A Szombathelyi, a Kaposvári, a Váci, a Pécsi Egyházmegyék, a Boldogasszony Iskolanővérek, a Bencés, a Jezsuita és a Szalézi Rendek együttműködésében 2023. február 6-10. között újra megrendezik az Afrika hetet. A szervezők várják egyházi és állami iskolák jelentkezését. 

A program támogatását vállalta a Hungary Helps szervezete is.  

A program célja, hogy az iskolás diákok megismerjék az afrikai emberek életét, szívüket megnyissák mások megsegítésére. A tematikus héten szakértők beszélgetnek a gyerekekkel, és gyűjtést is szerveznek. 

A Földünk lakosságának kb. 40%-a él napi 2 dollárnál kevesebb összegből. Tizedrészéből ami egy magyar fiatalnak jut, mondta beszédében Székely János, hozzátette: egy kambodzsai kislány által kb. 50 centért készített ruhát, egy norvég kislány 60 dollárért vásárol meg a zsebpénzéből.

Ugyanarra a világra születtek, ugyanúgy vágynak rá, hogy boldog életük legyen. Az egyikre nyomor vár, a másiknak kényelem jut. Ezek a szegények testvéreink. Egyetlen Mennyei Atya gyermekei vagyunk,

hangsúlyozta a megyéspüspök.

Kiemelte: becslések szerint a Föld leggazdagabb 8 emberének annyi vagyona van, mint a Föld lakossága szegényebb felének összesen. A Földünk igazságtalan, mondta Székely János kiemelve azt a szomorú tényt, hogy napjainkban 6 másodpercenként éhehal egy kisgyermek. Ez a program az Ő hangjukat akarja meghallani, nekik akar segítséget nyújtani, mondta a megyéspüspök. Székely János  részletesen beszélt azt első, 2021-es gyűjtés eredményeiről. Akkor az iskolákból 8 millió ft jött össze, amit megduplázott az Üldözött Keresztényekért Államtitkárság, így 16 millió ft-tal tudták támogatni egy kongói árvaházat Mbunda-ban. Ebből az összegből az árvaház gyerekeinek cipőt, ruhát, élelmet, ágyakat készítettek, építettek egy új iskolaépületet és megvásárolták a közelben levő forrást, hogy a vízellátást biztosítsák a gyermekek számára.

Ha elképzelitek, hogy az életünk végéhez érünk visszagondolva sokmindent fogunk sajnálni, pl. azt a sok időt amit a telefon nézegetéssel töltött valaki, mondta a gyerekeknek Székely János.

De amit Afrikának adtunk, hogy másokkal jót tettünk nem fogjuk sajnálni, hanem hálásak leszünk, hogy általunk is szebb lehetett a világ.

A történelem végén Jézus azt kérdezi: éhes voltam, adtál-e ennem? Szomjas voltam, adtál-e innom? Székely János megköszönte a program számára eddig nyújtott támogatásokat, és örömét fejezte ki, hogy egyre több állami fenntartású iskola is csatlakozott a programhoz. 

Székely János megyéspüspök gondolatai után Hardi Titusz OSB bencés atya előadása a testvére orvosi missziója és saját kongói útja során szerzett tapasztalatairól. Röviden beszélt Kongó történelméről, földrajzáról. Kiemelte: testvére, aki szemész, a 8 Boldogság Közösség tagjaként érkezett az országba, ahol a közösség egy kórházat működtet.  Itt Szemészeti Osztály nem volt. Napjainkban is csak 105 szemész dolgozik az országban. Szükség van a munkájukra, amivel sok ember látását tudják visszaadni, pl. szürkehályog műtétek elvégzésével. Testvére sokat jár az ország vidéki részeibe, hogy ott is kezelje a betegeket. Missziós központok vannak, ahol előre meghirdetett időpontban fogadják a betegeket, átalában évente egyszer. Titusz atya itt megosztott egy elképesztő történetet is. Egy beteg, miután nem tudott egy rendelésre időben megérkezni, nem ment vissza az őserdőbe, a lakóhelyére, hanem 1 évet várt a missziós telepen, hogy ne maradjon le a következő orvosi találkozóról és visszakapja látását.  Titusz atya ezután az oktatásról osztotta meg tapasztalatait. Fényképeken megmutatta a Mbunda iskolát, amit a magyarországi adományokból építettek, a tantermeket és azt milyen lehetőségei vannak a gyereknek a tanulásra. Könyvre nem jut a gyerekeknek. Ugyan jegyzetelnek, de amit hallanak a gyerekek és megjegyeznek az órákon, többnyire azzal dolgoznak. Mobiltelefonjaik nincsenek, de egymással szép kapcsolataik vannak. Vasárnap, a három órás mise után is összegyűlnek, közösen énekelnek, emelte ki Titusz atya, hozzátéve: valószínűleg sokkal boldogabbak az itt élő emberek, mint Európában.

Többet figyelnek egymásra, Istenre és ezzel teljesebb lesz az életük. Tanulhatnánk tőlük,

mondta Titusz atya.   

Beszélt a vallásról. A lakosság többsége katolikus, a templomok tele vannak. Mivel azonban az egyes templomok között nagyobb távolságok vannak, sok imaházat látni szerte az országban, amit nem csak katolikus, hanem protestáns felekezetek, vagy akár az iszlám tart fenn. 

Ilodigwe Emmánuel SDB nigériai szalézi szerzetes pedig az afrikai mindennapokról beszélt.

Hogyan lehetséges, hogy egy olyan kontinensen mint Afrika, amely természeti kincsekben gazdag, mégis szegények élnek?,

tette fel a kérdést. Fontos, hogy mindenkivel csak jót szabad tenni. Ha már a korrupt emberek nem csinálják azt amit kell, akkor nekünk keresztényeknek kell segítenünk. Emmánuel testvér Nigériából származik, ahol szintén felfedezhető a társadalmi igazságtalanság. Vannak nagyon gazdag emberek, akiket nem érdekel a szegények sorsa. Az életben nem szabad rosszat tenni senkinek, mondta a testvér. Bár sok a szegény, mégis az emberek tudnak mosolyogni. Ez fontos tanulság, mondta a testvér. Beszélt a nigériai emberekről, a szokásokról, vallásról.

A hit nagyon fontos, fogalmazta meg üzenetét Emmánuel testvér. A tudás is fontos, de hit nélkül hiányérzeted lesz. Ha lesz lehetőséged valakinek segíteni, akkor ne várj másra, tedd a jót, mégha kicsi is az a segítség.

Mert amit a legkisebb testvérnek tettél, Krisztusnak tetted, mondta Emmánuel testvér.  

Zárógondolatok között Rita nővér, az iskola igazgatóhelyettese osztályának a történetét osztotta meg a megjelentekkel. Az iskola és köztük az akkor hatodikas osztálya 2021-ben csatlakoztak a programhoz. Az osztállyal egy gyermeket is örökbe fogadtak. Az adakozáson túl mindennap imádkoznak is a kőszegi gyerekek az afrikai gyermekekért, mondta Rita nővér.     

A program zárásaként az afrikai gyerekekért, a segítőkért, a program sikeréért kérték Égi Édesanyánk közbenjárását a megjelentek.

A szervezők arra kérnek mindenkit akit érdekel a program, hogy regisztráljon a www.mindannyiantestverek.hu oldalon, ahol bővebb információkat is megtalálnak az Afrika megsegítésére indított kezdeményezésről. 

A közvetítést megtekinthetik itt. 

A szalézi rendházban játékkal vette kezdetét a találkozó, majd a Szent Kvirin-templomban közösen énekelték az esti imádságot a szerzetesek. Ezt követően gyertyával a kezükben vonultak be a szentmisére, amelyen hálát adtak és imádkoztak hivatásukért. A martinus.hu-nak adott interjújában Juhos Ferenc, verbita szerzetes elmondta: életével, szolgálatával Krisztus feltámadásáról, a mi feltámadásunkról szeretne tanúságot tenni az embereknek. Az örömhírről, ami minden embernek szól. 

39-en vettek részt a szombathelyi találkozón. Szentbeszédében Székely János megyéspüspök idézte XVI. Benedek pápa szavait, aki úgy fogalmazott: a szerzetesek az Egyház hatalmas kincsei. 

A Zsidókhoz írt levél az Istennek szentelt élet titkáról árul el fontos dolgokat, mondta a megyéspüspök, utalva a napra rendelt szentírási szakaszra, hozzátéve: a keresztények sokáig keresték, hogy az Ószövetség liturgiája hogyan teljesedik be Jézusban, a kereszténységben. Lassan rájöttek, hogy bár Krisztus nem végzett szertartásokat, de a lényében beteljesítette az Ószövetség liturgiáját. Ő az Örök főpap, aki lényében híd ég és föld között. Ő az Örök fiú, de egy velünk is. A szerzetesek is erre kapnak meghívást, hogy lényükben legyenek hidak ég és föld között. Legyenek egészen eggyek az Atyával és legyenek testvérei a rájuk bízottaknak: szenvedőknek, időseknek, fiataloknak. Székely János felidézte, hogyan kezdték meg munkájukat az annunciáta nővérek, a domonkos nővérek vagy a voraui máriás nővérek.

Dr. Székely János megyéspüspök szentbeszédét meghallgathatják itt.

A farsangi időszakot követen február 22-én hamvazószerdával megkezdődik a nagyböjt. 

Előadásában Püspök atya áttekintést adott a Szentírás keletkezéséről, arról a folyamatról, ami az általunk használt katolikus Biblia kialakulásához vezetett. Nem evidencia, hogy mely könyvek kerültek a Bibliába és melyek nem – mondta Székely János. Az Egyház választotta ki évszázadok alatt a könyveket. Az ószövetségi Isten népe a Szentlélek sugallatával, vezetésével felismerte, hogy melyek a Szentlélektől kapott könyvek. 

Székely János beszélt az ősi ószövetségi kánonról, a Septuagintáról. Ezt a kereszténység természetes módon átvette. Az utolsó 7 könyv később kikerült a zsidó kánonból, mert ezek sok olyan üzenetet tartalmaztak, amik a kereszténység számára kulcsfontosságú: pl. örök élet, halottak feltámadása, a szegények, betegek iránti szeretet, jócselekedetek. 

Székely János beszélt a jamniai zsinatról, ahol – Kr.u. 90-ben – a zsidó rabbik elhatározták, hogy határt húznak a zsidók és keresztények közé. Pl. a zsidó templomba már nem mehettek be a keresztények. Ekkor döntötték el, hogy a kánont a bibliai könyvek jegyzékét, sorrendjét, mennyiségét is megváltoztatják. Az utolsó hét könyvet pl. néhány prófétát kihagyták, mert ezek lehetőséget adtak a keresztény prédikátoroknak, hogy Jézusról és pl. a feltámadásról beszéljenek. A sorrendjét is megváltoztatták a könyveknek. A legfontosabb így Mózes öt könyve lett. Ez alá rendelték a prófétákat, akik magyarázzák Mózes törvényét. A harmadik nagy egység pedig az egyéb írások – pl. zsoltárok-, lettek.

Az előadásában szó esett még a Biblia nyelveiről. Az ószövetségi könyvek legnagyobb része héber nyelven írodott, de arám és görög nyelven is írodtak egyes könyvek. Székely János beszélt arról is, hogy az Ószövetség első kézzel fogható, teljes, ránkmaradt tekercse Kr.u. 1008-1009-ből származik, ez a Leningrádi kódex. Vajon hitelesen másolták az ószövetségi szövegeket az évszázadok alatt? – tette fel a kérdést a főpásztor, majd hozzátette: igen, mert a másoláskor csak kevés hibát véthettek a másolók, azokat javíthatták. Aki sok hibát vétett, annak munkáját megsemmisítették. A qumráni tekercsek segítették bizonyítani, hogy a másolók jól dolgoztak. 

Az előadás zárórészében a Teremtés könyvéről beszélt részletesen a főpásztor, külön beszélt a teremtésről, Káin és Ábel történetéről. Kiemelte: a teremtéstörténetben két különböző elbeszélést illesztettek egymáshoz. Nem akarták a szent szövegeket megváltoztatni, hanem ahogy voltak, egymás mellé tették őket. Székely János szerint a szent szerzők ezzel a lépéssel segítik az olvasókat abban, hogy rádöbbenjenek, hogy itt két tökéletlen elbeszélés van olyan titokról, amit egyetlen történettel sem tudunk teljesen elmondani. 

Káin és Ábel történetében is van logikai furcsaság. Ez egy jóval későbbi kort tételez fel, amikor az emberiség már benépesítette a földet. Ezt a későbbi történetét ide csatolták, mert mutatja, hogy hogyan terjedt a bűnbeesés után a bűn a világban. Ez a történet és ez a szerkesztés arra figyelmezteti az olvasót, hogy itt nem egy naív családtörténetről van szó, hanem arról, hogy mi a teremtés, mi az ember: test és lélek. 

Székely János beszélt a 7 napos hét jelentőségéről, a Biblia kezdő mondatáról, valamint a Teremtéstörténetben tízszer olvasható: Isten szólt igéről, és ennek kapcsolatáról a 10 parancsolattal. Kiemelte: a tízparancsolat, az erkölcs tanítása nem későbbi, kulturális melléktermék hanem 10 parancs igéje ugyanaz mint a termetés igéje. Az erkölcs objektív, bele van teremtve a világba. Az ember csak kiolvassa ezt a rendet a világból. Vagy ezt alázattal tiszteletben tartjuk és ennek megfelelően élünk, vagy elpusztulunk.