Területi és személyi változások egyházmegyénkben 2023. augusztus 1-jétől

Területi és személyi változások egyházmegyénkben 2023. augusztus 1-jétől

Dr. Székely János megyéspüspök 2023. augusztus 1-jétől az alábbi területi és személyi változásokat rendelte el a Szombathelyi Egyházmegyében.

Területi átrendezés

 

  • Hosszúperesztegi Plébániától a Jánosházai Plébániához csatolom Zalaerdőd, Keléd és Hetyefő fíliákat.
  • Gércei Plébániától Káld és Borgáta fíliákat a Hosszúperesztegi Plébániához, Egyházashetye fíliát pedig a celldömölki Szent Miklós Plébániához helyezem át.  

 

Helynöki kinevezés

  • Wimmer Roland sárvári plébánost eddigi megbízatásai alól felmentve az Egyházmegye Gazdasági Helynökévé nevezem ki, és egyben megbízom a szombathelyi Zárdatemplom lelkipásztori ellátásával.

Más egyházmegyébe történő megbízatások

  • Schauermann János atyát ötéves időtartamra elengedtem a Kismartoni Egyházmegye szolgálatára.
  • Hurgoi Sándor atyának engedélyeztem a Gyulafehérvári Főegyházmegyébe történő exkardinációját.

 

Tanulmányi Szabadság 

  • Merkli Ferenc atyát Rómába küldöm egyéves időtartamra, doktori disszertációjának befejezésére.

 

Plébánosi, Plébános-helyettesi és Iskolalelkészi  kinevezés 

  • Székesegyházi Főplébánia plébánosává – felmentve a Kőszegi Plébánia és az Esperesi Kerület irányítása alól – Dr. Perger Gyula atyát nevezem ki, minden további megbízatása érintetlen marad.
  • Kirner A. Zoltán atya, aki visszatér a Szalézi Rendben eltöltött próbaidejéről, kőszegi plébános lesz.  
  • Mikulyák László atyát a szombathelyi Szent Márton Plébánia plébánosává nevezem ki, ahol a domonkos szerzetesek visszaérkezése jövő őszre várható.
  • A Vasszécsenyi Plébánia új plébánosa Böjti Balázs atya lesz.
  • Majlát Tihamér atyát a celldömölki Szent Miklós Plébánia új plébánosává nevezem ki, megbízva a celldömölki Szent Benedek Katolikus Iskola iskolalelkészi teendőivel.
  • Orsos Zoltán atya a Kőszegi Templomigazgatóság templomigazgatója és az Árpád-házi Szent Margit Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium iskolalelkésze lesz.
  • A sárvári Szent László Plébánia új plébánosa Várhelyi Tamás atya lesz, megbízva őt a sárvári Szent Miklós Plébánia irányításával is.
  • Sárvári plébános-helyettesi minőségben Óra Krisztián lesz a sárvári Szent László Katolikus Iskola iskolalelkésze, rá bízva a sárvári Szent Miklós Plébániához tartozó egyházközségek lelki gondozását.
  • Óra Krisztián atya utóda a Szentgotthárdi Katolikus Iskolában Vigh Balázs újmisés atya lesz.
  • Köbli Tamás atyára a Szentpéterfai Plébánia vezetését bízom.
  • Bodorkós Áron újmisés atya a Boldog Brenner János Kollégium és Iskolaközpont iskolalelkésze lesz.
  • Bejczi Tibor OP a II. János Pál Szakkollégium diákjainak lelkigondozását látja el.
  • Kaszás Csaba atya hosszúperesztegi plébános lesz.
  • Budai Zoltán atyára plébános-helyettesi minőségben rábízom a Salköveskúti Plébánia területén Vasasszonyfa, Tömörd és Söpte fíliák lelkipásztori gondozását.

 

Újmisések Kápláni kinevezése 

  • Kirchknopf Gergely sárvári, Szántó Adrián körmendi, Vigh Balázs pedig szentgotthárdi káplán lesz 

Diakónusok Lelkipásztori Gyakorlata 

  • Pongrácz Benedeket a Jánosházai, Rátkai Istvánt a Celldömölki Nagyboldogasszony Plébániára helyeztem egészéves diakónusi szolgálatra.
  • Féléves pasztorációs gyakorlatra Járfás Ádámot a Körmendi Plébánia, Rákos Józsefet a zalaegerszegi Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Plébániára küldöm.

Kitüntetés a Szentatyától – Ünnepség a Püspöki Palotában

Kitüntetés a Szentatyától

A magyarországi Boldog Károly-tisztelet előmozdítása terén szerzett, valamint további szaktudományos és közösségi érdemeik elismeréseként a Károly Király Nemzetközi Imaliga a Népek Békéjéért szervezet magyar tagozatának egykori és jelenlegi vezetőjét kitüntetésben részesítette Ferenc pápa. Az érintettek május 23-án Szombathelyen vették át a kitüntetéseket Székely János megyéspüspöktől. 

Székely János megyéspüspök rövid köszöntőjében kiemelte: Hitting Gusztáv és Kovács Gergely sokat tettek azért, hogy Károly király a boldogok sorába kerülhessen illetve tisztelete elterjedjen hazánkban, a világban és  hívek megismerjék az Ő életét. Üzenete is van annak, hogy a szombathelyi Püspökségen adták át a kitüntetést, mondta a megyéspüspök. Emlékeztetett rá: 1921. március 26-án, nagyszombat este ide érkezett Károly király titokban a svájci száműzetésből. Tíz nap múlva aztán töviskoronával tért vissza szomorú száműzetésébe. 

II. János Pál pápa avatta boldoggá IV. Károlyt. A pápa is azért kapta a Karol – Károly – keresztnevet, mert édesapja nagyon tisztelte a magyar uralkodót. A boldoggá avatáskor a Szentatya úgy döntött, hogy emléknapja október 21-e, az esküvőjének napja legyen. Ugyanis gyönyörű házasságban élt feleségével Zitával. 11 éve alatt 8 gyermekük született. Mondogatták az esküvőjükön: Mi azért vagyunk egymás mellett, hogy egymást kölcsönösen a Mennybe segítsük.  A koronázás után nem volt díszebéd. A világháború miatt erről lemondtak és az ebédet a hadikórházakba küldték. Leváltotta korábbi főparancsnokát, hogy az embereket ne használják ágyútölteléknek a frontokon. Az első európai uralkodó volt aki Szociális Minsztériumot hozott létre, hogy segítse a szegényeket, rászorulókat. Emellett kereste a béke lehetőségét is.  

Székely János megköszönte a kitüntetetteknek mindazt az erőfeszítést, amelyet IV. Károly király tiszteletének terjesztése és az Imaliga érdekében tettek az elmúlt években. Kiemelte: Hitting Gusztávot családi szálak is kötik a Habsburg családhoz. Ugyanis egyik nagynénje tanította Habsburg Ottót magyarra, katekizmusra, imádkozni. Munkájának a gyümölcse, hogy a főherceg egész életében magyarul imádkozott. Hitting Gusztáv erőfeszítéseinek köszönhetően 29 magyar templomba került IV. Károly ereklyéje. Emellett szervezte a román, szerb imaliga csoportjait, templomot és kápolnát építtetett és konferenciákat szervezett. Kovács Gergely sokat tett azért, hogy pl. a Szent István Bazilikában elhelyezzék az utolsó magyar király ereklyéjét, és segíti Mindszenty bíboros boldoggá avatásának ügyét.  

Székely János utalt rá: a Szent Pálról elnevezett teremben fontos az apostol példáját magunk elé állítani, akinek lánglelkű igehirdetése, majd vértanúsága is hozzájárult a kereszténység terjedéséhez a Római Birodalomban. Ahogy a múltban, úgy napjainkban is szükség van olyen emberekre, akik tanúságot tesznek Krisztusról, akik ablakok az ég felé, akiken keresztül Isten fénye beragyogja az emberi történelmet, még a sötét korszakokat is.

Hittig Gusztáv a nagyapja által is viselt Pro Ecclesia et Pontifice Arany Érdemkeresztet vehette át. Méltatásából kiderült: ő alapította meg és látta el 2017-ig a magyarországi Imaliga képviseletet. A szlovák tagozat megalakulásáig ő képviselte az ottani Károly-tisztelőket, a román és szerb tagtársakat pedig segíti az önálló helyi tagszervezet létrehozásában. A 2004-es boldoggá avatás óta 29 magyar templomba kerültek közreműködésével Boldog Károly-ereklyék.

Kovács Gergely a Nagy Szent Gergely Rend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült. Ő 2017-ben vette át az Imaliga magyar tagozatának irányítását. 2002 óta számos előadás, nyilatkozat, könyv és cikk fűződik a nevéhez, melyekben népszerűsíti Boldog Károly magyar király hitvalló életpéldáját. A Magyarországi Mindszenty Alapítvány munkatársaként, majd hivatalos képviselőjeként és Mindszenty József szenttéavatási ügyének viceposztulátoraként mély elhivatottsággal szolgál hasonló egyházi, közösségi és médiaapostoli célokat. 

Az ünnepség végén Hitting Gusztávot és Kovács Gergelyt köszöntötte Ugron Imre, a Mindszenty Alapítvány társelnöke. 

A Lélek teremt új kereteket – Jubileumi konferenciát rendezett a Szociális Testvérek Társasága

A Lélek teremt új kereteket – Jubileumi konferenciát rendezett a Szociális Testvérek Társasága

A Szociális Testvérek Társaságát 1923. május 12-én alapította Slachta Margit. A századik évforduló napján jubileumi történeti konferenciát rendeztek Budapesten, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán. Az eseményen előadást tartott Erdő Péter bíboros, prímás és Székely János szombathelyi megyéspüspök is.

A konferencián jelen volt Marton Zsolt váci megyéspüspök. Az előadások között Tari Irén és Vízvárdy Rita testvérek részletekben felidézték a társaság történetét.

Guba András ScHP, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektorhelyettese köszöntőjében elmondta, a társaság tagjai azok, akik meghallották a Szentlélek hívását, és ennek megfelelően próbálnak élni. Guba András kitért arra is, hogy a társaság a bencés regulára építi szolgálatát. Köszöntőjét e szavakkal zárta:

Jó látni ma is a Lélek frissességét.”

Németh Emma, a Szociális Testvérek Társasága kerületi elöljárója Ferenc pápát idézte, aki nemrég azt mondta a társaságról, hogy „kicsi, de erős, mint a bors”. Isten a Lélek által adja azokat a kegyelmeket, melyekre a történelem pillanatában a legnagyobb szükség van.

A saját erőnk elöregszik és megromlik, de a Lélek ajándéka minden időben megújul, és hű marad a gyökereihez.

A társaság küldetését mai is a szentlelkes elhivatottság és a modernség jellemzi. Utóbbi nem csak annyit jelent, hogy haladni kell a korral; az is fontos, hogy a testvérek tevékenységét minél kevesebb külső tényező befolyásolja. Slachta Margit szavaival: „Nem baj, ha a régi keretek leomlanak, a Lélek majd teremt magának új kereteket.”

Kővári Magdolna általános elöljáró köszöntőjében elmondta, minden évfordulón felolvassák az alapítás dokumentumát, felemelő volt, hogy ma reggel tették meg ezt századszorra. Egy karizma Isten vágyakozásának kifejeződése, az a mód, ahogy Isten jelen szeretne lenni népe között. „Ez a jubileum alkalom arra, hogy visszatekintsünk, miként volt jelen Isten a társaság karizmáján keresztül az emberek és az egész világ számára.

De alkalmat ad arra is, hogy hálát adjunk a százévnyi kegyelemért, és hogy emlékezzenek a kezdetekre: a Szociális Missziótársulatra és Farkas Edith szolgálatára.

– emelte ki Kővári Magdolna.

A társaság karizmájának hatását jelzi az is, hogy rövid idő alatt három kontinens kilenc nemzete között tudott gyökeret verni. Sík Sándor szerint a társaságot pozitív beállítottság, a természetfeletti és a Szentlélek iránti odaadás, a szeretet különleges jelenléte – erre utal a testvér megszólítás –, a nagylelkűség és a hősies lendület jellemzi. Ezt szeretnék megvalósítani a következő időszakban is – zárta beszédét Kővári Magdolna általános elöljáró.

Erdő Péter bíboros, prímás Kihívások és válaszok száz éve és most című előadásában Hilscher Rezső Bevezetés a szociálpolitikába című, 1928-ban megjelent könyvére utalva – aminek egy példányát a bíboros a Szociális Testvérek Társaságától kapott, mely valamikor Salkaházi Sára tulajdona volt – először a korabeli lakáshelyzetről beszélt. A mű szerzője szerint kívánatos lenne, ha az átlagfizetés 15–16 százalékáért lehetne bérlakást találni (ma ez az arány megközelíti az 50 százalékot). Ne feledjük, hogy a húszas években nagyon sok ember élt nyomorúságos tömegszálláson. Hilscher Rezső – 1928-ban – azt írta, hogy ki kell venni a lakóingatlan-közvetítést a magáncégek kezéből, és állami feladattá kell tenni. A szocializmus alatt az ingatlanok és a közvetítők is az állam kezébe kerültek, ám ez a működési mód igen ellentmondásos volt, és sok esetben teremtett abszurd helyzeteket. A rendszerváltás után a bérlakásokat alacsony áron meg lehetett venni. Ez jó lépésnek bizonyult, hiszen az emberek nagy része ma nem tudná kifizetni a lakások bérleti díját. Ugyanakkor a nemzeti vagyon nem tért vissza eredeti tulajdonosához. Ez igaz az Egyházra is, hiszen a Katolikus Egyház sem kapta vissza a háború előtti vagyonát.

A rendszerváltozás után jó megoldásnak tűnt, hogy a lakosok egy része költözzön olyan helyre – zöldövezetbe –, ahol kiskerti gazdálkodást tud folytatni. Ez nem, vagy csak korlátozott módon valósult meg, az emberek nagy része nem is tudta, hogyan kell gazdálkodni. De napjainkban az agglomerációban élők számára a közlekedés is nagy gondot jelent.

Ugyanakkor a kiköltözésnek voltak pasztorációs szempontból pozitív hatásai, hiszen új, életerős közösségek jöttek létre.

– emelte ki a főpásztor. Az utóbbi években a kertvárosi élet szempontjából az energiaellátás is komoly problémát jelenthet, mert egy különálló épület ellátása, fűtése többe kerül. Napjainkban a globalizáció is nagy kihívást jelent, és azt látjuk, hogy a gazdasági, társadalmi mozgásokat globális összefüggések irányítják.

A hatvanas évektől Nyugat-Európában a szociális piacgazdaságot tartották jónak, manapság viszont – főleg a kelet-európai rendszerváltozások után – egyfajta vadkapitalizmus a jellemző.

Napjainkban a tulajdon nélküli társadalom gondolatának is vannak képviselői, a nyugati diákok között olyannyira elterjedt ez a nézet, hogy sokan kritika nélkül el is fogadják.

– mutatott rá Erdő Péter bíboros. Úgy intéznek támadást a magántulajdon ellen, hogy a következményekről nem gondolkodnak el. Hilscher Rezső könyvének idején ugyanakkor a médiának nem volt akkora jelentősége, mint ma. Napjainkban az audiovizuális hatások nagyban befolyásolják az emberek viselkedését, gondolkodását.

Száz évvel ezelőtt egyfajta közösségi életmód volt a jellemző. Az emberek egymásra voltak utalva. Napjainkban viszont a kényelemre alapozott életforma felerősítette az individualizmust, ez pedig nagy kihívást jelent. Hilscher Rezső könyvét olvasva azt látjuk, hogy akkor még volt lelkesedés, idealizmus az emberekben, ma viszont ez ritka, napjainkban egy szomorúbb társadalomban élünk.

A Szentlélek azonban most is velünk van, rá figyelve korunkban is kereshetünk áldott és szükséges megoldásokat.

– zárta előadását Erdő Péter bíboros.

Száz évvel ezelőtt a Lélek egy különleges ajándékot adott az Egyháznak: egy szentlelkes, a szociális tevékenységre érzékeny társaságot. Hálát adunk Slachta Margit kezdeményezéséért, a több mint ezer életért, akiket a vészkorszakban a testvérek megmentettek, és azért, hogy a társaság túlélte a kommunista üldözés idejét.

– kezdte Az Egyház szociális tanítása Slachta Margit életében és munkásságában című előadását Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in veritate bizottságának elnöke. Már a korai keresztények gondoskodtak a szegényekről, az elesettekről. Az első kórházat is egy keresztény, Nagy Szent Bazileiosz hozta létre. Az emberi méltóság gondolata, a tudományos fejlődés lehetősége is a kereszténységből fakad.

Slachta Margit több ponton is megsejtette azt, amit a későbbi, a társadalom működéséről szóló tanítóhivatali megnyilatkozásokban is megtalálunk. Gondolkodásának középpontjában az emberi személy állt.

Az én programom, hogy a boldogság képviseletét vigyem be a parlamentbe”

– mondta 1920-ban. Küzdött a nők fizetett szabadságáért, az iskolaorvosi szolgálatért, adományok révén nyugdíj-kiegészítést, nevelési segélyt biztosított a rászorulóknak. Közbenjárt XII. Piusz pápánál, hogy a zsidókat mentsék meg.

A kereszténység arra mutat rá, hogy létezik objektív erkölcsi törvény. Ez a gondolat a nyugati felvilágosodástól kezdve elhomályosult. A modern ember nem megismerni, hanem használni akarja a valóságot – hangsúlyozta Székely János püspök. Margit testvér kiállt az objektív erkölcsi rend mellett, de nem volt politikus alkat, elvi kérdésekben nem volt hajlandó kompromisszumra.

A materializmus előbb-utóbb romlásba visz

– mondta egy beszédében. Szerinte az emberi jogok végső forrása Isten. Slachta Margit valós megoldásokat szorgalmazott a szenvedők és az elesettek problémáira, ezért is kereste azok okait. Ráérzett arra, amit Szent II. János Pál pápa a bűn struktúráinak nevezett. Gyűjtést szervezett a kifosztott erdélyi családok számára, küzdött a munkakeresők nyilvántartásáért, a nyolcosztályos oktatásért, a szegények lakhatásáért.

Megalapította a cselédlányok Szent Zita-körét, elindította a Katolikus Női Szociális Képzőt. Úgy látta, hogy a magántulajdon nem mindenek feletti jog, az emberek megélhetése ennél fontosabb. Slachta Margit sokat foglalkozott a női léttel, a nők küldetésével, ám nem volt feminista, hiszen „nincs külön női és férfi érdek”.

Fejérdy András történész arról beszélt, milyen volt a magyarországi szerzetesi élet az üldöztetés idején. Az ateista kommunizmus egyház- és vallásellenes politikájának mindig is jellemzője volt a szerzetesrendek elleni fellépés. Ahogyan Révai József kommunista főideológus megjegyezte: „fel kell számolni az imperialisták ötödik hadoszlopát”.

Az 1950-es intézkedések szinte teljesen ellehetetlenítették a magyarországi szerzetesi életet. A Szociális Testvérek Társaságában 160 fogadalmas testvért érintettek a rendelkezések. Az utcára tett szerzetesek egy része megpróbált kisebb közösségekben együtt lakni, hiszen a közösségi lét a szerzetesség fontos jellemzője.

Mivel egyházjogi értelemben nem került sor a szerzetesrendek felszámolására, ezért valamennyi rend kereste annak lehetőségét, hogyan lehet a megszentelt életet valamiképp tovább folytatni.

Bár sokan kerültek egyházi, plébániai szolgálatba, a legtöbben csak illegális keretek között tudták folytatni elkötelezett életüket.

A fenyegetettség ellenére folyamatosan voltak olyan érdeklődők, akik szerzetesi életet szerettek volna élni. A Szociális Testvérek Társasága is vett fel illegálisan tagokat, a diktatúra idején közel 70 új jelentkezőjük volt. Ugyanakkor az üldöztetés idején mintegy 300 szerzetes szenvedett börtönbüntetést, a társaság tagjai közül 6 testvér majd’ 11 évet töltött börtönben. Az 1956-os forradalom után a Szentszék és a püspöki kar is megpróbálta elérni az 1950-es rendelkezés módosítását, ám az állam erről hallani sem akart.

A közel negyven éves pusztai vándorlás csak 1989 után ért véget.

– zárta előadását Fejérdy András.

Roska Péter a közösség elmúlt 30 évéről szólva elmondta, a Szociális Testvérek Társaságának tagjai ma is a család-, a gyermek-, a nő- és a magzatvédelem területén szolgálnak. Feladatuk az életellenes ideológiák – New Age, gender, személytelen vallásosság – elleni küzdelem is. Roska Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon sokszor dolgozik együtt a társaság valamelyik tagjával, hiszen

a testvérek a magyar egyház életének számtalan területén jelen vannak.

Részt vállalnak a közszellem és a közélet formálásában, e mellett a karitatív szolgálatban is ott találjuk őket. Tartanak lelkigyakorlatokat, imaiskolákat működtetnek, de a hivatásgondozás, az evangelizáció és a hitoktatás is a feladatuk. Szerepet vállalnak a plébániák és az Egyház központi intézményeinek a működtetésében is.

Szerző: Baranyai Béla

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír

Coreth Mária Terézia élete – Beszélgetés dr. Székely János megyéspüspökkel Szombathelyen május 23-án

Beszélgetés dr. Székely János megyéspüspökkel május 23-án az Evangélikus Közösségi Teremben

A Polgárok a Városért Egyesület minden érdeklődőt szeretettel hív május 23-án 18 órára a szombathelyi Evangélikus Közösségi Terembe a Székely János megyéspüspökkel szervezett beszélgetésre. Ezúttal Coreth Mária Terézia életéről, keresztény hitéről osztja meg gondolatait egyházmegyénk vezetője. A meghívó letölthető itt. 

Egyházmegyei zarándoklat Rómában – 4. nap

Egyházmegyei zarándoklat Rómában – 4. nap

Egyházmegyénk hívei dr. Székely János megyéspüspök vezetésével május 15-19. között Rómában zarándokolnak, hálát adva Batthyány-Strattmann László boldoggá avatásának 20. évfordulóján.

Egyházmegyénk zarándokai május 18-án délelőtt a római Szent Péter Bazilikában vettek részt szentmisén. A főcelebráns dr. Székely János megyéspüspök volt. A zarándokok felkeresték – többek között – a Piazza Navonat, a Trevi kutat, a Spanyol lépcsőt. 

Fotó: Maurer Péter

Egyházmegyei zarándoklat Rómába – 3. nap

Egyházmegyei zarándoklat Rómába – 3. nap

Egyházmegyénk hívei dr. Székely János megyéspüspök vezetésével május 15-19. között Rómában zarándokolnak, hálát advas Batthyány-Strattmann László boldoggá avatásának 20. évfordulóján. A szerdai napon Ferenc pápa is köszöntötte a zarándokokat szokásos audienciáján. 

A Székely János megyéspüspök lelkivezetésével zajló zarándoklat résztvevői május 16-án, kedden a Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyházban ünnepeltek szentmisét. Május 17-én, szerdán pedig részt vettek az általános kihallgatáson, melynek során Ferenc pápa külön üdvözölte a Szombathelyi Egyházmegyéből érkezett zarándokokat ezekkel a szavakkal:

„Szeretettel köszöntöm a mai általános kihallgatáson részt vevő magyar nyelvű zarándokokat, különösen a Szombathelyi Egyházmegyéből érkezett hívek csoportját, akik Székely János püspökkel együtt Boldog Batthyány-Strattmann László, a szegények orvosa boldoggá avatásának 20. évfordulója alkalmából érkeztek.

 

Boldog Batthyány-Strattmann László a szenvedők érdekében végzett munkája révén vált nagy misszionáriussá, mert tanúságot tett a szeretet evangéliumáról.

Ingyenesen segített a szegényeknek, akiktől jutalmul csak azt kérte, hogy imádkozzanak érte. Arra buzdítalak benneteket, kedves testvérek, hogy kövessétek az életszentségnek ezt a tiszteletre méltó példáját. Isten áldjon benneteket!”

Forrás: Pápai Magyar Egyházi Intézet

Fotó: Pápai Magyar Egyházi Intézet; Vatican.va

Magyar Kurír 

További képek a Misszió Tours utazási iroda honlapján, Facebook oldalán illetve az Árpád-házi Szent Erzsébet Plébánia Facebook oldalán, ahol Geszti Lilla képeit osztották meg. 

Megszállottság, szellemi harc, exorcizmus – 2023. május 30. – Szakmai nap papok és diakónusok számára

Megszállottság, szellemi harc, exorcizmus – 2023. május 30. – Szakmai nap papok és diakónusok számára

Az Országos Lelkipásztori Intézet szeretettel hívja a papokat, diakónusokat James Blount atya előadására, Budapestre. 

Honnan lehet felismerni a megszállottságot? Hogyan lehet megkülönböztetni a pszichés zavart a szellemi hatástól? Mi ilyenkor a teendő? A velük való foglalkozás, törődés csak a kijelölt egyházmegyei exorcista hatásköre? Mit tehetünk mi, papok, és mikor kell exorcistához fordulnunk?

E kérdésekről viszonylag ritkán esik szó papok között, ugyanakkor előfordul, hogy lelkipásztorkodásunk során nemcsak pszichés nehézségekkel küzdőkkel, hanem megszállottakkal is találkozhatunk. Előadónk, James Blount atya osztja meg velünk az elmúlt 20 év során összegyűjtött tapasztalatait, és ad a kezünkbe az Egyház által jóváhagyott és hatékony eszközöket ebben a szellemi harcban. Minden egyházmegyés és szerzetes papot valamint diakónust szeretettel várunk!

Az előadóról: James Blount a SOLT (Society of Our Lady of the Trinity) tagja, megbízott exorcista az Egyesült Államokban. Világszerte tart előadásokat, imaösszejöveteleket, imádkozik gyógyulásokért és szabadulásokért. Most harmadszor érkezik hazánkba, a Szeretetláng Mozgalom nemzetközileg ismert misszionáriusa.

Fontos információk:

A képzés időpontja: 2023. május 30., 10:00-16:00 óra

A képzés helyszíne: MKPK Irodaház (1068 Budapest, Városligeti fasor 42.)

 

Részvételi díj: kb. 1000 Ft hozzájárulást kérünk az étkezéshez, melyet a helyszínen lehet befizetni.

Parkolást nem tudunk biztosítani, de van parkolóház a közelben.

Regisztrálni ITT lehet.

Jelentkezési határidő: május 26. 

Egyházmegyei zarándoklat Rómába – 2. nap

Egyházmegyei zarándoklat Rómába – 2. nap

2023. május 15-19. között egyházmegyénk hálaadó zarndoklatot hirdetett Rómába, Batthyány-Strattmann László boldoggá avatásának 20. évfordulójára. A 2. napon már Rómában jártak egyházmegyénk hívei, akik felkeresték – többek között – a Falakon kívüli Szent Pál Bazilikát, a Szent Callixtus katakombát, a Lateráni Bazilikát és környékét. 

További képek a Misszió Tours utazási iroda honlapján, Facebook oldalán illetve az Árpád-házi Szent Erzsébet Plébánia Facebook oldalán, ahol Geszti Lilla képeit osztották meg. 

Egyházmegyei zarándoklat Rómába – 1. nap

Egyházmegyei zarándoklat Rómába – 1. nap

2023. május 15-19. között egyházmegyénk hálaadó zarndoklatot hirdetett Rómába, Batthyány-Strattmann László boldoggá avatásának 20. évfordulójára. Körmenden, püspöki szentmisével vette kezdetét a zarándoklat, amelynek első napján Aquileiaban is jártak.

További képek a Misszió Tours utazási iroda honlapján, Facebook oldalán illetve az Árpád-házi Szent Erzsébet Plébánia Facebook oldalán, ahol Geszti Lilla képeit osztották meg. 

Fatimai este májusban a zalaegerszegi Kertvárosi templomban

Fatimai este májusban

Különleges ünnepe volt május 13-a a zalaegerszegi Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Plébánia közösségének. Mivel idén ünnepelik a Plébánia alapításának 10. évfordulóját, erre a fatimai estre dr. Székely János megyéspüspököt látták vendégül.

A „fagyosszentek” idén is megmutatták hideg hozó erejüket, de ez sem tántorította el a híveket, hogy szép számban eljöjjenek engesztelni és imádkozni. Egy órával elcsúsztatott időpontban kezdődött a fatimai rózsafüzér, amely alatt már szépen érkeztek gyónók is, majd 18 órától a szentségimádás, amely alatt már Kovács József atya Gellénházáról és Fliszár Károly atya a Mária Magdolna Plébániáról is segített a gyóntatásban.

Püspök atya mutatta be a 19 órakor kezdőd szentmisét, amelyre a környékbeli plébániákról érkező hívek, a kertvárosiakkal együtt megtöltötték a templomot. Püspök atya felidézte a fatimai jelenések központi üzenetét, amely ma is aktuális, hogy egybegyűljünk, imádkozzunk és engeszteljünk.

A szentmise után a Szűzanya szobornál elimádkoztuk a májusi litániát, majd az engesztelő imádságokat.