Szent Márton üzenete szülővárosa lakiónak

Szent Márton ünnepén, november 11-én, a szombathelyi Szent Márton-szobornál mondott beszédet Székely János megyéspüspök. Beszédét változtatás nélkül közöljük.

Nagy szeretettel köszöntöm én is Érsek atyát, püspök atyát, paptestvéreket, kedves nővéreket, Polgármester urat, kormánymegbízott urat, tisztelt képviselőket, nagy szeretettel köszöntöm a családokat, gyerekeket, idősebbeket, mindenkit, aki eljött a mai estén Szent Mártont ünnepelni. Ünnepelni az ő életében Isten szépségét, erejét és jóságát, amely egy emberi életből a lehető legjobbat hozza elő.

Ma reggel egy hídon mentem át. Gyönyörű volt látni, ahogyan a híd alja még ködben úszott, de a híd teteje már ragyogott a Nap fényében. Valahogyan így emelte ki az Istennel való találkozás a fiatal Mártont a pogányság, a katonai élet ködéből, fel a Szeretet ragyogásába. Valahogyan így emelte ki Európa népeit a kereszténységgel való találkozás a tévedés és bűn homályából az igazság, a hit, a remény és a szeretet ragyogásába. Európát olyan emberek hozták létre, mint Szent Márton, mint Szent Benedek, mint Szent István, Szent Adalbert, Szent Gellért, Szent Mór, Szent Ferenc és Szent Domonkos, Szent Erzsébet és Szent Margit. Európának és benne Magyarországnak addig van jövője, amíg ismeri azt a fényt, amely az ő életüket beragyogta és teljessé tette, a hit és a szeretet fényét, Európának addig van jövője, amíg ebben a világosságban él. Különben visszahull a ködbe, a tévedés és távlat nélküliség homályába.

Ha megkérdeznénk Szent Mártont, hogy mit üzen ma a szülővárosának, akkor többek között – úgy gondolom – így szólna hozzánk:

„Amikor a didergő koldust látva egy hirtelen gondolattal kettéhasítottam a vastag és értékes katonaköpenyt, majd amikor éjszaka ezt a fél köpenyt Krisztus vállán láttam, hatalmas öröm árasztott el. Ismerjétek meg ti is a jótett örömét, a szeretet boldogságát.”

Kedves gyerekek! Amikor én kisgyerek voltam, édesanyám mindig arra intett, hogy igyekezzek jót tenni, amikor csak lehet. Egyszer, talán 6-7 éves lehettem, egy idős nénit segítettem le a buszról. Valószínűleg jobban akadályoztam őt a leszállásban, mint ha nem akartam volna segíteni, a néni mégis nagyon örült, nagyon megköszönte. Én pedig, mintha szárnyaim lettek volna, olyan boldogan szaladtam haza. Ugyanezt az örömet éltem át, amikor iskolás koromban a kórházban beteget látogattam, vagy amikor egy koldusszegény idős embert hazavittem és otthon vacsorával vendégeltük meg. Kedves gyerekek! Ismerjétek meg a jótett örömét! Kedves szülők és tanítók, tanárok! Mindenekelőtt erre segítsétek a gyerekeket, hogy megtanulják a nagylelkűséget, a jóakaratot mindenki felé, hogy gyakorolják szüntelen a szeretet tetteit, ezek tegyék ragyogóvá az életüket, boldoggá a szívüket, ezek adjanak szárnyakat nekik!

 

Vajon mit üzenne még Szent Márton nekünk, a szülővárosa lakóinak? Minden bizonnyal azt is üzenné, hogy nyissátok ki a lelketeket az Ég felé, Isten felé. Ő, aki szinte megszakítás nélkül imádkozott, akinek az alakját a templomban, amikor Istent dicsérte, sokan ragyogónak látták, minket is hív arra, hogy ismerjük meg Isten közelségének örömét, békéjét. Az emberi szívet egészen csak Ő tudja betölteni. A földi dolgok mind végesek, töredékesek és sebzettek. Ismerjétek meg Isten jelenlétének fényét, a benne és vele való élet örömét!

Végül Szent Márton, aki az ellenséges sereggel szemben fegyverek, pajzs és sisak nélkül állt ki az első csatasorba, és aki félelem nélkül kiállt az igazságtalanul elítéltek életéért, a bátor Szent Márton azt is üzeni nekünk, hogy legyünk a béke emberei. Ne fegyverekkel, hanem egy igazságosabb világ felépítésével, a szegény, a beteg, a gyönge segítésével építsük a szeretet országát! Fogadjuk be a békét, a harácsolásról és önzésről való lemondást mindenekelőtt a lelkünkbe, sugározzuk a békét családjainkban, szánjon ki-ki időt a házastársára, a gyermekeire, élje át a harmónia óráit újra és újra, és végül, mindennek következményeként építsük a békét a világban!

 

Építsünk egy igazabb világot, ahol a vagyon nem egyre kevesebbek kezében összpontosul, ahol a nemzeti kisebbségek jogait tiszteletben tartják, ahol a fegyverek szavát felváltja az emberi szó, az önmérséklet, a bölcsesség, a megértés szavai.

Szent Márton élete 1700 év után is ragyog, mint a ködből a napfénybe kiemelkedő híd. Ragyog, mert megismerte Isten ragyogását, a szeretet fényét és ebben élt. A mai válságos időkben, a háború borzalmai és az energiaválság idején, amikor úgy tűnik, mintha inogna a talaj az emberiség lába alatt, erősítsük meg a hitünket abban, hogy a világ ma is, minden nehézség ellenére, a teremtő Isten tenyerén van. Ő az Alfa és az Ómega, a kezdet és a beteljesedés. Elmúlik minden, országok és épületek, autók és a technika többi remekműve, egyedül az Ő szeretete marad meg örökre, és mindazok, akik ennek a szeretetnek a fényében éltek és élnek. Éljünk a szeretet ragyogásában, ismerjük meg egyre jobban a jótett örömét, legyünk a béke jó munkásai családunkban és a világban! Áldott Szent Márton ünnepet kívánok mindenkinek!