Az utolsó vacsora emlékezetére bemutatott szentmisét nagycsütörtök este Dr. Márfi Gyula érsek atya mutatta be a székesegyházban, Dr. Székely János és Fekete Szabolcs Benedek püspök atyákkal és a székesegyház lelkipásztoraival együtt.
Szentbeszédében Érsek atya az Eucharisztiát és Jézus áldozatát fejtette ki. Ahogy mondta, ez az este elsősorban az Oltáriszentség alapítását juttatja eszünkbe, az eucharisztikus Krisztusra emlékeztet. Az Eucharisztia Jézusra emlékeztető jel. Oltáriszentség által Jézus jelen van köztünk. Oltáriszentség egyesít minket Jézussal és egymással. Az Oltáriszentség az élet kenyere. Kegyelmi életet táplálja lelkünkben. Gyula atya tudatosította a hívekben, hogy Krisztus értünk adott teste és vére az Eucharisztia. A szentmise megjeleníti Jézus keresztáldozatát.
Nem megismételjük, hanem jelen idejüvé tesszük. A közel 2000 év eltűnik. Ott vagyunk a kereszt tövében. Megjelenik Jézus kereszthalála. Legvalószínübb időpontja Jézus kereszthalálának 30. április 7-e. Jézus halála Istennek tetsző áldozat. Isten szövetséget köt az ószövetség népével, Noéval, Ábrahámmal. Ha megtartják parancsait eljuttatja őket az ígéret földjére. Szövetség gondolata elhalványult. Nagycsütörtökön este kötetett meg az új és örök szövetség. Nagypénteken került rá az Úr Jézus pecsétje. Nekünk úgy kell tekintenünk a jó Istenre, hogy Ő nem csak Atyánk hanem szövetségesünk is. Jézus pedig ennek a megpecsételője, aki feláldozta magát a kereszten.
Gyula érsek a szentbeszédét egy Jézusról szóló imával fejezte be.
A szentmise után a Szociális Testvérek az üres tabernákulum előtt virrasztottak Jézus olajfákhegyi szenvedésére emlékezve.
