Szentbeszédében Székely János arról beszélt, hogy a tábor kihívja a szobájukból a gyerekeket, hogy ne csak a gépekkel foglalkozzanak, hanem az emberekkel is. Minden gyerek hatalmas nagy kincs. Sokkal érdekesebb, értékesebb, mint bármelyik telefon. „Isten kihív titeket otthonról, a szobából a telefon mellől, hogy nézzétek a gyönyörű világot, nézzétek egymás arcát, hogy az életetek, gazdagabb, szebb legyen”- mondta a szombathelyi főpásztor. Ennek a tábornak a különlegessége az, hogy Jézus is jelen van. Leginkább a szívünkben lakik.
Azonban a szívünk ajtajának a kilincse, zára belül van. Jézus akkor tud a szívünkbe belépni, ha ezt a titokzatos belső kaput kinyitjuk. Ugyanígy a táborban is akkor tud jelen lenni, ha a gyerekek kinyitják szívük kapuját és beengedik Őt.
Székely János arra buzdította a táborozókat, hogy legyenek olyan gyerekek, akik nem elgáncsolnak másokat, hanem fölsegítik, aki elesett, legyenek olyanok, akik nem kigúnyolják a másikat, hanem megvédik őket. Ha sok lesz a jó cselekedet, a segítés a táborban, nem hallani csúnya szót, veszekedést, akkor maga Jézus lesz ott köztük, a szívükben.
Püspök atya prédikációja ITT hallgatható vissza.