Egyházunk a mai napon emlékezik meg az ókori Savariában, a mai Szombathelyen született Szent Márton püspökről. Horváth József pápai prelátus írásával idézzük fel egyházmegyénk védőszentjének alakját.
Kortársa és életrajzírója ezt írta: „püspökké szentelése után… egy ideig a temploma melletti kis cellájában lakott, majd mikor már nem tudta elviselni a látogatók zavaró sokaságát, a városon kívül körülbelül két mérföldnyire, remeteséget épített magának… Márton kis cellát ácsolt fából, és a testvérek közül sokan ugyanezt tették, a legtöbben azonban a felettük magasodó hegy üreges szikláiban készítettek maguknak remetelakot. Majdnem nyolcvan tanítvány élt ott, akiket a szent mester példája nevelt.” A mai rohanó világban mindenféle eszközökön keresztül záporoznak kivétel nélkül minden emberre az információk, tele szörnyűségekkel, ostobaságokkal és hiábavalóságokkal, amelyben kiválogatni a jót a rosszból és egyáltalán feldolgozni – képtelenség. Ezek mértéken felül terhelik meg az idegrendszert, aminek a végkifejlete talán a depresszió, talán valami más, nem kívánatos betegség. Kellene valamiféle védőpajzs a belső nyugalomnak és az idegrendszer épségének megőrzése érdekében. Ez lehetne Szent Márton példája, aki mint mágnes vonzotta maga mellé az Istent kereső és igényesebb életformát élni akarókat. Életrajzírója, aki hosszabb időt töltött vele a magányában ezt írta: „tetteit valamennyire szavakkal is ki lehet fejezni, de benső életét, mindennapi viselkedését és mindig az égre tekintő lelkületét soha semmiféle beszéd nem fogja tudni kifejezni.” Márton életének tartalmat az ő „égre tekintő lelkülete” adott. Ez töltötte el benső életét, amiből viselkedése és minden megnyilatkozása fakadt. De jó is lenne, ha ezen a téren követői akadnának! Mennyire meg tudna változni az élet, ami ezáltal szebb, gazdagabb és egészségesebb lehetne. Márton tudatosan vonult remeteségbe. Tette ezt azért, nehogy felőrölje az akkor még lassan döcögő, ma már szédületes sebességgel száguldó világ. Ezért lett ő az „égre tekintő” ember. Mint egy hatalmas lelki teleszkóp, aki az intenzív Isten-kapcsolatában gyűjtötte össze azt a mérhetetlen természetfölötti energiát, ami még ma is töretlen erővel sugárzik belőle. A kérdés az, hogy mennyire képes a mai ember úgy élni, hogy nemcsak a Mártonra vonatkozó adatok vannak a fejében, hanem az ő lelkülete is.
No comment yet, add your voice below!