Kitüntetés a Szentatyától
A magyarországi Boldog Károly-tisztelet előmozdítása terén szerzett, valamint további szaktudományos és közösségi érdemeik elismeréseként a Károly Király Nemzetközi Imaliga a Népek Békéjéért szervezet magyar tagozatának egykori és jelenlegi vezetőjét kitüntetésben részesítette Ferenc pápa. Az érintettek május 23-án Szombathelyen vették át a kitüntetéseket Székely János megyéspüspöktől.
Székely János megyéspüspök rövid köszöntőjében kiemelte: Hitting Gusztáv és Kovács Gergely sokat tettek azért, hogy Károly király a boldogok sorába kerülhessen illetve tisztelete elterjedjen hazánkban, a világban és hívek megismerjék az Ő életét. Üzenete is van annak, hogy a szombathelyi Püspökségen adták át a kitüntetést, mondta a megyéspüspök. Emlékeztetett rá: 1921. március 26-án, nagyszombat este ide érkezett Károly király titokban a svájci száműzetésből. Tíz nap múlva aztán töviskoronával tért vissza szomorú száműzetésébe.
II. János Pál pápa avatta boldoggá IV. Károlyt. A pápa is azért kapta a Karol – Károly – keresztnevet, mert édesapja nagyon tisztelte a magyar uralkodót. A boldoggá avatáskor a Szentatya úgy döntött, hogy emléknapja október 21-e, az esküvőjének napja legyen. Ugyanis gyönyörű házasságban élt feleségével Zitával. 11 éve alatt 8 gyermekük született. Mondogatták az esküvőjükön: Mi azért vagyunk egymás mellett, hogy egymást kölcsönösen a Mennybe segítsük. A koronázás után nem volt díszebéd. A világháború miatt erről lemondtak és az ebédet a hadikórházakba küldték. Leváltotta korábbi főparancsnokát, hogy az embereket ne használják ágyútölteléknek a frontokon. Az első európai uralkodó volt aki Szociális Minsztériumot hozott létre, hogy segítse a szegényeket, rászorulókat. Emellett kereste a béke lehetőségét is.
Székely János megköszönte a kitüntetetteknek mindazt az erőfeszítést, amelyet IV. Károly király tiszteletének terjesztése és az Imaliga érdekében tettek az elmúlt években. Kiemelte: Hitting Gusztávot családi szálak is kötik a Habsburg családhoz. Ugyanis egyik nagynénje tanította Habsburg Ottót magyarra, katekizmusra, imádkozni. Munkájának a gyümölcse, hogy a főherceg egész életében magyarul imádkozott. Hitting Gusztáv erőfeszítéseinek köszönhetően 29 magyar templomba került IV. Károly ereklyéje. Emellett szervezte a román, szerb imaliga csoportjait, templomot és kápolnát építtetett és konferenciákat szervezett. Kovács Gergely sokat tett azért, hogy pl. a Szent István Bazilikában elhelyezzék az utolsó magyar király ereklyéjét, és segíti Mindszenty bíboros boldoggá avatásának ügyét.
Székely János utalt rá: a Szent Pálról elnevezett teremben fontos az apostol példáját magunk elé állítani, akinek lánglelkű igehirdetése, majd vértanúsága is hozzájárult a kereszténység terjedéséhez a Római Birodalomban. Ahogy a múltban, úgy napjainkban is szükség van olyen emberekre, akik tanúságot tesznek Krisztusról, akik ablakok az ég felé, akiken keresztül Isten fénye beragyogja az emberi történelmet, még a sötét korszakokat is.
Hittig Gusztáv a nagyapja által is viselt Pro Ecclesia et Pontifice Arany Érdemkeresztet vehette át. Méltatásából kiderült: ő alapította meg és látta el 2017-ig a magyarországi Imaliga képviseletet. A szlovák tagozat megalakulásáig ő képviselte az ottani Károly-tisztelőket, a román és szerb tagtársakat pedig segíti az önálló helyi tagszervezet létrehozásában. A 2004-es boldoggá avatás óta 29 magyar templomba kerültek közreműködésével Boldog Károly-ereklyék.
Kovács Gergely a Nagy Szent Gergely Rend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült. Ő 2017-ben vette át az Imaliga magyar tagozatának irányítását. 2002 óta számos előadás, nyilatkozat, könyv és cikk fűződik a nevéhez, melyekben népszerűsíti Boldog Károly magyar király hitvalló életpéldáját. A Magyarországi Mindszenty Alapítvány munkatársaként, majd hivatalos képviselőjeként és Mindszenty József szenttéavatási ügyének viceposztulátoraként mély elhivatottsággal szolgál hasonló egyházi, közösségi és médiaapostoli célokat.
Az ünnepség végén Hitting Gusztávot és Kovács Gergelyt köszöntötte Ugron Imre, a Mindszenty Alapítvány társelnöke.
