Mindannyian testvérek vagyunk, Isten gyermekei – Roma családi nap a Püspöki Palotában
A Szombathelyi Egyházmegyei Karitász szervezésében roma családi napot tartottak Szombathelyen a Püspöki Palota kertjében május 4-én. Boldog Ceferino, a romák patrónusa emléknapján hívta ünneplésre a családokat a Szombathelyi Egyházmegye.
A Püspöki Palota kertjében Kiss István, a Karitász igazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Székely János megyéspüspök roma nyelven tette meg ugyanezt. Rövid köszöntőjében Boldog Ceferinoról beszélt, aki gyakran összegyűjtötte a gyerekeket, és mesélt nekik Jézusról. Mi is hasonlót élünk át most a püspökség kertjében. Érezzétek, hogy Isten szívében vagytok, nem valahol oldalt, távol, a periférián. Nincs szakadék, testvérként vagyunk együtt, a Mennyei Atya gyermekeiként – mondta az egybegyűlteknek. Szirmai Róbert, a SZMJV Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is köszöntötte a megjelenteket, akiket ebéddel is vártak.
Mintegy 250-en hallották meg a hívást és jöttek el a találkozóra. Amíg a gyerekeket arcfestéssel, rajzolással, kézművesfoglalkozással kötötték le, a felnőtteket kulturális programok szórakoztatták. Felléptek, többek között, a Lovászi Általános Iskola énekkara és a szombathelyi Magvető Tanoda diákjai. Dr. Székely János megyéspüspök a martius.hu-nak adott interjújában elmondta: számára a nap egyik legmélyebb pontja az volt, amikor a felnőttekkel külön is találkozott. Beszélgettek hitről, és bátorította a megjelenteket, hogy imaközösségeket hozzanak létre.
A családi nap szentmisével zárult. Szentbeszédében Székely János megyéspüspök újra Boldog Ceferino életét állította példaként a megjelentek elé. Beszélt életének nehézségeiről – pl. nem járhatott iskolába, édesapja elhagyta a családot – de buzgóságáról is, amelynek egyik megnyilvánulása volt például, hogy a káromkodást, a csúnya beszédet nem tűrte meg maga körül. Kiskorától kezdve rendkívül tisztelte Istent és amikor meglátta, hogy az emberek templomba járnak, ami az életüket gazdagabbá, szebbé tette: a családokban nincs veszekedés, zűrzavar, hanem békesség van, akkor Ő is elment a templomba. Felfedezett egy óriási titkot: a lelkünknek szüksége van az imádságra, az Isten-kapcsolatra. Erre hívta a cigány testvéreket is Székely János, aki a házastársi szeretetről, a tanulás fontosságáról is beszélt. Milyen jó ha egy gyermek úgy nő fel, hogy a családban nincs veszekedés, ahol a problémákat békességben oldják meg, mondta a megyéspüspök hozzátéve: Ceferino élete arra is példa, hogyha a gyermekeitek javát akarjátok akkor segítenetek kell őket abban, hogy tanulhassanak, és így életük szebb és boldogabb legyen. Székely János beszélt arról is, hogy Boldog Ceferino 1936-ban egy papért adta oda életét. Utolsó szava ez volt: Éljen Krisztus király! Gyönyörű élete volt és a Te élted is lehet ilyen: engedd be a szívedbe Jézust és akkor az életed megváltozik, megújul. Búcsúzáskor minden jelenlévő számára ajándékot adott Székely János megyéspüspök. A szentmisén közreműködött az Ébren álmodók zenekar Rettegi Zsolt vezetésével.
A programról megkérdeztük Kiss Istvánt is, az egyházmegyei karitász új igazgatóját. Ez volt az első program amit már mint a karitász igazgatójaként vettem részt, segítettem a szervezést. Számomra nagy élmény volt a kollégáim elkötelezettsége, az, ahogy ezt a találkozót megszervezték. Én jól éreztem magam és akiket megkérdeztem, szintén pozitívan nyilatkoztak a napról. Lenyűgözte őket János püspök atya személyisége, az, hogy meghívta őket otthonába, hogy mindenkit megszólított és kíváncsi volt a véleményükre. Ilyennel korábban nem találkoztak, mondta az igazgató.
