Kategória: hirek

A „fagyosszentek” idén is megmutatták hideg hozó erejüket, de ez sem tántorította el a híveket, hogy szép számban eljöjjenek engesztelni és imádkozni. Egy órával elcsúsztatott időpontban kezdődött a fatimai rózsafüzér, amely alatt már szépen érkeztek gyónók is, majd 18 órától a szentségimádás, amely alatt már Kovács József atya Gellénházáról és Fliszár Károly atya a Mária Magdolna Plébániáról is segített a gyóntatásban.

Püspök atya mutatta be a 19 órakor kezdőd szentmisét, amelyre a környékbeli plébániákról érkező hívek, a kertvárosiakkal együtt megtöltötték a templomot. Püspök atya felidézte a fatimai jelenések központi üzenetét, amely ma is aktuális, hogy egybegyűljünk, imádkozzunk és engeszteljünk.

A szentmise után a Szűzanya szobornál elimádkoztuk a májusi litániát, majd az engesztelő imádságokat.

Dr. Székely János megyéspüspök köszöntötte a megjelenteket. Beszédében Szily Jánost, az egyházmegye első püspökét állította példaként, aki kinevezése után jelentős fejlesztésekbe kezdett Szombathelyen. Azt látjuk ebből, hogy a kereszténység mindig is kultúra megtermékenyítő, történelmet formáló erő volt. Az európai kultúra leginkább a kereszténységnek szellemi, erkölcsi, lelki kincséből született, majd amikor az ókori keresztény kultúra válságba került, akkor a bencés szerzetesekkel az élen kolostorokban mentették át az ókori tudást és a kereszténységet, mondta a megyéspüspök, majd hozzátette: 

napjainkban is válságban van a nyugati világ. Ezért fontos olyan erődítményeket építeni, ahol a kultúra és az értékek átmenthetők, megőrizhetők. 

Székely János hangsúlyozta: bár Szily János már 1780-ban felépíttette a szemináriumot, mégsem indulhatott el itt az oktatás, mert II. József generális szemináriumok működtetését rendelte el és az egyházmegye kispapjainak Pozsonyban kellett tanulniuk. Csak 1790-ben kezdődhetett meg a szemináriumban az oktatás. És néhány évvel később megnyílt a líceum is, ami egy kétéves bölcsészeti képzés volt, ahol világiak is tanulhattak. Országos szinten csak az egri és a szegedi líceum népesebb a korban mint a szombathelyi, idézte a könyv adatait a megyéspüspök. Olyan tanárok oktattak mint pl. Kulcsár István bencés szerzetes, aki Mikes Kelemen leveleit kiadta, Kresznerics Ferenc nyelvész vagy, Bitnitz Lajos, aki a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Székely János idézte Széchenyi István gondolatait: Egy nemzet igazi gazdagsága a kiművelt emberfők sokasága. Szombathelynek ezekben az évtizedekben virágzó felsőoktatása volt és erre manapság is szükség volna. Olyan pedagógusokra, orvoskra, jogászokra, közgazdászokra akik az evangélium értékeit, az emberi élet értékeit ismerik. Akik nem csak technikai tudást kapnak, hanem az emberi élet értelméről, okáról, céljáról is beszélgetnek velük. Szükség lenne Szombathelyen ma is megerősíteni, megújítani a felsőoktatást, és remélem ebben az Egyháznak, akár az egyházmegyének is szerepe lehet, mondta Székely János. 

A bevonulást követően előbb horvátul, majd magyarul köszöntötte a zarándokokat Benkovich Ferenc, aki örömét fejezte ki, hogy a szentmisét az első győri leányegyházmegye püspöke mutatja be (1777-ben a Győri Egyházmegyéből jött létre a Szombathelyi Egyházmegye – a szerk.).

De érkeztek hívek a Kismartoni Egyházmegyéből is, amely egykor szintén a Győri Egyházmegye része volt, és a Pozsonyi Főegyházmegye területéről is.

Egybeköt minket a közös hit, az édesanyához való hűség és a kölcsönös szeretet. A Szűzanya közbenjárására legyen a Jóisten bőséges áldása ezen a zarándoklaton – zárta köszöntőjét a Győri Egyházmegye horvát pasztorális tanácsának tagja.

Székely János szombathelyi megyéspüspök előbb horvátul, majd magyarul köszöntötte a híveket.

A főpásztor felidézte egyik legelső élményét a Szombathelyi Egyházmegyéből: Szentpéterfán egy hétköznap délután három óra felé teljesen váratlanul lépett be a templomba; ott volt körülbelül negyven ember, és gyönyörűen imádkozták horvátul a rózsafüzért. Egy nem túlságosan nagy faluban mindennap harminc-negyven-ötven ember ott van, és imádkozik.

A horvát testvérek a nyelv és a hit kettős gyökerét megkettőzött hűséggel őrzik. „Hálás vagyok ezért a hűségért, példát is veszünk belőle” – mondta Székely János püspök, aki azt is elmondta, hogy egyházmegyéje legvallásosabb közösségei a horvát falvak. Azt kérte a főpásztor, hogy őrizzék meg a hithez és anyanyelvhez való hűségüket.

Egy afrikai történet szerint egy idős férfi a szentmise után még egy órát a tabernákulum előtt térdelt. Amikor az atya megkérdezte, hogy mit csinál ilyen hosszú ideig, azt felelte: „Odatartom a lelkemet a napba.”

Mi is ezért jöttünk: Isten fényességébe tartjuk oda a lelkünket, az életünket, ezt a sokszor annyira megsebzett világot, a családjainkat.

Engedjük, hogy beáradjon az életünkbe Isten fénye, hogy szíven találjon minket a Szűzanya mosolya, és könnye megmosson és megtisztítson. Ezért imádkozzunk a mostani szentmisén” – kérte a híveket a főcelebráns.

A szentmisét horvát nyelven mutatták be. A Szűzanyát köszöntő énekeket Halmos László dallámára, de szintén horvát szöveggel énekelték. A liturgiát követően a kegyoltárnál imádkoztak a hívek, kérve a Vérrel Könnyező Szűzanya pártfogását.

A délutáni szentségimádást és litániát Mogyorósi Ányos OSB vezette.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Ábrahám Kitti

Magyar Kurír

A délutáni program első állomásaként Zajkon, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által működtetett Jelenlét Pontot kereste fel Székely János megyéspüspök vendégei kíséretében. Egy házaspár ékezett az Egyesült Államokból, akik a Házaspárok Krisztusért szervezet tagjai. A katolikus szervezet missziója – többek között –, hogy a világ számos pontján segítik a legszegényebbeket. A terv, hogy egyházmegyénkben is végeznének szolgálatot, előtte tájékozódnak a lehetőségekről. Püspök atya egy másik vendége pedig a Fülöp-szigetekről érkező embereknek segít magyarországi tartózkodásuk ügyes-bajos dolgaiban. 

Zajki gyerekek énekkel fogadták Székely Jánost és kíséretében a vendégeket.  Püspök atya maga is gitárt ragadott és csatlakozott a vidám csapathoz. 

A zajki Jelenlét Pontot, valamint a 300 legszegényebb magyarországi település érdekében indított Felzárkózó települések programot Stankovics Erika, a  Máltai Szeretetszolgálat Zala megyei koordinátora muatta be. Kiemelte: 2019-ben indult a program, amelynek alapját a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által korábban kidolgozott Jelenlét program adja. A hátrányos térségek között van Zajk, Letenye térsége is.