Pásztorok és világi hívők közös úton

Február 16. és 18. között tartották a vatikáni új szinódusi aulában a püspöki konferenciák világiakért felelős referenseinek nemzetközi konferenciáját, a világ minden tájáról érkezett kétszáz résztvevővel. Magyarországot Székely János szombathelyi megyéspüspök képviselte. Az eseményen részt vett Maurer Péter, a szombathelyi Martineum Felnőttképző Akadémia igazgatója is. Az ő beszámolóját olvashatják. 

A dikasztérium a 2019-ben tartott plenaria ülésen döntötte el, hogy konferenciát szervez a világiak és a pásztorok közös felelősségéről az egyház életében és a misszióban. A járvány miatt halasztották a konferenciát mostanra, és így került bele a tematikába a szinodalitás is. 72 püspöki konferencia és sok lelkiségi mozgalom (Comunione e Liberazione; Sant’Egidio; Fazenda da Esperanza; Équipe Notre Dame; Szent András Iskola; Sejt evangelizáció; Shalom stb.) képviselői vettek részt, kb. 60 püspök, 30 pap és 110 világi.

Kevin Farrell bíboros prefektus a bevezetőjében kiemelte, hogy a világiaknak nem csak a pásztorok megbízásából (delega) vagy az ő helyettesítésük céljából (sostituzione) van küldetésük az egyházban és a világban, hanem saját jogon, a keresztségükből fakadóan. Hangsúlyozta a világiak képzésének fontosságát. Hangsúlyozta, hogy a döntéshozatal folyamata (decision making), amelyben a világiaknak fontos szerepük van, nem azonos a döntéssel (decision itself), mely sok esetben a püspök felelőssége.

Luis Navarro, a Santa Croce egyetem rektora beszélt arról, hogy a laikátus egy alvó óriás az egyházban (az egyház tagjainak 99 %-a), melyet fel kellene ébreszteni.

A világi hívő meghívást kapott az életszentségre, ennek komolyan vétele nélkül nincs egyházi megújulás.

A világi hívőnek két fő jellemzője van, ezt a kettőt kell egységben tartani:

  • világi jelleg: A családban, a házasságban, a gyermek nevelésében, az idősek gondozásában, a munkájában, a közéletben, a tudomány, a kultúra, a művészet, a média, a gazdaság világában kell kovászként élnie.
  • általános papság: A keresztségnél fogva részesül Krisztus hármas küldetéséből (prófétai, papi, királyi; LG 31), ezeket gyakorolhatja és gyakorolnia is kell az egyházban (ad intra) és a világban (ad extra); ez a két terület (egyházi és világi) nem élesen szétválasztható.

Carmen Pena Garcia kánonjogász kiemelte, hogy a világi hívő feladata a világi dolgok evangéliumi szellemben való intézése (CIC 225), a család keresztény szellemben való megélése és a gyermekek keresztény nevelése (CIC 226). Ugyanakkor a világi hívő részesül Krisztus hármas küldetésében (CIC 204; 230) is, amelyet sokfajta módon gyakorolhat:

  • Tanítás. Hitoktatás; katekéta és lektori szolgálat; a teológia tanulása és tanítása teológiai fakultásokon és szemináriumokban is (CIC 129; 143).
  • Kormányzás. Egyházmegyei zsinat tagjaként; pasztorális ill. gazdasági tanács; egyházmegyei hivatal és püspöki konferencia bizottságainak tagjaként; egyházmegyei gazdasági vezetőként; a Római Kúria egyes dikasztériumainak tagjaként; egyházi bíróságokon (jegyző, kötelékvédő, ügyhallgató stb.); a bántalmazási ügyek áldozatainak meghallgatásában, segítésében; házassági perek előtt és után a házaspár lelki kísérésében.
  • Megszentelés. A saját élet megszentelése által; megbízás alapján a keresztség, házasság, temetés, igeliturgia végzése, plébánia lelkipásztori gondozásában való részvétel által (CIC 517); az akolitusi szolgálattal; áldoztatás, beteglátogatás, szentségimádások, imádságok vezetése; szentségfelkészítés; karitatív munka vezetése.

A konferencia további részében sok szó esett arról, hogy fontos a világiak képzése, és erre az egyháznak anyagilag is kell áldoznia. A képzés két fő iránya

  • a tanítványságra (hiteles keresztény életre) és az
  • egyházi szolgálatra

való képzés. Kiemelték, hogy mennyire fontos a jó liturgia (és jó prédikáció), a jó tanítás, a jó közösségek és a jó szolgálat (leiturgeia – didaskalia – koinonia – diakonia). A püspök dolga: hívni – képezni – elismerni és bátorítani. Nagy hangsúlyt kapott az, hogy szentségi katekézist (elsőáldozás, bérmálás) soha nem szabadna a szülők katekézise nélkül végezni (Gérald Lacroix bíboros, Québec). Hallottunk egy francia mozgalomról, mely az esküvő után 5 évig folytatja a párok kísérését (Emmanuel közösség: Amour et vérité; Family Rock). Hallotunk a nagybritanniai katolikus közéleti szereplők számára szervezett lelkigyakorlatokról és előadásokról (Richard Moth, Brighton-i püspök vezetésével).

Ferenc pápa a konferencia végén felhívta a figyelmet arra, hogy Pál apostol világiak (pl. Priszka és Akvilász) segítségét is igénybe véve hirdette az evangéliumot. A Szentírás nem is ismeri ezt a szót, hogy laikus, csak azt, hogy: „keresztény”, „hívő”, „szent”, „tanítvány”. Az első századok vértanúi (pl. Iréneusz) így vallották meg a hitüket: „keresztény vagyok.” A papnak nem szabad elfelejtenie azt, hogy honnan jött, Isten szent népéből, szüleitől, nagyszüleitől. Fontos, hogy karizma és intézmény, mozgalmak és plébániák, világiak és pásztorok egyetlen Krisztus-Test tagjaiként éljék és hirdessék az evangéliumot. Krisztus zörget az ajtón, ki akar lépni a biztonságos intézmények keretei közül a világba. „Egy missziós egyházról álmodok” – zárta beszédét Ferenc pápa.