty a börtönben szent lett.
Püspök atya arra buzdította a híveket: imádkozzanak azért, hogy azok az értékek, amelyek Mindszentyt vezérelték – Isten, egyház, haza –, töltsék be a mai fiatalok szívét, és irányítsák a mi életünket is.
A szentmise záróáldása előtt Kovács Gergely a Magyarországi Mindszenty Alapítvány elnöke beszélt a most elhelyezett festmény keletkezésének körülményeiről. A vasárnapi ünnep egy hazatérés. Aki itt járt gimnáziumba, itt járt szemináriumba, majd itt szenteltek, hazatért. Megjárva a börtönt, engesztelt hazájáért. A kis Józsika világhírű magyar bíboros lett. Ferenc pápa is elismerte életszentségét. A bíboros képe sokkal több mint egy portré. Egy ferences szerzetes elbújtatott egy fényképészt, hogy Mindszenty magán imájában készülhessen fénykép a bíborosról. A portré célja, hogy helyettesítsen egy élő vagy meghalt személyt. Célja úgy tűnjön, mintha élne. Ez a cél ennél a képnél nagyon jól sikerült Schmidt Bélának. A portré Mindszenty leismertebb ábrázolása lett. Most ezen a képen keresztül Mindszenty bíboros hazatért szeretett szülőföldjére.
Dr. Perger Gyula plébános az alábbi gondolatokkal fejezte ki köszönetét a szentmise végén: Mint a Székesegyház plébánosa és mint, Mindszenty bíborost gimnazista korom óta tisztelő hívő szeretnék köszönetet mondani Kovács Gergelynek a Magyarországi Mindszenty Alapítvány elnökének, hogy Mindszenty bíboros úr egyik legszebb portréképét, Schmidt Béla: A hazájáért engesztelő Mindszenty olajfestményt a szombathelyi Székesegyházban helyezhettük el.
Mindszenty bíboros sok-sok szállal kötődött ehhez a templomhoz.
Premontreis diákként Veni Sancte és Te Deum alkalmával, a hivatástisztázás perceiben, de ezen kívül is, egészen biztos, hogy sokszor tért be a Szily János által épített templomba. Kispapként többször asszisztált liturgikus alkalmakkor a Székesegyházban, ahol a tanulmányok végeztével a papszentelés kegyelmében is részesült 1915. június 12-én. Papként az egyházmegye nagy ünnepein megfordult a Székesegyházban, egy-egy papszentelés vagy Szent Márton, az egyházmegye védőszentjének ünnepe alkalmával. Részt vett az egyházmegyei zsinatot megnyitó szentmisén is, ahol határozottan felszólalt a Zala Segély kiálltása memorandumával a zalai hitélet érdekében. Éppen holnap után lesz 80 éve, hogy egyházmegyénk szülöttjét, egyházmegyénk papját XII. Piusz pápa kinevezte veszprémi püspöknek. Azt gondolom ez a kerek évforduló is méltó a mai ünnepünkhöz. Grősz József püspök 80 évvel ezelőtt így adta hírül az új szombathelyi püspök Kovács Sándor kinevezésével együtt a hírt: „Megyéspüspökünk, Kovács Sándor kinevezésével egyidejűleg dicsőségesen uralkodó Szentséges Atyánk, XII. Piusz pápa Mindszenty József pápai prelátus, c. apát, zalaegerszegi plébános úr Őméltóságát veszprémi megyéspüspökké kegyeskedett kinevezni. Mikor ezen örvendetes és az egyházmegye számára nagy megtiszteltetést jelentő hírt T. Papjaimmal közlöm, egyben kérem, hogy foglalják imáikba a sorainkból kiemelkedő új főpásztort, hogy egyházmegyénk nagy védőszentjének, Szent Mártonnak erényeiben tündökölve vezethesse nyáját a mai kor sok nehézsége és különleges feladatai között.
A bombázás híre, mint veszprémi püspök érte, amelyet „megdöbbenéssel és gyötrő fájdalommal” vett tudomásul 1945. március 4-én. Az alábbi levelet küldte Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspöknek, amelyben az egyházmegyéhez és a székesegyházhoz való ragaszkodás megmutatkozott: „Nagyméltóságú és Főtisztelendő Püspök Úr! Kedves Barátom! Mélységes megdöbbenéssel és gyötrő fájdalommal értesülök ebben a pillanatban székesegyházad, jegyesed, hazánk egyik legkiválóbb műértékének pusztulásáról, palotád egyik jelentős részének összeomlásáról a vasárnapi légitámadás következtében. Elképzelem fájdalmad mélységét, Jeremiás prófétával együtt sírásodat: Jerusalem, Jerusalem… Ha az én szerény, egyéni emlékeim soká sajognak, (székesegyházadhoz diák- és kispap éveim tapadnak, ott szenteltek pappá, házadban töltöttem első internáltságomat) mily égő a Te fájdalmad. Kis egyházmegyédet szíven találták. Két derék kanonokod, köztük vikáriusod is halottak. Imádkozom Érted, adjon az Isten erőt Neked, hogy föléje tudj kerülni a fájdalomnak. Híveidnek oly szépen megmutattad a kereszt királyi útját, magadnak is meghirdetted: viseld, viseld! Szegény Magyarország! Imádkozik Érted és egyházmegyédért testvéred, barátod, Mindszenty József.” Mint az ország hercegprímása jött haza, hogy felszentelje a romjaiból felépült templomot 1947. szeptember 7-én. Köszöntöjében a többi között ezt mondta: Örömmel jöttem haza, mert bár az ország prímása mindenhol otthon van, de mégis itt, az ősi vasi földön, szülőföldjén van legjobban itthon.”
Letartóztatása előtt és földi életében utoljára 1948. június 29-én, Rogács Ferenc nagyprépost püspökké szentelése alkalmával látta ezt a templomot, amelyhez annyi személyes emlék fűzte.
A Székesegyházban papok és hívek egyaránt imádkoztak a mártírsorsú bíborosért a kirakatper folyamán, a börtönévek alatt, az Amerikai Követség félrabságában, valamit számkivetése idején, de imádkoznak ma is, hogy az „egyházmegye nagy fiát” mielőbb a boldogok és szentek sorában tisztelhessük.
Örömmel jöttem haza, mert bár az ország prímása mindenhol otthon van, de mégis itt, az ősi vasi földön, szülőföldjén van legjobban itthon.
Mindszenty bíboros újra itthon van, szeressük-tiszteljük, mint mindig, kérjük égi közbenjárást Egyházmegyénkért, városunkért, közösségünkért, fiataljainkért, betegeinkért!
