Szent Márton nevét viseli a Zalalövőt elkerülő völgyhíd

Szent Márton nevét viseli a Zalalövőt elkerülő völgyhíd

November 12-én Székely János szombathelyi megyéspüspök ünnepélyes keretek között megáldotta a Zalalövőt elkerülő 600 méter hosszú völgyhidat, amely immár Szent Márton nevét viseli. Az eseményen a Savariában született hitvallóról szóló műsort adott elő a zalalövői Borostyán Óvoda és Minibölcsőde Szivárvány csoportja.

Az óvodások műsora után elhangzott Reményik Sándor Viadukt című verse. Ezt követően Gyarmati Antal, Zalalövő polgármestere köszöntötte a jelenlévőket.

A városvezető a völgyhíd jelentőségéről szólva elmondta: már 2008-ban elkezdték az elkerülőút előkészítő munkálatait. Az engedélyezések és a tervek 2011-re készültek el. A völgyhidat, mely a maga 600 méterével az egyik leghosszabb híd Magyarországon, 2016-ban adták át. Székely János megyéspüspök javaslatára a város önkormányzata Szent Márton-hídnak nevezte el, mivel a Szent Márton európai kulturális útvonal is átível ezen a szakaszon. Kézenfekvő volt a névválasztás – fogalmazott a polgármester.

Az eseményen Vígh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos is jelen volt. Elmondta: két évtizeddel korábban már megkeresték a városban és környékén élők, hogy elkerülő útra lenne szükség; szemléltették is azt a forgalmat, amely szükségessé tette a híd kivitelezését. A képviselő ünnepi beszédében, utalva Szent Márton legendás cselekedetére, így fogalmazott: „Meg tudnánk-e ma ezt tenni, hogy levesszük a kabátunkat, és odaadjuk a rászorulónak? A történet rávilágít arra, hogy nap mint nap tudunk-e valamit tenni másokért”

Az ünnepség végén leplezték le a völgyhíd nevét feltüntető táblát, majd Székely János szombathelyi megyéspüspök megáldotta a Szent Márton-hidat.

A főpásztor a híd megáldása előtt felidézte, hogy valahol a környéken zarándokolhatott Szent Márton a szüleivel. Gyermekkorunkban sok mindent kapunk, ez az időszak egy paradicsomkert. Négy út van, amelyet Szent Márton életében végigjárt: eszményeket találni – ez az első út; a hit kincsét továbbadni – ez a második; a harmadik a csönd útja, végül a negyedik út elvinni az örömhírt másokhoz.

A szombathelyi megyéspüspök beszédét IDE kattintva visszahallgathatják.

“A szeretet tetteivel hitelesítik az egyház szavait” – Karitász ünnep Szombathelyen

“A szeretet tetteivel hitelesítik az egyház szavait” – Karitász ünnep Szombathelyen

Szent Erzsébet ünnepével összekötve tartotta a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász hálaadását a szombathely-szőlősi Jézus Szíve templomban.

A közös ünneplés püspöki szentmisével kezdődött, melyet Dr. Székely János megyéspüspök mutatott be kárpátaljai, körmendi, szentgotthárdi, gércei és szombathelyi atyák részvételével. A szentmisén Szkoropádszky Péter atya és kárpátaljai gyermekek képviseletében jelen voltak a határon túli magyarok is.

Püspök atya bevezetőjében megköszönte a karitász munkáját, hiszen ők a szeretet tetteivel hitelesítik az egyház szavait. Prédikációja elején egy emberről beszélt, aki hajléktalanokat, koldusokat látott, a TV-ben tragédiákról hallott és megkérdezte Istent miért nem tesz valamit? Isten válaszolt: én már tettem valamit, megteremtettelek téged. Isten válasza sok szenvedésre magányra MI lehetünk. Lehet nem is kell messze menni, csak a szomszédunkra ránézni, aki egyedül van, magányos. Sok-sok ember lehet akit az Úr ránk akar bízni. Isten egymásra bíz minket! Testvérei lehetnénk egymásnak. Lehetne ez a világ kicsit más. 

Püspök atya prédikációja ITT meghallgatható!

A szentmise befejező áldása előtt került sor a karitász díjak átadására, majd a kárpátaljáról érkezett gyermekek, szívhezszóló, de megrendítő gondolatokat tartalmazó műsorral ajándékozták meg a jelenlévőket! A műsor közben és végén Péter atya a kárpátaljai karitász igazgatója osztotta meg gondolatait a hívekkel.

A gyermekek műsorát ITT visszahallgathatják! 

Péter atya gondolatait IDE kattintva hallgathatják meg!

A szentmise végén a Himnuszt énekelték el az egybegyűlt ünneplő karitászmunkatársak. A záróének után János püspök atya előadást tartott a teremtésvédelemről. Az ünneplést kötetlen beszélgetés és agapé zárta.

János püspök atya előadása ITT elérhető! 

Géfin Gyulára, a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár egykori igazgatójára emlékeztek

Géfin Gyulára, a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár egykori igazgatójára emlékeztek

Géfin Gyula teológiai tanár, egyháztörténész, igazgató 1973. november 10-én hunyt el. Halálának 50. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás a vasi megyeszékhelyen a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtárban november 16-án, csütörtök délután.

Sok érdeklődőt vonzott a Géfin Gyula életét, munkásságát bemutató tárlat megnyitója, amelyen részt vett Székely János megyéspüspök; Perger Gyula plébános, püspöki referens, a Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont igazgatója; Tóth Endre régészprofesszor és Géfin Nelli, Géfin Gyula unokahúga is. A megnyitó elején Halász Viktória és Hargitai Réka, a Boldog Brenner János Kollégium diákjai elszavalták a tudós Romkert című versét. A költemény a Géfin-hagyatékból került elő. A szavalat után Nagy László, a Zrínyi Ilona Általános Iskola 5. osztályos tanulója Mozart Német tánc című művét adta elő harsonán.

Köszöntőjében Székely János megyéspüspök felidézte Géfin Gyula életét. 1889-ben Kiscellben (Celldömölk) született. Édesapja, Géfin Lajos a celldömölki kórház főorvosa volt. Édesanyja a nemzeti érzelmeiről ismert szombathelyi politikus, Hübner János lánya volt. Géfin a Premontrei Gimnáziumban tanult, ott lett életre szóló jó barátja Pável Ágostonnak és Pehm – később Mindszenty – Józsefnek. Mikes János Innsbruckba küldte tanulni, itt szerezte meg aztán a doktori címet 1914-ben. 1929-ben a Római Magyar Akadémiára küldték, hogy többek között a vatikáni levéltárban kutasson. Mikes János püspök nevezte ki teológiai tanárnak, később szemináriumi rektornak, levéltár-, majd könyvtárigazgatónak.

Géfin Gyula szerkesztette azt a háromkötetes művet (az első részt ő is írta), amely a Szombathelyi Egyházmegye történetét mutatja be. Elindította a Szombathely múltjával foglalkozó Acta Savariensia című sorozatot, megírta az egyházmegye papságának a történeti névtárát. Nagy szerepe volt a Vasi Szemle megalapításában és a szombathelyi Faludi Ferenc Irodalmi Társaság létrehozásában. 1938–1943 között Járdányi Paulovics Istvánnal együtt föltárta a Romkertet. Géfin Gyula hozta létre a Sala Terrenában az egyházmegyei művészeti kiállítást, majd megírta az eddigi legteljesebb művet a szombathelyi székesegyházról.

Ez a gazdag alkotói korszak 1952-ig tartott – mondta Székely János. – Ekkor tiltotta be a szemináriumot a kommunista diktatúra. Ezt követően még felkérték, hogy Szombathely monográfiájában a barokk korszakot megírja, azonban a nyomtatás után hamar betiltották, mondván túlságosan egyházias.

„A pap ajkának kell őriznie a tudást” – idézte Sirák fia könyvét Székely János. Géfin Gyula nem egyszerűen csak régész volt, nemcsak egyháztörténész, nagyszerű levéltári kutató, hanem mindenekelőtt bölcs, szent életű ember – hangsúlyozta a megyéspüspök. A kommunizmust félelemmel töltötte el az, amit Géfin Gyula leírt, felszínre hozott. Miért fél a diktatúra a múlttól? – tette fel a kérdést Székely János, majd meg is adta a választ: mert a gyökérzet az, ami tartást, életet, távlatot ad.

Tóth Endre régészprofesszor a személyes élményeit osztotta meg a hallgatósággal. Rokoni kapcsolat is fűzi Géfin Gyulához. Elmondta, Gyula bácsi (csak így hívja őt) egyik lánytestvére, Janka néni, Tóth Endre másodnagybátyjához ment feleségül. A régész sokszor látogatta meg Gyula bácsit, akitől könyveket kapott és mindenféle érdekes történetet mesélt neki. Szerinte Géfin Gyula olyan ember volt, aki mindenkit ismert, bárkinek, aki ment hozzá, tudott segíteni, azonban rendkívül szerény is volt. Közkedvelt személy volt a városban, egyedül a régész családjának kutyája nem bírta, tette hozzá viccesen Tóth Endre, mint ahogy a többi egyenruhás személyt sem.

Géfin Gyula halálának 50. évfordulóján az emlékezés hozta létre az egyházmegyei könyvtárban látható kiállítást, mondta el Rónainé Magyar Krisztina gyűjteményvezető. A Géfin által évekig igazgatott könyvtárban és levéltárban őrzött hagyatékából válogatott dokumentumokat lehet a tárlókban megtekinteni, valamint családi fotókat, tárgyakat és a romkerti ásatásokról tudósító újságcikkeket is megtekinthetik az érdeklődők.

A csütörtöki megnyitó zárásaként Vasas Rebeka és Varga Boglárka, a Szombathelyi Művészeti Szakgimnázium és Technikum diákjainak furulya- és fuvolajátékát hallhatta a közönség.

Migrációs, menekültügyi és gazdasági kérdésekről tanácskoztak Szombathelyen a CCEE szekciói

Migrációs, menekültügyi és gazdasági kérdésekről tanácskoztak Szombathelyen a CCEE szekciói

November 13–15. között az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) Szociális és Pasztorális Bizottsága két szekciójának tagjai üléseztek Szombathelyen. Székely János megyéspüspök meghívására érkeztek, migrációs és gazdasági kérdésekről tárgyaltak.

A résztvevőket hétfőn délelőtt Nemény András szombathelyi polgármester is köszöntötte. Székely János megyéspüspök hazánk történelméről tartott ismertetőt köszöntőjében. A tagok este a székesegyházban vettek részt szentmisén, majd a főtemplommal és a püspöki palotával is megismerkedtek.

Kedden délelőtt folytatódott a tanácskozás a migrációval, menekültekkel kapcsolatos kérdésekről. Délután a résztvevők ellátogattak az Annunciáta Nővérek egykori rendházába, ahol megismerkedtek az ott élő, a Szombathelyi Egyházmegye segítségét élvező pakisztáni, afrikai, ukrán családokkal. Felkeresték Szent Márton szülőhelyét, és meglátogatták az egyházmegyei karitász által is támogatott szombathelyi rászoruló családokat.

Este kezdetét vette a gazdasági kérdésekkel foglalkozó szekció ülése a Martineumban. Székely János megyéspüspök köszöntötte a résztvevőket, majd szakértők előadásait hallgathatták meg a jelenlévők, zárásként kérdésekre került sor. A gazdasági szekció tagjai szerda délig folytatták megbeszélésüket.

Észrevenni, megállni, cselekedni – Szent Márton ma is példa mindannyiunknak

Észrevenni, megállni, cselekedni – Szent Márton ma is példa mindannyiunknak 

Észrevenni, megállni, cselekedni –  üzeni a ma élő híveknek Szent Márton. Ezzel segíthetjük az embereket közelebb Krisztushoz, mondta szentbeszdében Haľko József pozsonyi segédpüspök Szombathelyen, a Székesegyházban tartott Szent Márton napi ünnepi szentmisén. 

Az egyházmegye hívei és papsága együtt emlékezett és ünnepelte védőszentjét. Márton Kr. u. 316-ban vagy 317-ben született Savariában. Szülei jómódban élő pogányok voltak. Apja a római légió tisztjeként szolgált. A források tanúsága szerint édesapja és édesanyja valószínűleg szláv eredetű volt, bár egyes történetírók kelta származásukat is lehetségesnek tartják. Márton 15 éves amikor a római hadsereg tagja lett. Légióját Galliába, Franciaországba küldték, ahol Amiensben teljesített szolgálatot. Az Amiensben töltött évek egyik eseményéről, amely még megkeresztelkedése előtt történt, minden életrajzírója megemlékezik. Különösen kemény tél volt Galliában, sokan meghaltak a nagy hidegtől. Márton minden ruháját elajándékozta a szegényeknek, csupán a rajtalévő ruhadarabok maradtak meg. Egy napon késő este, járőrszolgálatból hazatérőben didergő koldussal találkozott. Köpenyét kardjával kettéhasította és az egyik felét a koldus vállára borította. Másnap álmában Krisztust látta abban a köpenydarabban, amelyet a fázó koldusra terített. Krisztus így szólt a fiatal katonához: „Márton, a hittanuló öltöztetett engem ebbe a köpenybe.”

A hadseregtől való távozása után remeteként élt, később pappá, majd Tours városának püspökévé szenlték. Csodák sora kísérte Márton püspök működését: betegek gyógyítása, halottak feltámasztása, ördögtől megszállottak megszabadítása volt a bizonyítéka az ő isteni kiválasztottságának. Fáradhatatlanul dolgozott a hit terjesztésén még idős korában is. 397. november 8-án halt meg Candes-ban, november 11-én temették el Toursban.   

Szentbeszédében Haľko József többször is visszautalt a pozsonyi Szent Márton Székesegyházban látható Szent Márton lovasszoborra. A jelent három fontos keresztényi vonást tükröz: észrevenni, megállni, cselekedni

Észrevenni: olyan szemekkel járni az emberek között, hogy meglássuk a szenvedőket, akárcsak Szent Márton a koldust. A nyitott szemek a nyitott szívek szimbolumai, amely képessé teszi az embert arra, hogy adott pillanatban, a másik emberben felismerje Jézust. 

Megállni: ha észrevettük a szenvedőt akkor adott helyzetben meg kell álljunk és érdeklődnünk kell miben tudunk segíteni neki. 

Cselekedni: ha észrevettük a szenvedőt és tudjuk miben számít a segítségünkre akkor cselekednünk kell, ahogy Szent Márton is megosztotta köpenyét a koldussal. 

Legyen buzgóságunk meghívni az embereket az Egyházba. Nem lehet mindegy számunkra, hogy vannak még emberek akik nem ismerik Jézust mint megváltójukat, megmentőjüket, mondta Halko József. Kiemelte: Jézus tudja, hogy a küldetésünk nem egyszerű és talán nehéznek is tűnik a feladat. De ő mindig venünk van és azt mondja: szeretlek. A szentostyában nekünk adja magát, ezzel áthidalja a történelmi távlatot Szent Márton kora és a jelen kor  között. Engedjük, hogy Jézus a szívünkbe oltsa szeretetét: ez megnyitja szemünket, hogy észrevegyük a szenvedőt, felismerjük mit kell tennünk és erőt ad a cselekvéshez is. 

Ha így teszünk, az emberek látják alázatos szertetünket, amit Krisztus inspirál, rákérdeznek: honnan veszed ezt a szeretetet, ki ennek a nyugalomnak, békének az igazi forrása. Ne kételkedjünk mondani: ez Jézusé, az én Uramé, aki meg akar váltani engem és téged. Hol az akadály, hogy mi a környezetünkben élőket is meghívjuk Krisztus keresztségére, szentségeire, szeretetére, hogy mások is elfogadják Jézust mint életük legmélyebb értelmét.

A szentmise végén Székely János megyéspüspök vezetésével imádkoztak a jelenlévők Szent Márton oltárnál a hívekért, új papi hivatásokért. 

Az ünnepi szentmise visszanézhető egyházmegyénk honlapján, ide kattintva.  

Lépjünk Szent Márton nyomába – Védőszentjére emlékezik a Szombathelyi Egyházmegye

Lépjünk Szent Márton nyomába – Védőszentjére emlékezik a Szombathelyi Egyházmegye

A hagyományos esti zsolozsma elimádkozásával november 10-én kezdetét vette a Szent Márton Ünnepség Szombathelyen.

A Székesegyházban Székely János megyéspüspök vezetésével, Fekete Szabolcs Benedek segédpüspök, Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek részvételével, a szombathelyi papság, a Győri Szeminárium növendékei és a hívek együtt imádkozták a szent ünnepének előestéjén rendelt imádságokat. Szentbeszédében Fekete Szabolcs Benedek kiemelte: ma is szükség lenne arra, hogy Szent Márton köpenye betakarja az emberiséget, elhozva Krisztus békéjét, szeretetét a világba. A szentmise végén a segédpüspök felolvasta a Szombathelyi Egyházmegye közleményét, amelyben bejelentették Coreth Mária Terézia boldoggá avatási eljárása egyházmegyei szakaszának megkezdését.

A vesperásról az élő közvetítés visszanézhető egyházmegyénk Youtube csatornáján.

A vesperást a szokásos lampionos felvonulás követte a Szent Márton térig. Székely János megyéspüspök és Nemény András polgármester mondott beszédet. Szent Márton élete ma is folytatódik, emelte ki a megyéspüspök. Aki megtudja osztani életét az rátalál az igazi, a hiteles emberi élet útjára, az öröm titkára. Más lenne a világ ha eszerint élnénk. Ha a nagyhatalmak nem világuralomra törekednének, ha az emberek nem birtoklást hajhásznák, hanem rátalálnának a szeretet útjára.

Nemény András elmondta: egymást segítve igazi közösségként kell példát mutatnunk másoknak. Az eseményt koszorúzás zárta.

Ezt követően a Szent Márton Látogatóközpontban került sor annak a táblának a megáldására, amely azt hirdeti, hogy a magyarországi Szent Márton tisztelet, bekerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe.

Szent Márton Ünnep 2023

A farkasfai áldozatok előtt tisztelegnek az emlékművel

A Szentgotthárdhoz tartozó Farkasfán emlékművet állítottak a kommunizmus helyi áldozatainak emlékére a Szent Anna templom kertjében. Az alkotást Kollár Csaba készítette. (www.vaol.hu)

Az avató ünnepségen elsőként Magyar Lajos szavalta el Berzsenyi Dániel A magyarokhoz című versét, majd Huszár Gábor, Szentgotthárd polgármestere szólt az egybegyűltekhez, kiemelve, hogy az emlékművel az 1950-es években történt jugoszláviai kémkedési ügyek és a kommunizmus farkasfai áldozatai előtt tisztelegnek.  

Az emlékmű kezdeményezője Németh Imre volt, az anyagi javak előteremtését többen segítették. A költségekhez hozzájárult számos adakozó magánszemély, civil szervezet, valamint a szentgotthárdi, a rönöki, a körmendi és a szalafői önkormányzat. Kissné Köles Erika, szlovén nemzetiségi szószóló közbenjárására a Bethlen Gábor Alap is támogatta az emlékmű elkészülését. Az adománygyűjtést és a pénzügyi lebonyolítást a Szentgotthárdért Közalapítvány végezte.   

Borbély Sándor amatőr helytörténész rövid múltidézést tartott, majd elmondta, hogy az új emlékművön hatvanhat név olvasható. Az első táblán a farkasfai perek áldozatait sorolták fel, a másodikon a hortobágyi kitelepítettek, a harmadikon az 1956 utáni elítéltek névsora látható.

A táblát Huszár Gábor polgármester és Vörös Gábor önkormányzati képviselő leplezte le, és dr. Székely János megyéspüspök áldotta meg.  -Végtelenül hálás vagyok minden olyan magyar embernek, aki akkoriban, a diktatúra éveiben egy szebb és szabadabb Magyarországról álmodott, és ezért tenni is akart – mondta beszédében a főpásztor. 

A farkasfai áldozatok előtt tisztelegnek az emlékművel

A farkasfai áldozatok előtt tisztelegnek az emlékművel

A Szentgotthárdhoz tartozó Farkasfán emlékművet állítottak a kommunizmus helyi áldozatainak emlékére a Szent Anna templom kertjében. Az alkotást Kollár Csaba készítette. (www.vaol.hu)

Az avató ünnepségen elsőként Magyar Lajos szavalta el Berzsenyi Dániel A magyarokhoz című versét, majd Huszár Gábor, Szentgotthárd polgármestere szólt az egybegyűltekhez, kiemelve, hogy az emlékművel az 1950-es években történt jugoszláviai kémkedési ügyek és a kommunizmus farkasfai áldozatai előtt tisztelegnek.  

Az emlékmű kezdeményezője Németh Imre volt, az anyagi javak előteremtését többen segítették. A költségekhez hozzájárult számos adakozó magánszemély, civil szervezet, valamint a szentgotthárdi, a rönöki, a körmendi és a szalafői önkormányzat. Kissné Köles Erika, szlovén nemzetiségi szószóló közbenjárására a Bethlen Gábor Alap is támogatta az emlékmű elkészülését. Az adománygyűjtést és a pénzügyi lebonyolítást a Szentgotthárdért Közalapítvány végezte.   

Borbély Sándor amatőr helytörténész rövid múltidézést tartott, majd elmondta, hogy az új emlékművön hatvanhat név olvasható. Az első táblán a farkasfai perek áldozatait sorolták fel, a másodikon a hortobágyi kitelepítettek, a harmadikon az 1956 utáni elítéltek névsora látható.

A táblát Huszár Gábor polgármester és Vörös Gábor önkormányzati képviselő leplezte le, és dr. Székely János megyéspüspök áldotta meg.  -Végtelenül hálás vagyok minden olyan magyar embernek, aki akkoriban, a diktatúra éveiben egy szebb és szabadabb Magyarországról álmodott, és ezért tenni is akart – mondta beszédében a főpásztor. 

Bölcsödét épít az egyházmegye Szombathelyen

Bölcsödét épít az egyházmegye Szombathelyen

Elkezdődött a Szombathelyi Egyházmegye új, 4 csoportszobás, 48 kisgyermek ellátására alkalmas bölcsődéjének kivitelezése. A komplex beruházás megvalósítását követően egy minden igényt kielégítő, modern fejlesztő eszközökkel felszerelt, közel nulla energiaigényű épület áll majd rendelkezésre. A sajtótájékoztatóval egybekötött projektmegnyitó rendezvényt október 18-án délelőtt tartották a Püspöki Palota konferenciatermében.

A Szombathelyi Egyházmegye óvodai- általános iskolai és középfokú intézményei nagy népszerűségnek örvendenek, a gyermekek létszáma tartósan magas, így a fejlesztési elképzelés megvalósítása ehhez szorosan illeszkedik, biztosítja a gyermeknevelési-oktatási folyamat teljességét.

Az Egyházmegye jelenleg nem rendelkezik fenntartása és működtetése alá tartozó bölcsődei ellátással, ezért a fejlesztés célja az, hogy az új intézmény építésével ezt a hiányt pótolni tudja. A bölcsőde fenntartója a Szombathelyi Egyházmegye lesz.

Székely János megyéspüspök hangsúlyozta, egy kicsi gyermek számára a legnagyobb ajándék, ha az édesanyjával tölthet minél több időt a születése utáni hónapokban, években. Ekkor szívja magába ugyanis az ősbizalmat. Egész életére meghatározza az a hangulat, amelyben ezt az időszakot tölti. A gyermek számára az a legjobb, ha az édesanya otthon van. Azonban a szombathelyi főpásztor felhívta arra a figyelmet, hogy a mai, fölgyorsult társadalmunkban sok olyan helyzet van, ami miatt ez nem megvalósítható: ahol nincsenek nagy, több generációs családok, ahol a nagyszülő jelentősen tudna segíteni, ahol a családnak mindkét fizetésre égető szüksége van, vagy az édesanya egyedül neveli a gyermekeket. Ilyen helyzetekben szeretne minden bölcsőde és a most születő egyházi bölcsőde is segíteni, mondta Székely János püspök. Hozzátette, ha a kisgyermek hitben tud fölnőni, a hitnek a hangulatában, akkor egy második, még nagyobb magzatburok veszi körül az életének az első éveit. Ezt tudja hozzátenni egy egyházi bölcsőde az általános bölcsődei neveléshez.

Egy nemzet életének nagyon sok fontos kérdése van, de a legfontosabb mégis csak maga a nemzet élete, annak megmaradása – mondta Hende Csaba országgyűlési képviselő. Európában napjainkban demográfiai tél van, a fogyatkozó lélekszám számtalan problémát okoz. A képviselő szerint ezt az érintett nemzetek fiataljainak akaratával egyező módon kellene megoldani. A most épülő egyházi bölcsődét a magyar kormány EU-s forrásból 720 millió forinttal támogatja, árulta el Hende Csaba.

Nemény András, Szombathely polgármestere örömteli eseménynek nevezte a bölcsődealapítást, hiszen az elsősorban a jövőről szól. Olyan gyerekekről, akik még nem születtek meg, de akik majd reményeik szerint az egész életüket, vagy annak egy jelentős részét Szombathelyen töltik, itt alapítanak családot. A városban komoly igény van a bölcsődékre, nagy a várólista, épp ezért Szombathely is pályázott, sikeresen, szintén uniós forrásból fejleszt bölcsődét Szentkirályon. Nemény András hangsúlyozta, a városvezetésnek óriási bizalma van a katolikus egyház felé püspök atyán keresztül. Szerinte a város a szent mártoni úton jár és ebben nagyon sokat segít Székely János püspök atya.

A projekt részeként egy több mint 560 m2 alapterületű épület valósul meg a Martineum Felnőttképző Akadémia mellett. Az összes szükséges eszközt és bútorzatot is a projekt keretében szerzik be. Az épületről Mátis Barna, okleveles építészmérnök, a Mátis és Egri Tervező Kft. ügyvezetője elmondta, négy csoportszobát alakítanak ki benne, hozzájuk két vizesblokk tartozik majd, továbbá lesz két terasz, átriumos udvar, külső játszóudvar, öltözők, tároló helyiségek, melegítőkonyha. Tervezéskor a megújuló energiaforrások kaptak hangsúlyt, a lapos tetőn napelemeket helyeznek majd el.

 

A kivitelezés tervezett határideje 2025. június 30.