Dr. Székely János megyéspüspök 2024-ben is gyalogos zarándoklatra hívja egyházmegyénk fiataljait a szentek – elsősorban Boldog Batthyány László és Boldog Brenner János – nyomában
március 22-24. között (péntek 13.30 – vasárnap 15.30).
Részletek a plakáton.
Hamvazószerdával megkezdődött a nagyböjt. Ebben az időszakban minden szerdán és pénteken Szombathelyen a város más-más templomaiban gyűlnek össze a katolikus hívek, hogy reggeli szentmisén vegyenek részt. Dr. Székely János megyéspüspök és Fekete Szabolcs Benedek segédpüspök mondják a szentbeszédeket. A helyszínekről a Szombathelyi Egyházmegye honlapján tájékozódhatnak. Hamvazószerdán az oladi Fatimai Szűzanya Szeplőtelen Szíve és Boldog Batthyány-Strattmann László emlékére épült templomban Fekete Szabolcs Benedek segédpüspök mondott szentbeszédet.
Az oladi lakótelepen lévő templomban bemutatott szentmisén a város plébániáinak vezetői és a különböző városrészeken élő hívek is résztvettek. Szentbeszédében Fekete Szabolcs Benedek kiemelte: bár napjainkban a gonosz hatására sokan elhiszik, hogy bűn nem létezik, ez azonban nem igaz. A nagyböjtben arra hív minket az Egyház, hogy hallgassunk Krisztusra, aki azt mondja: tartsunk bűnbánatot. Jézus mellettünk áll és segít minket, hogy szabad akaratunkat felhasználva egyre jobbak legyünk. Ha elesünk, felsegít minket és bűnbánatunkat örömre fordítja.
A szentbeszéd után következett a hamvazás szertartása. A következő stációs szentmisét február 16-án pénteken a Szent Erzsébet-templomban tartják. A ferences testvérek mindenkit szeretettelé hívnak és várnak a szentmisére.
Fekete Szabolcs Benedek segédpüspök szentbeszédét meghallgathatják itt.
Január 1-jétől a szombathelyi Ezüsthíd Integrált Szociális Intézményt és a táplánszentkereszti Ezüstplatán Integrált Szociális Intézményt a Szombathelyi Egyházmegye működteti tovább. Székely János megyéspüspök február 12-én áldotta meg az intézményeket, találkozott a lakókkal, dolgozókkal.
A szombathelyi intézményben 108, a táplánszentkereszti intézményben 80 ember él: idősek, fogyatékossággal élők, demens emberek és pszichiátriai betegek. Az egyházmegyei átvétellel a két intézmény visszakapta gazdasági önállóságát, emelte ki Illés Lívia, a táplánszentkereszti és Fekete Árpád, a szombathelyi intézmény vezetője. A jövőben fontos cél a szakemberek szerint az eddig kialakított szakmai színvonal emelése, pl. a demens ellátás vagy a támogatott lakhatás fejlesztésével, de legalább ugyanilyen fontos, hogy mindig elegendő számú munkatársa dolgozzon az intézményekben. Ahogy a szociális szféra egyéb területein, úgy itt is érzik a hiányt.
A keresztények számára az idős, beteg, rászoruló emberekkel való foglalkozás központi gondolat, ebben Jézus példáját követjük, mondta a sajtótájékoztatón dr. Székely János megyéspüspök, aki délután a táplánszentkereszti otthonban mutatott be szentmisét.
Szentbeszéde meghallgatható az alábbi linken, ide kattintva.
Magyarországon az idősotthonokra nagy igény van, kb. 60 ezer ember vár arra, hogy ilyen intézményekbe bekerüljön. Sok ember szeretné ha idős éveiben is ott lenne az imádság, a szentmise, az a lelkiség, amiben az életét eltöltötte. Ezért gondolta az egyházmegye, hogy két idősotthont átvesz. Többletet a hitből fakadó lelkülettel tudunk adni, ami az idős embert is Istent gyermekének tekinti, bármilyen állapotban is van, mondta Székely János.
A Szombathelyi Egyházmegyének 2019-ig a Papi Otthon volt az egyetlen időseket ellátó intézménye. 5 évvel ezelőtt vett át Zalaegerszegen a Gondviselés Háza idősek otthonát, ahol 54 idős, köztük demens emberek ellátását végzik, mondta az intézmény vezetője, az Egyházmegyei Idősotthonok referense, dr. Marx Gyuláné. Sok pluszt tudunk adni ha biztonságot, szeretetet, segítséget adunk ahol szükséges. A demenciával küzdő emberek személyiségközpontú gondozása az egyik új irány az idősellátásban, amihez továbbképzéseket is biztosítanak az országban és amihez már közösen csatlakoznak az egyházmegyei idősotthonok és munkatársaik. A tervek között szerepel, hogy Zalaegerszegen hospice házat indítanak a Gondviselés Háza intézmény területén, hogy a reményt, az örömet, a hit fényét a súlyos betegek életébe is elvigyék. Az egyházmegye a két új intézményben élők lelki gondozásával Orsos Zoltán atyát bízta meg.
2024. február 14-én, hamvazószerdán megkezdődnek a stációs szentmisék Szombathelyen. Minden szerdán és pénteken a város más-más templomában tartják a szentmiséket. A helyszíneket a plakáton olvashatják. Kezdés: 6.30
Február 5-én a körmendi Battyhány-iskolában tartott megnyitóval kezdetét vette az idei Afrika-hét. Idén a kongói Kabinda városában egy óvoda és egy iskola felújítására, valamint motorok vásárlására gyűjtenek pénzt.
6 afrikai gyermek életét is bemutatták rövid műsorukban a körmendi iskola diákjai, akik egy afrikai éneket is előadtak.
Életünk végén a teremtő Isten azt fogja kérdezni tőlünk: éheztem és adtál-e ennem, szomjaztam és adtál-e innom, észrevetted-e a szenvedőt vagy csakis magadnak éltél? – mondta köszöntőjében Székely János megyéspüspök, aki az irgalmas szamaritánus példabeszédét is felidézte, mint a felebaráti szeretet, az irgalmasság cselekedetének példáját. Akkor vagyunk méltók a testvér, az ember névre ha segítünk és adunk.
A világunk messze van attól, hogy testvéri világ legyen, mondta a megyéspüspök, miközben jövedelmi, gazdasági viszonyokról beszélt a gyerekeknek. A Föld népességének 40%-a koldusszegénységben él, napi 2 dollárnál kevesebb jövedelemből kell megélniük. Ha a Földünk egy 100 fős falu lenne, akkor 30 ember mindig jóllakna, felük túlsúlyos is lenne. A faluban élők közül 50-en gyakran éhesek, de ez egészségügyi károsodást nem okoz bennük. 20-an lennének akik annyira éheznek, hogy egy már gond az életükben és 1 ember lenne az éhhalál határán. 6 másodpercenként a Földünkön meghal egy gyermek, miközben a Földön rengeteg élelmiszer van. A világ gazdagabb felén a megvásárolt élelmiszer 1/3-át kidobják az emberek.
Nem arra születünk, hogy gyűjtsünk, hanem, hogy szeressünk és adjunk, hogy a szeretet első legyen az életünkben. Az Afrika-hét célja, testvéribbé tenni a világot. A legtöbb szegény Afrikában él. Kongónak próbálunk segíteni, ahol 102 millió ember él, ahol Hardi Richárd szemorvos él és gyógyítja az embereket. Kongóban a gyerekek nehezen jutnak el iskolában, amelyek közül soknak sem teteje, sem oldala nincs, sem padok, sem székek nem állnak rendelkezésre. Füzetek, könyvek hiányában a gyerekek felkészültsége is hiányos. Az Afrika-hét és a Mindannyian testvérek program ebben próbál segítséget nyújtani – mondta Székely János megyéspüspök, aki megköszönte a korábbi években nyújtott támogatásokat.
Mint megtudtuk: a korábbi években 46 iskola regisztált a programra. Az Afrika-héten gyűjtött támogatásoknak, magánszemélyek és vállalatok évközbeni egyéb támogatásának köszönthetően tavaly 11 millió forint gyűlt össze. Aki szertne adakozni a Szent Márton Köpenye Alapítvány számlaszámára fizethet be egy neki tetszőleges összeget.
Bankszámla száma: 11747006-27260324. Az alszámla megnevezése “Mindannyian testvérek”.
A megnyitó során kongói Mawasala Mbela Fabien verbita szerzetes, pap, misszionárius mutatta be a fekete kontinenst a fiataloknak. Saját gyermekkoráról is beszélt, kiemelve: 7-en vannak testvérek, de csak hárman járhattak iskolába. A többiek otthon maradtak, hogy vigyázzanak a kisebb gyerekekre, dolgozniuk kellett otthon, míg a szülők földet műveltek. Fabien atya 12 km-ert gyalogolt mindennap, hogy eljusson iskolába és haza. A tanulást nehezíti a családok számára, hogy Kongóban fizetni kell az oktatásért, ez is komoly gond, emelte ki Fabien atya.
Az Afrika-hét megnyitóról adott élő kövezítés megtekinthető a Szombathelyi Egyházmegye Youtube csatornáján, ide kattintva.
Február 1-én, a Martineum Felnőttképző Akadémián négy fiatal művésznek nyílt kiállítása „Keresők” címmel.
A megnyitó kezdetén Maurer Péter a Martineum igazgatója köszöntötte a művészeket és az érdeklődőket, majd felkérte Megyéspüspök urat a kiállítás megnyitására.
Dr. Székely János megnyitójában megköszönte az ifjú művészek munkáját, alkotását, hogy a valóság szívéről mélyéről mernek vallani alkotásaikban. Platón szerint a szépség az igazság ragyogása. Azt jelenti ami igaz az magától szép, a kettő elválaszthatatlan. Ami igaz az magától szép. A valóságba bele van ültetve egy gyönyörű isteni rend. A teremtéstörténetben tízszer van benne: Isten szólt. Isten tíz igével alkotta a világot. A világba bele van rejtve egy gyönyörű rend, gyönyörű isteni harmónia. A szent művészet ezt próbálja megszólaltatni. Az igazi művészet megáll ezelőtt az igazi művészet előtt. Az igazi művészet alázatos. Megrendülve állunk meg a szent titok előtt. Az ember akkor kezd gondolkodni, amikor elámul a világ gyönyörű, hatalmas titka előtt. Az embert valami titokzatos erő kiemeli. Az ember megkérdezi mi ez az egész, honnan jöttem, merre tartok, mit remélhetek? Az ember valamit sejt a végtelenből a teljességből. Az ember legalapvetőbb tulajdonsága az ámulat a csodálat. Püspök atya felelevenítette római emlékeit, ahol Caravaggio remekműveire csodálkozhatott rá. Beszéde végén Püspök atya a fiatal művészekhez, szólt, örömét fejezte ki, hogy az ifjak megsejtenek, éreznek valamit Isten fényéből, bátran vallanak hitükről. Kimernek állni hitükkel, keresésükkel. Azt kívánta nekik, hogy legyen meg bennük az alázat, ámulat, csodálat, hogy az isteni örök szépséget, jóságot sikerüljön megmutatni.
Püspök atya után Harangozó Bertalan szólt a megjelentekhez. A KDNP nevében szólt a megjelentekhez. Megköszönte a művészeknek, hogy elfogadták a támogatásukat, a kiállítás megrendezésére, amihez az egyházmegye is hozzájárult. Bátorságra vall a művészek részéről a témaválasztás. Kérte a fiatalokat, hogy a bátorságukat őrizzék meg, művészetük kiteljesedésekor. Menjenek a megkezdett úton és a Mesterük támogatásával meg fogják találni a helyes utat.
A társművészetek képviseletében Melega Júlia adta elő Pintér Béla: KI vagyok én c. dalát, melyet gitáron saját maga kísért.
Végezetül Tóth Csaba Munkácsy díjas festőművész megnyitójában Joseph Ratzingert, a későbbi XVI. Benedek pápát idézte, aki a liturgia szelleme című könyvében beszél a kép, a képzőművészet válságáról: „Ma nemcsak a szakrális művészetnek, hanem általában a művészetnek egy korábban ismeretlen méretű krízisét éljük át. A művészet válsága pedig azon emberlét krízisének a tünete, mely éppen az anyagi világ fölött való uralkodás legszélsőségesebb fokozásában olyan helyzetbe került, ahol az ember az anyagi természetű dolgokat meghaladó tájékozódási kérdések tekintetében vakká vált; ezt az állapotot lelki megvakulásként jellemezhetjük.” Épp ezért a négy fiatal kiállító, akik az ELTE BDTK hallgatói, a legnehezebbet választották, mivel a Felvilágosodás óta a szakrális művészetet kiközösítették a mindenkori kortárs kultúrából.
Ma, amikor a földi pokol bugyraiba navigálták az emberiséget a szekuláris ideológiák, mindennél nagyobb szükség van a hitvalló művészetre, és egyedül csak ennek van értelme. Egy Istent kereső, és egy Istent felmutató mű, egy fohász, egy imádság, és ahogy erre Thomas Merton trappista szerzetes évtizedekkel ezelőtt már rávilágított, az imák tartják életben a Földet, az életet a Földön.
Tóth Csaba megnyitójában Thomas Mertont is idézte, az Isten keresésről: „Ami Isten megtalálását illeti, addig keresni sem tudjuk Őt, míg meg nem találtuk, s addig nem találtuk meg, amíg Ő előbb ránk nem talál”, és a nehéz idők reménytelenségében felsejlő reményről: „Mindegy, hogy az ember és az őt körülvevő világ milyen elpusztultnak látszik, és az sem számít, hogy milyen szörnyű kilátástalanság vesz erőt rajta: az embernek, mindaddig, amíg ember marad, embervolta sugallja élete értelmét.”
Tóth Csaba megnyitója után a négy kiállító egyenkét mutatta be kereséseinek útját, ami mindegyiküknél katartikus erejű tanúságtétellé vált.
Dr. Székely János megnyitó beszéde ITT hallgatható vissza.
Tóth Csaba Munkácsy díjas festőművész gondolatait IDE kattintva hallgathatják meg.
Január utolsó napján, a KÉSZ Szombathelyi Szervezetének meghívására tartott Dr. Székely János megyéspüspök előadást a Martineum Felnőttképző Akadémián.
A szombathelyi KÉSZ szervezésében az életvédelemről szóló előadásra került sor a Martineum Felnőttképző Akadémián. Az előadást Dr. Székely János megyéspüspök úr tartotta. Különösen két helyzetet emelt ki az ember életéből. Az élet kezdetét és az ember életének befejeződését. Mindkét helyzet életünk gyenge és védendő pillanata.
Mint mondta, az ókori és jelenkori filozófusok is úgy vélekednek, hogy az ember élete végtelen érték és senkinek nincs joga elvágni az életet valamilyen keresetlen indokkal.
Az abortusszal kapcsolatban kiemelte, hamis az a gondolat, amelyet gyakran hangoztatnak: hogy a nő a saját testének ura, és azt tesz, például a megfogant gyermekkel, amit szeretne. Ez egy hamis állítás, hiszen az a gyermek él , és nem csak testi jeleket ad, hanem Isten lelkét is megkapta. Az abortuszok számának mindössze 5 % -a amely orvosi, vagy kriminális indíttatású.
Az abortuszok száma világméretben nagyon magas, ami mutatja, hogy az élet értéke, az élet védelme nem áll első helyen a mai főleg nyugati ember gondolkodásában. Az előadásban a Megyéspüspök úr külön beszélt, a méhen belüli vizsgálatokról, amelyek eldönthetik egy kis magzat sorsát. Ha valamilyen rendelleneséget tapasztalnak, sokan inkább az abortuszt vállalják. Arról nem beszél senki, hogy egy ilyen döntés, az nő egész további életére hatással van. Hogyan dönthet valaki arról, hogy egy megfogant magzat, gyermek élhet-e vagy nem….? A sérült gyermekek legtöbbször a család kincsei.
Az eutanáziával kapcsolatban Megyéspüspök úr ismét, az emberi élet kioltásának tilalmát emelte ki. Illetve feltette a kérdést, miért is akarja valaki, hogy „átsegítsék” idő előtt a halálon?
Történtek ezzel a helyzettel kapcsolatban is pszichológiai vizsgálatok, amelyek azt mutatják, hogy nem csak a súlyos szenvedés az indok. Az adott ember életének rendezetlensége, az, hogy úgy érzi már nem fontos, nincs értelme az életének, ezek az érzések, gondolatok mind közrejátszanak abban, hogy valaki már nem akar élni.
A Megyéspüspök úr előadása mélyen érintette a hallgatóságot. Rengeteg elgondolkoztató tény, esemény, történet merült fel, amelyeket megfontolva tovább erősítenek minket abban, hogy Isten az élet Ura, ő ad életet és őhozzá térünk. Nem esünk ki Isten kezéből. Nem veszünk a semmibe, hanem nála leljük meg életünk végső értelmét.
Püspök atya előadása ITT visszahallgatható!
Salamon Viktória
A Zalaegerszegi Családkapocs Keresztény Kulturális Egyesület teremtésvédelmi programsorozatot indított Ránk bízott világ címmel. Az egy éves programot január 10-én dr. Székely János püspök atya Mindszentyneumban megtartott Teremtésvédelem keresztény szemmel című előadása nyitotta meg.
A Ránk bízott világ programsorozatról Kéry Henriettel, a Családkapocs egyesület vezetőjével készült Mária Rádió által készített interjút itt hallgathatják meg.
Dr. Székely János püspök atya előadását a Mária Rádió Régió rögzítette, itt meghallgatható.
Fotó: dr. Varga Péter
2025. január 25-én Szombathelyen a református templomban gyűltek össze a keresztény felekezetek hívei. Székely János szombathelyi megyéspüspök, Steinbach József református püspök, Szemerei János evangélikus püspök hirdetett igét.
Az idei évben az afrikai Burkina Faso-i üldözött keresztények állították össze az ökumenikus imahét tematikáját, amelynek témája az irgalmas szamaritánus, a felebaráti szeretet példaképe. Steinbach József református püspök ezzel kapcsolatban kiemelte: az az irgalmas aki megáll mert van ideje. Aki nem leereszkedik hanem lehajol. A sebbzett világban bekötözi a sebeket és a krisztusi biztonságos révbe viszi a másik embert.
Szemerei János evangélikus püspök igehirdetésében kiemelte: Isten Igéje a 21. században is aktuális és cselekvésre kell, hogy ösztönözze a keresztényeket akkor is, ha a világban más eszmék hódítanak. Az, hogy az Isten irgalmas és lehajol a kicsikhez ez nekünk mentőőv. A tanúságtételünknek a hitelessége is múlik azon, hogy egymást is megértsük, mondta Szemerei János.
Az ökumenikus imahét jó alkalom arra, hogy a keresztény felekezetek meglássák egymás értékeit és tanuljanak egymástól, mondta igehirdetésében Székely János megyéspüspök. A katolikusok tanulhatnak a protestáns testvérek Bibliaszeretetét; azt, hogy az üdvösség ingyenes; azt, hogy a világi keresztényeknek fontos küldetésük van az Egyházban azt, hogy Istent dicsérni az anyanyelvén tudja az ember. És talán a protestáns testvérek is tanulhatnak a katolikus hagyományból. Pl. az Eucharisztia valóságát; a bűnbánat ajándékát; a házassági életszövetség titkát, mondta Székely János.
Minden év január harmadik hetében tartják világszerte a keresztény egyházak közös imahetét. A program jó alkalom a találkozásra, a hit elmélyítésére, a közös istentiszteletekre és, hogy a résztvevők imádkoznak a keresztények egységéért.
A Szülőföld Könyvkiadó gondozásában jelent meg dr. Gibba Edit: Gróf zabolai Mikes János Henrik élete című könyv, amely egy háromrészes sorozat első kötete. A képanyagban gazdag albumot január 24-én mutatták be Szombathelyen a Püspöki Palota Szent Pál-termében.
Az eseményen részt vett dr. Székely János megyéspüspök, dr. Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek, dr. Perger Gyula plébános, a Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont igazgatója, dr. Gibba Edit történész, a kötet szerzője, valamint gróf Mikes Katalin és Balogh Áron, a Magyar Katolikus Püspöki Kar Diaszpóra Osztályának munkatársa.
A könyvbemutató zenei ráhangolódással indult: Simon Bulcsú és Polgár András, a Szombathelyi Művészeti Szakgimnázium és Technikum diákjainak hegedűduóját hallhatta a közönség.
Köszöntőjében Székely János püspök arról beszélt, hogy gróf Mikes János a Szombathelyi Egyházmegye egyik legalkotóbb erejű, távlatokban gondolkodó, nagyon sok szép dolgot létrehozó főpásztora volt. Az albumból sok mindent megtudhat az olvasó a néhai püspökről, főleg az ő gyermekkoráról, szüleiről, tanulmányairól és az első papi éveiről. A püspöki évekről szólva Székely János elmondta, Szombathelyre kerülve Mikes János megemelte a papnövendékek számát, 30-ról 40-re, behozta a villanyvilágítást a Székesegyházba, Egyházmegyei Takarékpénztárt alapított, kibővíttette a papi otthont. Szombathelyre hozta a szaléziakat, a verbitákat Kőszegre, a Notre Dame nővéreket (együttműködve Pehm József apáttal, a későbbi Mindszenty bíborossal) Zalaegerszegre. Ő volt az első olyan magyar püspök, aki repülővel ment Rómába, szerette a modern dolgokat és nyitott is volt erre.
Dr. Székely János megyéspüspök köszöntőjét meghallgathatják itt.
A bemutatón a szerző munkásságát és most megjelent könyvét Márfi Gyula érsek méltatta. Gibba Editet az 1990-es években ismerte meg, mint hittanulót, aki többedmagával készült az első szentgyónásra, szentáldozásra, bérmálkozásra.
Dr. Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek beszédét meghallgathatják itt.
A Gróf zabolai Mikes János Henrik élete című könyvet végül maga a szerző, Gibba Edit történész mutatta be vetített képek segítségével. Elmondta, 7 éves kutatás eredménye a most megjelent album. Napi 10-14 órát töltött azzal, hogy Mikes János életét kutatta. A második kötetben az 1912-től 1935-ig terjedő időszakot mutatja majd be, azaz Mikes János szombathelyi püspökségét, míg a harmadik kötet az 1935 utáni időszakot öleli majd fel.
