Közel kerülni őseinkhez, lélekben egymáshoz és az égiekhez – Kötetbemutató Perenyében
Nagy érdeklődés mellett mutatták be Perenyében Medgyesy S. Norbert: A gyógyulás helye című könyvét 2024. szeptember 16-án. A szerző három évtizede jár vissza Perenyébe, ahol gyűjti, kutatja, tanítja az egyházi népénekeket illetve résztvevője a perenyeiek fogadalmi Szent Vid zarándoklatának.
A kötet Szent Vid segítőszent hazai kultusztörténetét, valamint a velemi Szent Vid-kápolna történetét, újkori áhítatformáit és a perenyeiek fogadalmi zarándoklatát mutatja be. A kötet az ismert írott történeti források és a szóbeli néphagyomány teljeskörű feltárásával, kritikai kiadásával és elemzésével elsőként részletezi a kultuszhely történetét, paraliturgiáját és regionális-spirituális jelentőségét. Megismerhetjük a Szent Vitus liturgiáját Kovács Andrea egyházzene-kutató munkájából, a középkori Szentvid-vár történetét Fekete Mária és Kiss Gábor régészek írása alapján. Olvashatunk személyes vallomásokat, visszaemlékezéseket is a kötetben a perenyeiek fogadalmi zarándoklatáról is, hiszen a kiadvány e hagyomány ismertetésére – imádságaira, énekeire, áhítatformáira – nagy hangsúlyt helyez.
A hűség zarándoklata – így jellemezte e zarándoklatot Székely János megyéspüspök beszédében, aki köszönetet mondott a perenyeieknek, hogy őrzik és ma is teljesítik őseik vállalását. A hűség nem negatív fogalom, inkább pozitív: a szeretet mélysége és emlékezete. Mai világunknak egyik olyan szellemi irányzata, amely pusztítja az emberiséget a negatív értelemeben vett globalizmus az éltető gyökerektől akar elszakítani minket: Istentől, a hitünk forrásától, a családtól, a nemzettől, a fizikai földtől és szétzilálja a közösségeinket, amelyek együtt élték a múltat és együtt álmodták a jövőt. A Szent Vid-i zarándoklat ezekkel az éltető gyökerekkel köt össze újra, mintha a zarándok megérintené az ősei kezét, megérintné a hitüket, átéli, hogy egy éltető közösség tagja, átéli a természet szépségét, a nemzetünk, anyanyelvünk, énekeink, kultúránk kincseit, mondta Székely János, aki néhány visszaemlékezésből olvasott fel részleteket.
Kondora Bálint, a Vas Vármegyei Közgyűlés alelnöke beszédében saját élményeit osztotta meg a Szent Vid-kápolnával kapcsolatban és kiemelte: magát a kötetet érdemes lenne a Vas Vármegyei Értéktár részévé tenni.
Mit jelent a perenyeieknek a fogadalmi zarándoklat? – többek között erről beszélt köszöntőjében Imre Viktóra polgármester. Közösségünk legnagyobb saját ünnepe a fogadalmi zarándoklat. Közösségi és családi ünnep, ami a résztvevőket igazi közösségé, családdá formálja. Felidézte, hogy a szerző, Medgyesy S. Norbert lassan 30 éve gyűjti a községben énekeket és régi szokásokat gyűjteni. Ez a rendszeres munka, annak feldolgozása állapította meg, hogy a község mennyire gazdag az értékes és az ifjúság számára is vonzó hagyományokban.
A könyv Perenye számára nagyon fontos. Egyrészt, akiktől a gyűjtés származik nincsenek közöttünk. A zarándoklatról szóló tudásuk, amit a szóbeliség és néhány kéziratos éneklap őrzött meg addig, e könyv által lett pontosan dokuemntálva, megőrizve. Így lehetővé válik bármikor életben tartható vagy felújíthatók a saját fohászok. A könyv nem csak dokumentálja hanem elemzi a saját kincseket, a zarándokhely sajátosságait és fontosságát. Ez a mű a tudatosság könyve, mondta a polgármester hozzátéve: a könyv fontosságát számunkra az is megadja, ha az őseink által ránkhagyományozott értékeknek ismerjük a hátterét, irodalmi és zenei vonatkozásait. Így tudatosan járjuk utunkat. Nemcsak szívünkkel, hanem értelmünkkel is énekelünk, imádkozunk és elmélkedünk. Nekünk nem csak boldog büszkeséget, hanem perenyeiként felelősséget, szellemei, lelki kötelezettséget jelent ez a könyv, amely bizonyítja: napjainkban a Szent Vid zarándoklat jelenti a Dunántúl egyik legősibb, 1200 éves katolikus templomának legfényesebb ünnepnapját. Azért is lényeges a kiadvány, hiszen 71 olyan visszaemlékezés olvasható benne amely őseink hitét, tisztaságát, kötődését, ragaszkodását dokumentálja.
Csire Lenke, egyházközség világi elnöke köszöntőjében kiemelte: a kötet részletesen elénktárja Velem Szent Vid történetét nemcsak a régmúltból, hanem a közelmúltból is. Elmondta 1643-van jegyzeték fel az első lejegyzett csodát a kápolnánál, amelyet azóta is sokan keresnek fel pl. gyógyulásért imádkozva. II. József rendelete miatt a csodás gyógyulásra utaló botokat, mankókat, vasbilincseket eltávolították, de ezek emlékezete továbbélt az emberek köráében. Valószínűsíthető, hogy a kolerajárvány idején is ezért jöttek ide imádkozni a perenyeiek és nem pl. Celldömölkre zarándokoltak.
Az 1990-es évek közepétől a résztvevők száma megduplázódott. Ez, többek között, annak is köszönhető volt, hogy az akkori plébános, Miszori Zoltán atya is részt vett a zarándoklatokon és buzdította az embereket. Ahogy most Gombos Tibor Bálint atya is. A Szent Vid számunkra az a hely, ahol otthon érzi magát az ember, úgy érezzük hazaérkeztünk, fogalmazott az elnök, hozzátéve: az elszármazottak is visszatérnek erre az ünnepre, és az utóbbi időben egyre több a fiatal is. Ez ad reményt nekünk, hogy a zarándoklat folytatódni fog, zárta gondolatait Csire Lenke.
A zarándokokat útközben mindig nagy szeretettel és 2012 óta vendégséggel fogadják a kőszegszerdahelyi hívek. A múltban a házak előtt söpörtek, a virágágyást is rendbetették, ablakokat pucoltak a falubeliek, idézte fel emlékeit Mersich Istvánné, aki a zarándokok fogadását szervezi a községben.
A kápolnát a Kern-család gondozza. Id. Kern István után fia, ifj. Kern István, aki ügyel arra, hogy minden évben méltón fogadják a zarándokokat. A Szent Vid-hegy különleges hely. Az útikönyvek arról számolnak be, hogy a Szent Vid-hegy látványa fogad minket a községben, de távolabbról is látható belőle valami. Ez egy hatalmas felkiáltójel, ami nekünk azt jelzi: feladatunk van. A Szent Vid-hegy különlges hely, ahol évezredek óta számos kultúra jelent meg. Személyes emlékeit is megosztotta a hallgatókkal, pl. amikor gyermekként ministrált megjegyezte milyen szépen énekelnek a perenyeiek. Nemcsak magával ragadtak bennünket ezek az énekek, hanem másként is hangoztak, hiszen más énekeket is ismertek, mint amit ők tudtak.
A kötetet Soós Viktor Attila történész ismertette a megjelentekkel. A könyv zenei vonatkozásairól Kővári Réka egyházzenész és népzenekutató, a néprajzi vonatkozásokról Horváth Sándor néprajzkutató, a történeti vonatkozásokról Zágorhidi Czigány Balázs történész beszélt a megjelenteknek.
Zárásként a szerző, Medgyesy Norbert mondott köszönetet azoknak akik munkájukkal hozzájárultak a kötet megjelenéséhez. A templomban Hollósi László előénekes vezetésével néhány éneket is elénekeltek a megjelentek, akik a településen található, a kolerajárvány áldozatainak emlékét őrző keresztnél énekeltek, és mécseseket helyeztek el.
