A roma népcsoport nem teher az ország számára, hanem lehetőség, amelyből sok kincset előhozhatnánk, mondta január 18-án Letenyén Székely János szombathelyi megyéspüspök, az MKPK Cigánypasztorációs Bizottságának vezetője a romák felzárkóztatása érdekében szervezett regionális találkozón. A Boldog Ceferino Intézet által összehívott cigánypasztorációs nap során olyan intézmények és szervezetek mutatkozhattak be, akik munkájukkal hozzájárulnak a roma lakosság helyzetének javításához.
Dr. Székely János a letenyei templomban mondott köszöntőjében kitért rá: a romák fölzárkózásának három oszlopa van, az oktatás, a munkahely és a szív. Az oktatás és a munkahely elválaszthatatlanul összetartozik. Ha nincs jó végzettsége valakinek, akkor nagyon nehéz jó munkahelyet találni. De mindez fordítva is igaz: ha egy régióban nincs igazi, elérhető, a romák számára vonzó munkahely, akkor nagyon kicsi lesz a motiváció egy fiatal számára, hogy tanuljon. A megyéspüspök véleménye szerint a magyar állam egyik legfőbb feladata a romák felzárkóztatása területén az lenne, hogy főleg az országhatár mentén, értve Borsodtól Zaláig sok elérhető, vonzó munkahelyet teremtsen az itt élők számára. A romák felzárkóztatásának harmadik oszlopa a szív, emelte ki a főpásztor. Ebben például a tanodák működtetésével tud segíteni Egyház, ahol rászoruló, és tanulási nehézséggel küzdő gyerekek kapnak segítséget.
Szentbeszédében Boldog Ceferinonak, a romák védőszentjének életét mutatta be, megemlítve jellemének, lelkiségének néhány alapvonását. Ceferino élete mutatja, hogyha egy ember befogadja az élő Istent az egész élete átalakul: másként szereti az embereket, másként áll az élethez. Mutatja, hogy a romákban mennyi kincs van, mennyi érték. A romák jelenléte Magyarországon nem egy probléma, hanem lehetőség, amiből sok kincset előhozhatnánk. Megismerhetnénk az ő család-és gyermekszeretetüket, ünneplésüket, imádságos életüket, mondta Székely János, akinek szentbeszéde meghallgatható itt.
A szentmise végén Kotriczné Baris Zsuzsanna tanúságtételét hallgathatták meg a jelenlévők. Zsuzsanna 10 éve tért meg, amikor féjével együtt, Székely János püspök segítségével eljutottak Rómába a 2015-ös cigány találkozóra. Ez az út megváltoztatta az életüket, mindketten cursillot végeztek és azóta is ez a meghatározó része az életüknek: lelkesen viszik az embereket a cursillora. Az a dolgunk a világban, hogy az embereket Istenhez vezessük – mondta Zsuzsanna.
A szakmai nap a művelődási házban folytatódott, ahol Székely János megyéspüspök előadásában a cigányság múltját, magyarországi helyzetét mutatta be. Kiemelte: az utóbbi 50-70 évben az iskolázottság terén a magyarországi cigányság nagy változáson ment át. Nincs még egy európai állam Magyarországon kívül, ahol a főiskolai, egyetemi diákok 2-3%-a roma. Jó az általános iskolát végzettek száma, de már kisebb a szakmát, érettségit szerző diákok száma, ami kihatással van későbbi életükre is. Kiemelte: statisztikai adatok alapján elmondható, hogy ma cigánynak születni, majdnem egyet jelent, hogy nyomorba születik valaki. 2002-es adatok alapján elmondta: a romák által lakott lakások 34%-ban nem volt vezetékes víz, több mint 40%-ban nem volt fürdőszoba. A rendszerváltás előtt a munkaképes roma lakosság kb. 87%-ának volt munkahelye. A rendszerváltás után kb. 2/3 elveszette a munkahelyét. Megismételte: az állam egyik fő feladata lenne, hogy a romák számára is elérhető munkahelyeket hozzon létre. A romák kb. 600 éve telepedtek meg a Kárpát-medencében, így integráns részei a magyar társadalomnak, csak sokáig annak peremén éltek: sátrakban, putrikban éltek a települések szélén. Alkossunk egy szociális, testvéri hálót, amelyben sokoldalról tudunk segíteni nehéz helyzetben lévő, de sok kincset rejtő gyerekenek, fiataloknak, zárta gondolatait Székely János.
A megyéspüspök előadását követően azok a térségi szervezetek mutatkoztak be, akik tevékenységükkel segítik az itt élő roma közösségeket, mondta a martinus.hu-nak adott interjújában Bángi Magyar Anna, a Bodog Ceferino Intézet szakmai vezetője. Harmadik éve zajlik az Intézet regionális sorozata, amelyen oktatási, gyermekvédelemi, egyházi, önkormányzati vagy más civil szervezetek képviselői találkoznak, osztják meg egymással tapasztalataikat. A lelki és szakmai programokon kívül kulturális-hagyományörző előadást is láthatnak a megjelentek. Letenyén a Romano Glaszo Együttes lépett fel. Ebben az évben Miskolcon, Máriapócson és Mátraverebély-Szentkúton kerül sor hasonló találkozóra.
Letenyén Bedő Ildikó, a Muraszemenyei Általános Iskola címzetes igazgatója, közoktatási vezető, Kovácsné Horváth Szabina, a Muraszemenyei Általános Iskola igazgató és Kozma Andrea, a Pusztamagyaródi Kenyeres Elemér Általános Iskola igazgatója mutatták be azt a munkát, amelyet az érintett oktatási intézményekben, valamint a szentpéterúri iskolában tesznek a roma diákokért és amelynek eredményeként a nem roma gyerekek is megismerkednek a roma kultúrával. Takács Gyuláné Anikó, a komlói Boldog Salkaházi Sára Karitász Csoport vezetője elevenítette fel a helyi cigányságért a rendszerváltá óta eltellt időben végzett munkát, többek között amit a családok lakhatásáért tettek az elmúlt évtizedekben. Dr. Boros Julianna, a Katolikus Karitász tíz, Baranya megyei Felzárkózó településének regionális szakmai vezetője szavak helyett videóban mutatta be a szervezet munkatársainak a Sellyei járásban végzett áldozatos munkáját. Ebből kiderült: a karitász ott segít és akkor amikor kell. Ha pl. elromlik a mosógép, ha nincs fürdőszoba, ha nincs mit enni, ha a kiskertekben vetőmagra van szükség. Mohayné Farkas Ibolya, a kaposvári Mélyben és Reményben Alapítvány, míg Kövesi Csaba, a zalalövői Áldott Kereszt Egyesület munkáját mutatta be a jelenlévőknek.
No comment yet, add your voice below!