A felújított vashosszúfalui templom megáldása...
dr. Székely János megyéspüspök szentbeszéde
2022. március 12. (szombat)
Templomavatás
Segédpüspök
Fekete Szabolcs Benedek a Szombathelyi Egyházmegye segédpüspöke
Őszentsége Ferenc pápa 2022. március 11-én Főtisztelendő Fekete Szabolcs Benedek atyát, a Szombathelyi Egyházmegye irodaigazgatóját, a szombathely-szőlősi Jézus Szíve Plébánia plébánosát basti-i címzetes püspökké és a Szombathelyi Egyházmegye segédpüspökévé nevezte ki.
Kedves Testvérek!
Mivel igen sok országos feladatot is el kell látnom – ilyenek a Cigánypasztoráció irányítása, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottságának vezetése, a Magyarországi Cursillo, az Olvasmányoskönyvek szövegét gondozó bizottság, a Keresztény Zsidó Tanács elnöksége stb. -, és mivel a Szombathelyi Egyházmegyében a hitélet örvendetesen aktív és erős, ezért kérésemre Ferenc pápa segédpüspökkel ajándékozta meg az egyházmegyénket. A Szentatya 2022. március 11-én a Szombathelyi Egyházmegye segédpüspökévé nevezte ki Fekete Szabolcs Benedek atyát.
Fekete Szabolcs Benedek 1977. december 17-én született Kőszegen, a család 3. fiúgyermekeként. Kőszegszerdahelyen éltek, általános iskolai tanulmányait is ott végezte. 1992-ben nyert felvételt a Győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumba, és érettségi után rögtön jelentkezett a Szombathelyi Egyházmegye papnövendékei közé. Dr. Konkoly István megyéspüspök 1996. őszén Budapestre, a Központi Szemináriumba küldte, itt kezdte meg teológiai tanulmányait a PPKE Hittudományi Karán. 2002-ben a baccalaureátust szerzett, majd 2004-ben elnyerte a teológiai licenciátus fokozatát. 2002 és 2006 között Szentgotthárdon káplán, majd 2006 és 2009 között Csákánydoroszlón plébános lett. Az Őrségi Esperesi Kerület bizalmából 2008-től a kerületi esperesi teendőket is ellátta, és ebben az évben központi szolgálatot is kezdett Szombathelyen, mint püspöki irodaigazgató. 2009-től plébános lett a Szombathely-Szőllősi Jézus Szíve Plébánián, és oldallagosan 2013 és 2016 között a Szombathelyi Szent István Király Plébániát is ellátta. 2013-tól az Egyházmegyei Bíróság munkájában is részt vett, mint bírósági jegyző. 2019-től az eddigi megbízatásai mellett az egyházmegye családreferense is lett.
Fekete Szabolcs Benedek atyát mélyérzésű, tapintatos, szimpatikus egyénisége, tartalmas és mély prédikációi, hiteles papi élete, derűs, nyitott lelkülete miatt nagyon sokan szeretik, sokan kaptak és kapnak tőle iránymutatást és lelki táplálékot. Sokak lelki vezetője, sokak családi jó barátja, lelki támasza. A Szőllősi Plébánia az ő működése alatt Szombathely egyik legélőbb, legnépesebb közösségévé lett. Hálásak vagyunk azért, hogy Ferenc pápa az ő személyében jó pásztort ajándékozott Egyházmegyénknek, hogy az Egyházmegye vezetésében, a püspöki feladatok ellátásában segítségemre legyen.
Fekete Szabolcs atya püspöki jelmondata: „Legeltesd bárányaimat!” (Jn 21,15) Imádkozzunk érte, hogy Krisztus szeretetével, az Ő lelkületével szolgálja a rá bízottakat! Fogadjuk őt ebben az új küldetésében nagy szeretettel, nyitott szívvel! Adjunk hálát az ajándékért, amelyet Isten egyházmegyénknek adott! Magyarok Nagyasszonya, béke Királynője, könyörögj értünk! Szent Kvirin, Szent Márton, Szent Benedek, Boldog Batthyány-Strattmann László, Boldog Brenner János, könyörögjetek értünk!
+János püspök
Kárpátaljáról menekültek
Két, Kárpátaljáról menekült családot - két édesanyát és három-három gyermeket - fogadott be a Szombathelyi Egyházmegye.
Szombathelyen a Annunciáta Nővérek egykori rendházában nyújtanak számukra elhelyezést. Néhány percre a két édesanyával volt lehetőség szót váltani. Mint elmondták: a támadás napjának reggelén minden úgy indult ahogy szokott. A gyerekeket azonban hazaküldték az iskolából, mivel az intézményt ki kellett üríteni arra az esetre, ha az ország távolabbi részeiről érkeznének menekültek.
“A gyerekek sírtak, de mi is megijedtünk a hírek hallatán, hogy most mi lesz” – mondta az egyik édesanya, aki három gyermekével és néhány táskával csütörtökön este útnak indult a határ irányába. Férje – aki Szombathelyen dolgozik – már várta őket a magyar oldalon. Beregsurányban kaptak szállást, majd jöttek Szombathelyre. A faluból ahol élnek sok család tett hasonlóképpen. Otthon maradt rokonaikkal tudják tartani a kapcsolatot. Ők számoltak be nekik arról, hogy falujukban egyenlőre nyugalom van, menekültek oda még nem érkeztek. Itt nyugalmasabb és, hogy megismertünk néhány embert kicsit könnyebb. De szeretnénk minél hamarabb visszamenni, mert ott a hazánk, az otthonunk, minden amiért eddig dolgoztunk, mondta az édesanya.
Az Annunciáta Nővérek épületben található szobákat az Egyházmegyei Karitász munkatársai takarítják illetve rendezik be bútorokkal. Mint Tuczainé Régvári Marietta igazgatótól megtudtuk Szombathelyen nem csak itt, hanem pl. egy magánszemély által felajánlott lakásban, önkormányzati ingatlanokban illetve egyházi intézményben is lehetőség van a menekültek elhelyezésére, ha erre szükség lesz. Emellett pl. Celldömölkön is fogadnak családokat. A karitász Hollán Ernő utcai épületében közben folyamatosan érkeznek a felajánlások: élelmiszerek, matracok, takarók, gyermekholmik, játékok.
Aki nem tudja az adományát a központba elvinni, azoknak a karitász munkatársai segítenek, csak jelezzék a szervezetnek: email címen (szombathelyikaritasz@gmail.com), vagy a 06-94/318-560-as telefonon. A pénzadományokat a 11747006-20209380-as OTP Bank-os számlaszámon fogadák.
Szombathelyen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szombathelyi Csoportja is aktívan közreműködik a gyűjtésben. Ők a szervezet Margaréta utcai központjában várják a lakosság felajánlásait.
Karitász Ukrajnáért
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleménye
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaiként kifejezzük közös aggodalmunkat az Ukrajnában zajló háború miatt. Fájdalmunkat az is növeli, hogy a háborús események magyar testvéreinket is sújtják. Együttérzünk mindazokkal és osztozunk fájdalmukban, akiknek ez a fegyveres konfliktus bármilyen módon szenvedést okoz.
Szeretettel kérünk mindenkit, hogy nagylelkűen, lehetőségei szerint legyen segítségére minden menekültnek. A Katolikus Karitász a Püspöki Konferencia megbízásából már az első naptól kezdve gondoskodik a menekültekről és az otthon maradottakról. Hálás köszönetet mondunk azoknak, akik már eddig is segítettek vagy kifejezték segítő szándékukat.
Csatlakozzunk Ferenc pápa imára és böjtre hívó kéréséhez. Kérjük a paptestvéreket, hogy lehetőleg minden templomban imádkozzanak a békéért. „Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket” (Mt 5,9).
Budapest, 2022. február 28.
a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
A Katolikus Karitász gyűjtést hirdet a Caritas Ukrajnával közös munkájának támogatására. A gyűjtéshez többféle módon lehet csatlakozni:
• A 1356-os adományvonal hívásával (egy hívás 500 Forint támogatást jelent)
• Online adományozással a Karitász honlapján – www.karitasz.hu – keresztül
• A Katolikus Karitász központi bankszámláján „Ukrajnai háború” megnevezéssel – Raiffeisen Bank 12011148-00124534-00100008
NAGYBÖJT
NAGYBÖJT
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele
Krisztusban Kedves Testvérek!
A nagyböjti időszak kezdetén újra tudatosítjuk magunkban, hogy Urunk feltámadásának ünnepére, Húsvétra készülünk. A készület ideje pedig alkalom a bűnbánatra, mert a megváltás titkával való találkozás megtisztulást, megtérést kíván az ember részéről. Az imádság, a böjt és a rászorulók segítése ennek a bűnbánatnak a legfontosabb kifejezései.
Amikor észrevesszük környezetünkben a magányos, beteg vagy anyagi szegénységben élő embertársainkat és adománnyal, munkával, jó szóval igyekszünk segítségükre lenni, gondoljunk arra, hogy közösségek, családok, sőt egész népek is rászorulhatnak gondoskodó szeretetünkre. Ezt fejezzük ki akkor, amikor például a háborúk áldozatainak vagy az üldözött keresztényeknek igyekszünk segítséget nyújtani.
Ha őszintén szembenézünk a tényekkel, látnunk kell, hogy a mi népünk körében is sokan rászorulnak a segítő gondoskodásra. Nemcsak leszakadó közösségeink, hanem a magyarság egésze is számos terhet hordoz. Idős nemzet lettünk, ezért továbbra is nagy a szükség az idősek és a betegek hatékony, intézményes támogatására. Bár kedvező jelek mutatkoznak a házasság, a családalapítás és a gyermekvállalás terén, hazánk lakossága még mindig fogyatkozik. Elődeink hitét, hűségét, áldozatait, az általuk létrehozott alkotásokat a jövőben csak az új magyar nemzedékek tudják értékelni. Ezért is fontos, hogy továbbra is óvjuk és erősítsük az Isten rendelése szerinti házasság és család értékeit. Nyelvünk és népünk egész kulturális öröksége éppúgy, mint a többi nemzeteké, a teremtett világ értékei közé tartozik és kedves Isten előtt. Műveljük olyan felelős szeretettel, amilyet maga a Teremtő vár tőlünk! Ez a szeretet kívánja meg, hogy különös gondot fordítsunk a gyermekek és a fiatalok keresztény szellemű oktatására és nevelésére. Ez fejeződik ki abban is, hogy sok szülő katolikus óvodát vagy iskolát választ gyermeke számára, az állami iskolákban tanulókat pedig katolikus hittanra íratja be.
Olyan világban élünk, amelyet megsebzett ugyan a bűn – az egyén bűne és a „világ bűne” –, amelyben azonban hatékonyan működik Isten embert megszentelő és jócselekedetekre segítő kegyelme is, ezért Istenbe vetett bizalommal vállaljuk az életállapotunkból és hivatásunkból fakadó küldetést. Tegyünk meg mindent családjainkért, közösségünkért, népünkért és hazánkért. A jövőért érzett felelősséggel vegyünk részt a közelgő országgyűlési választáson, valamint az ezzel egy időben tartandó népszavazáson is. Kérjük Krisztus Urunkat, adjon bizalmat és reményt népünknek itt, a földi történelem során és az örökkévalóságban.
A Nagyböjt során még inkább fogadjuk meg Ferenc pápa buzdítását „az imádságban kifejeződő hit, az Isten Szaváról való elmélkedés, a szentmise ünneplése, a szentségimádás, a szentségi gyónás, a szeretet cselekedetei, a közösségi élet, a missziós elkötelezettség” fontosságáról. (Gaudete et exsultate, 162). Mindezeket figyelembe véve ajánljuk fel idei hamvazószerdai böjtölésünket, imáinkat és jócselekedeteinket magyar hazánkért és népünkért is!
Budapest, 2022. február 11., a Lourdes-i Szűzanya emléknapján
a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
Felolvasandó minden szentmisén 2022. február 27-én, vasárnap
A Szentatya, Ferenc pápa 2022. február 23-án az általános kihallgatás végén arra kért mindenkit, hogy március 2-án, hamvazószerdán tartsunk böjti napot a békéért. Külön biztatta a hívőket, hogy azon a napon buzgón szenteljék magukat az imádságnak és a böjtnek, kérve Szűz Máriának, a Béke Királynőjének közbenjárását. A Püspöki Konferencia korábban kiadott körlevelében megfogalmazott szándékok mellett – magyar hazánkért és népünkért – február 27-én, a szentmisék alkalmával buzdítsuk a híveket arra is, hogy idei hamvazószerdai böjtölésünket, imáinkat és jócselekedeteinket a Szentatya szándéka szerint a béke megőrzéséért ajánljuk fel!
Hamvazószerdával megkezdődik a húsvéti előkészületi idő, a nagyböjt
Nagyböjt, a húsvétra felkészítő negyvennapos előkészületi időszak, hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén március 2-ra esik. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban hitük elmélyítésével, kiengesztelődéssel és böjttel készülnek húsvét ünnepére, Jézus Krisztus halálára és feltámadására.
Nagyböjt latin elnevezése: quadragesima, negyvenet jelent, azt a negyven napot jelöli, ami hamvazószerdán kezdődik és húsvétvasárnap ér véget. A böjtölésről már a Szentírásban olvashatunk, ami soha nem öncélú cselekedetet jelöl, hanem mindig a bűnbánat, a gyász vagy az Istenhez forduló kérés, valamint a nemzeti tragédiákra való emlékezés kísérőjeként jelenik meg.
A böjtöt tartó ember külső jellemzői közé tartozott már az Ószövetségben is a bűnbánó öltözéke, a hamunak a fejre történő szórása. A korai Egyházban ennek a jelentősége felerősödött és a 4. századtól kezdve a nyilvános bűnbánatot tartók mezítláb, zsákszerű vezeklő ruhában jelentek meg a templom előtt. A püspök bevezette őket a templomba, majd miután elmondták a bűnbánati zsoltárokat a püspök a fejükre tette a kezét és megszórta őket hamuval. Ezután kirótta rájuk a penitenciát és meghintve őket szenteltvízzel, kiutasította őket a templomból, ahova nagyböjtben többé nem mehettek, csak az ajtóban állhattak. Vezekeltek a nagyböjt ideje alatt, hogy aztán nagycsütörtökön feloldozást nyerjenek.
Eleinte a hamuval való megszórás csak nyilvános bűnbánók szertartása volt. A hívek közül azonban sokan csupán alázatosságból szintén meghintették magukat hamuval. A 10. századtól külön megáldották a hamut, amit az előző évi virágvasárnapi barkák elégetéséből nyertek. A nyilvános vezeklés megszűntével, a 14. századtól a hamvazkodás szertartása általánossá lett. Mind a mai napig hamvazószerdán a katolikus egyházban hamuval keresztet rajzol a pap a hívők homlokára, emlékeztetve őket mulandóságukra, miközben ezeket a szavakat mondja: „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!”
A böjt célja az ember Isten előtt való megalázkodásának kifejezésre juttatása, valamint a lélek megtisztulása, megújulása. A próféták különösen is hangsúlyozták, hogy a külső, fizikai böjt egy belső megújulást kell, hogy szolgáljon, amelynek a felebaráti szeretet cselekedeteiben is meg kell nyilvánulnia (vö. Iz 58,3 kk).
A negyven napos böjti időszak gyökereit a Szentírásban találjuk. Az Ószövetségben jóllehet nem találunk egységes előírásokat, de Mózes negyven napon át böjtölt mielőtt a tízparancsolatot kihirdette (Kiv 34,28). Illés útja negyven nap és negyven éjjel tartott a Hórebre (1Kir 19,8), Jónás Ninive népét negyvennapos bűnbánatra kéri (Jón 3,3). Az Újszövetségben Lukács evangéliuma szerint Jézus nyilvános működésének kezdetén negyven napra elvonult a pusztába (vö. Lk 4,1 kk), illetve az Ő példája nyomán az első keresztény közösségek számára is alapvető volt a böjt és az imádságos lelkület (vö. ApCsel 13,2-3; ApCsel 14,23). Mindennek az az üzenete, hogy a böjt és az imádság megtisztítja és felemeli a testet és a lelket, így az ember alkalmasabbá válik Isten szavának befogadására.
A korai keresztények számára a legfontosabb példa Jézus böjtje volt, aminek nyomán alakult ki az első századokban a negyvennapos böjt megtartása, ami a IV. századra már általánossá vált a keresztény világban.
Nagyböjt a VII. század óta hamvazószerdával veszi kezdetét, mivel a vasárnapot (az Úr napját) az Egyház nem tekinti böjti napnak. Húsvét ünnepe mozgó ünnep, ami azt jelenti, hogy a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap ünnepeljük. A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt a számítási módot, mely meghatározza ennek naptári idejét.
A böjti előírások a századok során enyhültek, mert amíg a XI. századig olyannyira szigorú böjtöt tartottak, hogy késő délutánig semmit nem ettek; a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak húst, tejterméket és tojást, addig napjainkban az Egyház csak hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő szigorú böjtöt a – 18 és 60 év közötti – hívek részére. E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem megtartásaként ne fogyasszanak húst és a legfeljebb háromszori étkezés részeként csak egyszer lakjanak jól. A görögkatolikus közösségekben hamvazószerda előtti hétfőn kezdődik a nagyböjti időszak.
Mindezen előírások mellett fontos rámutatni arra, hogy a húsételtől való tartózkodás nem tekinthető manapság önmagában böjti cselekménynek. A mai kor embere számára a böjt nemcsak a hústól, hanem a dohányzástól, az édességtől, a szórakozástól, a wellnestől stb. való tartózkodást is jelenti, de mindez mit sem ér, ha nem jár belső megújulással, amolyan negyvennapos lelki méregtelenítéssel, amelynek végén Istenhez kerülünk közelebb.
Szent Máté evangélista szavai ma is aktuálisak: „Amikor böjtöltök, ne legyetek mogorvák, mint a képmutatók! Keserű arcot mutatnak, hogy az emberek meglássák rajtuk a böjtölést. (…) Amikor te böjtölsz, illatosítsd be hajadat és mosd meg arcodat, hogy az emberek ne vegyék észre böjtölésedet, csak Atyád, aki a rejtekben jelen van!” (Mt, 6,16-18) Böjtölésünk során legyünk alázatosak, hogy újjászülethessünk Jézus feltámadásának titkában.
Minden kedves olvasónknak áldott nagyböjti, felkészülési időt kívánunk!
Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke, március 2-án, szerdán 18 órakor Győrben a Nagyboldogasszony-székesegyházban celebrál szentmisét hamvazószerda alkalmából.
Szoboravatas
Szoboravatás, áldás
Boldogasszony-szobrot avattak Sárváron, a Katolikus Iskolában február 25-én.
A 2021-ben Budapesten megrendezett, Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére a szobrot készítette: Pikó Sándor szobrász, Nádasdi Róbert, Kiss Péter statikus.
Az alkotás Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere jóvoltából került a vasi kisvárosba.
Az avatóünnepségen Kásler Miklós felidézte gyermekkora sárvári éveit, Szent István ország felajánlását Máriának. Az ember egyéni életében Mária a szeretetet, az erényeket jelenti, mondta a miniszter. Kiemelte: nekünk magyaroknak azért is fontos az Ő személye, mert alakja a magyarságot 1000 esztendőn át összefogta.
Azért gondoltam arra, hogy ennek a városnak, ezen belül az iskola tulajdonába kerüljön ez a szobor, mert ez az intézmény keresztény, magyar, európai értékeket képes átadni, amelyre lehet építeni a jövőt. – mondta a miniszter.
Ma sok válság van a világban, a kérdés az, hogy Magyarország mit tegyen? A helyes döntés – mint ezer esztendőn át – a magyar és a keresztény hagyományok követése, amit a Szent Korona eszme és benne Szűz Mária örökségül hagyott ránk, mondta Kásler Miklós.
Akárcsak a Szűzanya, a Ti szívetek is legyen nyitott az ég felé, engedjétek be az életetekben Isten jósáságát aki alkotott Benneteket, az Ő szeretetét, mondta Székely János megyéspüspök.
Kásler Miklós miniszter és Székely János megyéspüspök együtt leplezték le az alkotást, amelyet Székely János áldott meg.
Növekedni a hitben
Növekedni a hitben
Szinódusi találkozó rászorultakkal.
A 2023-as Püspöki Szinódus részeként február 13-án dr. Székely János megyéspüspök az egyházmegye rászorultjaival találkozott.
Mint ismert: Ferenc pápa 2023-ra hirdette meg a következő Püspöki Szinódust. Ezt egy kétéves folyamat előzi meg, amelynek fontos részét képezik az egyes egyházmegyékben lefolytatott megbeszélések, találkozók, ahol az emberek közvetlenül is elmondhatják véleményüket az Egyházat érintő egyes kérdésekről, illetve javaslatokat fogalmazhatnak meg. Az Egyház kincsei a szegények, a segítségre szorulók, vezete fel a találkozót Székely János megyéspüspök, Szent Lőrinc vértanú példáján keresztül. A találkozón téma volt a karitász munkája, a cigányság vallási szokásai. Felvetődött, hogy a roma közösséghez gyakrabban jussanak el az egyházmegye roma származású papjai, hiszen ők könnyebben szót értenek egymással. Szóba került az is: fontos lenne, hogy a roma emberek megéljék hitüket, járjanak templomba, imádkozzanak. Székely János elmondta: húsvét előtt találkozót szervez számukra az egyházmegye.
Afrika témahét
Afrika témahét
Újra indította Dr. Székely János megyéspüspök az Egyházi iskolafenntartók kezdeményezésére – tavaly először megtartott – érzékenyítő témahetet és gyűjtést.
Témahét 2022. 02. 07–11 között, amelyhez minden közoktatási és szakképzési intézmény csatlakozhat. Kásler Miklós miniszter úr, Pölöskei Gáborné és Maruzsa Zoltán államtitkárok támogatják a programot, és bátorítják az intézményeket a csatlakozásra. Idén a Kongói Kabinda városában egy óvoda felépítésére, egy iskola tetejének megjavítására, motorbiciklik vásárlására (melyeken tanárok, papok, orvosok el tudnak jutni távolabbi településekre is), valamint egy templom építésére fogunk gyűjteni. Az adományokat minden iskola egy kitett nagy perselyben gyűjti, majd a Szent Márton Köpenye Alapítvány juttatja el az adomány teljes összegét a fenti célokra a Kabinda-i egyházmegyének. A témahétre tananyagot küldünk (történelem, földrajz, nyelvi stb. órákra). Kérjük, hogy minden csatlakozni kívánó intézmény regisztráljon honlapunkon: mindannyiantestverek.hu/
Köszöntő
Akolitusavatás
Akolitusavatás
Isten küldöttei – Akolitusavatás Szombathelyen
Véget ért a Szombathelyi Egyházmegye által indított második akolitusképzés. A jelölteket 2022. január 22-én avatta fel a szolgálatra Székely János megyéspüspök.
2019-ben kezdődött a jelentkezők képzése, akiket 2021 januárjában avatott lektorrá Székely János. 1 évvel később pedig elérkezett a várva várt nap, amikor a képzés lezárultával az akolitusi szolgálatra is felavatta őket a megyéspüspök.
Ebben az életre szóló elköteleződésben nagy segítségére lehetnek a helyi egyházközségeknek pl. Igeliturgia végzésében, plébánia szolgálat sokféle teendőiben, zarándoklatok szervezésében, közösségek vezetésében.
Krisztus sokféle módon kopogtatott az életetek ajtaján. Ma igent mondtok erre a hívásra, amellyel ő azt szeretné, hogy a kincseket amit adott másokkal is megosztanátok. Legyetek igazi követők, egészen közel az Ő szívéhez, mondta szentbeszédében Székely János.
Utalt arra, hogy január 22-én emlékezik meg egyházunk Boldog Batthyány-Strattmann Lászlóról aki a világi keresztények egyik nagy példaképe, aki a saját lelki életében élte a Krisztussal való egységet: újra és újra befogadta őt a napi szentmisében, szentáldozásban, az imádságaiban. És Krisztust sugározta a körülötte élők felé. Krisztus számít rátok, legyetek az Ő világossága, zárta szentbeszédét a megyéspüspök.
A szentbeszéd után következett az avatási szertartás. A jelöltek egyesével léptek előre. Letérdeltek a kelyhet tartó főpásztor elé. „Vedd ezt az Eucharisztia ünneplésére előkészített kenyeret. És úgy élj, hogy méltóképpen szolgálhass az Úr és az Egyház asztalánál. “– bízta rájuk a küldetést Székely János.
Az akolitusavatási szentmise visszanézhető egyházmegyénk Youtube csatornáján.
Batthyány ünnepség Körmenden
Batthyány ünnepség Körmenden
Körmendi főorvosnő és zalaegerszegi ápolónő a díjazott – Átadták a “Test és a lélek orvosa – Boldog Batthyány László-díjat” Körmenden
Dr. Wolf Terézia főorvosnő, körmendi háziorvos és Hajgató Éva ápoló, a Zalaegerszegi Szent Rafael Kórház főnővére részesült idén a Test és a lélek orvosa-Dr. Batthyány-Strattmann László-díjban. A hagyományokhoz híven idén is Körmenden adták át az elismerést.
Idén már ötödik alkalommal adták át a díjat. Az ünnepségnek ezúttal is a Batthyány-kastély színházterme adott otthont. Köszöntőjében Bebes István, Körmend polgármestere kiemelte: Batthyány László példa a ma embere számára is. De nem csak kitűnő szemorvosi munkájával, példás családi életével, hanem a köz érdekében tett megnyilvánulásaival is. Nem csak gyógyított, hanem támaszt és segítséget adott a legelesettebb embereknek. Olyan jelentős karitatív tevékenységet végzett, amelyet nem csak az itt élők, hanem a Katolikus Egyház is elismert, amikor 2003-ban a boldogok sorába emelték. A város dolgozik azon, hogy azokat az értékeket amelyeket ő képviselt, tovább tudja adni az újabb és újabb generációknak. Pl. templomot neveztek el róla, amelyhez a város ingyen adta a telket, a róla elnevezett ösztöndíjjal pedig tehetséges, de anyagilag rászoruló egyetemistáknak nyújtanak segítséget. Fontos, hogy útmutatásait, példaértékű cselekedeteit, emberségét, hitét naponta kövessük. Életpéldája a bizonyság, hogy az önzetlenség minden körülmények között alapvetés, a család szent és sérthetetlen, az elhivatottság alázatos is lehet, hitünk pedig szilárd és megrendíthetetlen. Körmend büszke arra, hogy ahhoz a közösséghez tartozik akik tisztelik Batthyány Lászlót, mondta Bebes István.
Müller Cecília országos tisztifőorvos beszédében kiemelte: Batthyány-Strattmann László megkülönböztetés nélkül, gyakran ingyen segítette az embereket, magas szintű tudásával és szeretetével. Nem csak betegséget, hanem a beteg ember segítette. A beteg tele van félelemmel, kérdésekkel, nagy megnyugvást, reményt tudunk részükre adni azzal a hittel amit mi magunk is ajándékba kaptunk. Sokat jelent egy kézfogás, bátorító szó, mosoly a betegeknek. Honnan jön ehhez az erő? A Mindenható megérinti a szíveket és családtagjaink, közösségünk tagjain keresztül kapunk fizikai, lelki segítséget. Ők a mi szeretet forrásaink. Ők adnak erőt és ha kell vigasztalást is. Mindannyiunk mögött, mellett sok segítő áll és ezért értük is hálát adunk a mai napon, mondta Müller Cecília.
Ráczné Varga Bernadett gondolatait hallhatták a megjelentek, majd következett a díjátadó. A Test és a lélek orvosa díjban dr. Wolf Terézia körmendi háziorvos és Hajgató Éva ápoló, a Zalaegerszegi Szent Rafael Kórház főnővére részesült. Köszöntőjében Wolf Terézia elmondta: Batthyány László életével Körmendre költözésük során ismerkedett meg, elolvasta naplóját is. Közben volt egy felismerése: az orvosi munkát úgy érdemes végezni ahogy Batthyány László végezte és csak így szabad gyógyítani, a betegek felé fordulni. Példaképévé vált első pillanattól fogva. A díj arra kötelez, hogy munkámat továbbra is Batthyány László szellemében és egyre jobban végezzem, mondta Wolf Terézia.
Az ünnepség a Szent Erzsébet-templomban folytatódott. Szentbeszédében Székely János megyéspüspök kiemelte Batthyány László orvosi példáját, aki nem csak a betegséget gyógyította, hanem gyakran együtt imádkozott a betegeivel is. De törődött a városban élő szegényekkel is. Kiemelte felesége Coreth Mária Terézia szerepét is Batthyány László életében, aki nem csak példás családanya volt, odaadó feleség, támasza a szegényeknek, hanem segítette férjét a műtétek közben is. Az életünkben sok minden amit az ember gyűjt, amit a világ megtapsol ezek mind elmúlnak. A halotti ingen nincsenek zsebek.Odaátra nem viszünk semmit a földi gazdagságból. Egyetlen dolog ami megmarad amit odaadtunk, amikor nagylelkűen élünk. Ez a nagylelkűség járja át az orvosokat, ápolókat, az egész társadalmat, hogy jobb és szebb legyen a világunk, mondta Székely János.
A szentmise végén Székely János megyéspüspök Batthyány László közbejárásáért imádkozott.