Többek között ezt is kérte szentbeszédében Székely János megyéspüspök is, aki arra hívta fel a diakónusok figyelmét, hogy nekik is – hasonlóan Krisztushoz – teljes önátadásban kell élniük, szolgálniuk kell az embereket.
Mi emberek arra születünk, hogy ajándékká tegyük az életünket. Akkor lesz valaki boldog, ha sikerült odaadnia az életét.
Az út nem lesz könnyű amin járnotok kell, inkább az ellenkezőjét ígérte Jézus, figyelmezetett Székely János, azonban egyvalamit megígért: soha nem hagy el minket, és ad mellénk testvéreket. Ha nehézségekbe ütköztök ne ijedjetek meg, és ne feledjétek: nem magamnak élek, hanem szolgálni akarok, odaadni akarom az életemet Istennek és másoknak. Legyetek a szabadulás kísérői másoknak, akik nem maguknak és nem a maguk erejéből élnek, mondta a megyéspüspök. Legyetek az imádság emberei, akik kegyelemből élnek, akik nem önmagukkal vannak tele, hanem Krisztus arcát nézik.