A nagy jéghegyek igen gyakran széllel szemben úsznak – A 2022-es népszámlálás üzenete

A nagy jéghegyek igen gyakran széllel szemben úsznak

A 2022-es népszámlálás üzenete

A 2022-es népszámlálás adatai szerint Magyarország lakosságának 39%-a nem kívánt válaszolni a vallásossággal kapcsolatos kérdésre (amelynek megválaszolása nem volt kötelező), a magukat nem vallásosnak tartók aránya 16% volt (ez az arány 2011-ben még 18 % volt), a vallásosság kérdésére pozitív választ adók aránya pedig 43% volt. Az adatok a vallásosság gyengülését jelzik, ahogyan ez még nagyobb mértékben megfigyelhető Nyugat Európában is.

Talán érdemes megjegyezni, hogy jelentős eltérés van az egyes vármegyék között. Zala és Vas vármegyében a legmagasabb a katolikusok aránya (49% és 48%). Az összes keresztények aránya a legmagasabb Szabolcs vármegyében (59%), ez után következik Vas vármegye (57%) majd Zala (53%). A népszámláláson magukat kereszténynek vallók aránya a legkisebb Budapesten (35%), valamint Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (34-34%). A nagyvárosokban kisebb a vallásosok aránya, mint vidéken (Budapest: 35%; megyei jogú városok: 40%; vidék: 47%). Úgy gondolom, megnyilvánul ebben valami a vidéki ember bölcsességéből, természetközelibb, közösségibb gondolkodásából. Iskolai végzettség szerint nincsnek lényeges különbségek a vallásosság terén (8 osztálynál kevesebbel rendelkezők között a keresztények aránya: 44%; 8. osztályt végzettek: 48%; szakmával rendelkezők: 44%; érettségizettek: 42%; diplomások: 46%).

Ezek a számok kell, hogy önvizsgálatra indítsanak minden keresztényt, minden egyházat. Az európai, és benne a magyar kereszténységnek megtérésre, megújulásra van szüksége. Szükségünk lenne hiteles lelkipásztorokra, egyházi vezetőkre és hitoktatókra, mai szentekre és misztikusokra, Istenben élő emberekre, hitben és szeretetben élő családokra, élő közösségekre, a szegények és rászorulók sokkal nagylelkűbb segítésére, hiteles, életerős, bibliai igehirdetésre, az imádság szellemének újrafelfedezésére és még sorolhatnánk.

Ugyanakkor fontos azt is látnunk, hogy a Földünk lakossága egyáltalán nem távolodik a vallásosságtól, ellenkezőleg, a vallásos emberek aránya a Föld teljes lakosságához képest folyamatosan nő. Kelet Ázsiában 1970-ben kb. 11 millió keresztény volt (ez a régió lakosságának 1,2%-a volt akkor), 2020-ban 171 millió (a régió 11%-a). Afrikában 1910-ben kb. 12 millió keresztény volt (a kontinens lakosságának 9%-a), 2020-ban 630 millió (a kontinens lakosságának 49%-a).[1] Kínában becslések szerint vasárnaponként többen vesznek részt keresztény istentiszteleten vagy Szentmisén, mint egész Nyugat-Európában összesen.[2] A Föld lakosságának jelenleg kb. 16%-a tartja magát teljesen vallástalannak. Ez az arány folyamatosan csökken. Becslések szerint 40 év múlva kb. 13% lesz.[3]

Az emberiség „javíthatatlanul” vallásos. Vallásos, mert ezt diktálja a feje és a szíve is. Ezt diktálja az emberi értelem, mert a legtöbb ember sejti, tudja, hogy ennek a hatalmas, értelemmel, élettel, bölcsességgel és szépséggel teli univerzumnak kell hogy legyen elégséges oka. És ezt diktálja a szívünk is, hiszen akkor, amikor új élet születik, amikor valaki nagyon szeret, amikor hallja és érzi a lelkiismerete hangját, a jó parancsát, amikor valami nagyon szépet lát vagy hall, vagy amikor megérinti a halál szent közelsége és az, ami a halál titokzatos kapuján túl van, akkor az ember szinte kézzelfoghatóan érzi, tapasztalja, hogy ez a világ és az élet nem csak annyi, amit megszámolhatunk vagy megfoghatunk, hogy az élet valami sokkal nagyobb titok.

A vallásosság nem csökken, hanem növekszik az emberiség körében. Egyrészt azért, mert nagyon sok a felnőtt megtérés. Nem is a laza, liberális egyházakba lépnek be az újonnan megtérők, hanem azokba, ahol komolyan veszik a hit tanítását és a hit szerinti életet is. Másrészt azért is van egyre több hívő ember a Földön, mert a vallásos embereknek általában jóval több gyermekük születik, mint a vallástalanoknak. Ez így van a legszegényebb néprétegek között, a középosztály körében és a jómódúak között is.

Természetesen nem vagyunk számok és statisztikák rabjai. A 2022-es népszámlálás számai mögött is sokminden rejtőzhet. Sokan talán politikai állásfoglalást is akartak jelezni, amikor nem válaszoltak a vallással kapcsolatos kérdésre (hogy ne legyen meg az 50 %). Mások talán féltek attól, hogy ez az érzékeny adat – a megígért anonimitás ellenére – mégiscsak illetéktelenek kezébe kerül. Nem vagyunk számok rabjai. A Pithagórasz tétel akkor is igaz, ha sokan nem ismerik. A Mozart Requiem akkor is gyönyörű, ha manapság kevesen rajonganak a komoly zenéért. Ha valaki úgy gondolja, hogy Bach muzsikája nem szép, ott a hiba nem Bach muzsikájában van, hanem az illetőben. A számok azonban valamit mégiscsak elárulnak az európai korszellemről, és arról, hogy hogyan kell ehhez a korszellemhez hozzáállnunk.

Az Északi tengeren a hatalmas jéghegyek igen gyakran nagyon erős szelekkel szemben úsznak. A jéghegyek nagy része ugyanis a tengerben van, nagy és erős tengeri áramlatok hajtják őket sokszor a szelekkel szemben. Nekünk, mai európai keresztényeknek, meg kell tanulnunk széllel szemben úszni. A kissé dekadens európai kultúrával szemben, az emberiség nagyobbik és bölcsebbik részével együtt a hit és a szeretet sodrása mentén. Akkor tudjuk ezt megtenni, ha nem a felszíni benyomások alapján élünk, ha az életünknek van mélysége.

 



[1] Christianity in its Global Context 1970-2020; www.gordonconwell.edu/ockenga/research/documents/Christiantityinitsglobalcontext.pdf, p. 36. 22.

[2] Noll, Mark A., From Every Tribe and Nation (2014) p. 130.

[3] Kaufmann, Eric, Shall the Religious Inherit the World? Demography and Politics in the Twenty-First Century (London 2010) p. 1-45.

Megmenekült a szombathelyi Brenner-villa – A Szombathelyi Egyházmegye vásárolta meg az épületet

Megmenekült a szombathelyi Brenner-villa – A Szombathelyi Egyházmegye vásárolta meg az épületet

100 millió forintért megvásárolta a Szombathelyi Egyházmegye a vasi megyeszékhely egyik ikonikus épületét a Brenner-villát. A jövőben közösségi célokra fogják majd használni. A részletekről sajtótájékoztatón számoltak be. 

A korábban szebb napokat is megált Brenner-villa valamikor a 18-19. század fordulóján épült, eredetileg vendéglátóhelynek, mondta a sajtótájékoztatón dr. Melega Miklós, a Magyar Nemzeti Levéltár Vas vármegyei Levéltára igazgatója. Brenner János, neves építész alakíttatta át az épületet. Miután a villa kikerült a család tulajdonából, működött benne tyúkkeltető, úttörőház, tankerületi főigazgatóság, leánykollégium, középiskola, végül kaszinó. Az utóbbi években már azzal került a címlapokra az épület, hogy többször is tűz ütött ki benne, és vandálok pusztították amit a természet és az állatok még nem tettek tönkre. 

A 24. órában vagyunk, hogy megmentsük az épületet, ami fontos a városnak és fontos az egyházmegyének is, hiszen ebben a házban látta meg a napvilágot – Brenner József atya visszaemlékezése és a családi hagyomány szerint – Boldog Brenner János, vértanú pap – mondta a sajtótájékoztatón dr. Székely János megyéspüspök. 100 millió forintért vásárolja meg az egyházmegye az ingatlant, miután a város lemondott elővásárlási jogáról. Pontos tervek még nincsenek a 600 m2-es ingatlan hasznosításra, de felmerült, hogy Boldog Brenner Jánosnak és Brenner Tóbiás polgármesternek emlékszobát alakítanának ki emellett keresik az olyan közösségi funkciókat, amelyek alkalmasak a szombathelyiek megszólítására, és anyagilag is biztosítják az épület fennmaradását. 

Az első feladat a tető rendbetétele, amire kb. 50 millió forintra van szükség. Székely János elmondta: a villa megújítására gyűjtést is hirdetnek, ennek részletei még szintén kidolgozás alatt vannak. Elhangzott: prof. dr. Brenner János – akinek dr. Nemény András polgármesternek és dr. Székely János megyéspüspöknek írt levelének részleteit is felolvasták a sajtótájékoztatón – a Brenner-család egyik leszármazottja anyagi és szakmai támogatásáról biztosította az elöljárókat. Melega Miklós pedig egyhavi képviselői tiszteletdíját ajánlotta fel a célra. 

Legyünk egymásnak őrzőangyalai – Búcsút ünnepeltek Szepetneken

Legyünk egymásnak őrzőangyalai – Búcsút ünnepeltek Szepetneken

2023. szeptember 30-án és október 1-jén ünnepelték templomuk búcsúnapját a szepetneki hívek. Dr. Székely János megyéspüspök volt az ünnepi szentmise főcelebránsa. Egyben átadták a plébánia által alapított Custodes-Őrzők-díjat. 

A Szepetneki Plébánia kétnapos ünneppel készült a templombúcsúra. Szeptember 30-án Rétfalvi Balázs, a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár vezetője, dr. Kanász Viktor történész és dr. Aleksza Magdolna tartottak előadásokat, majd Székely János megyéspüspök vezetésével ünnepélyes vesperást imádkoztak a hívek. A napot bál zárta. 

Október 1-jén püspöki szentisére gyűltek össze a hívek a Szent Őrzőangyalok-templomban. Székely János megyéspüspök szentbeszédében az evangéliumra utalva kiemelte: a kicsinyek, a gyermekek angyalai mindig látják az Isten arcát. A régi zsidó hagyomány úgy tartotta, hogy a legfőbb angyalok szüntelenül Isten színe előtt állhatnak, az ő arcát szüntelenül láthajták Jézus azt mondja, hogy a legerősebbek a gyermekek angyalai, akik őket óvják.

A Biblia eredeti nyelvén angyal azt jelenti küldött, követ. És nem csak mennyi lényekre használták ezt a szót, hanem emberekre is, emberi küldöttekre is. Pl. Keresztelő Jánost is úgy hívja a Bibla, mint követ, aki előkészíti az Úr útját. A mai ünnep arra is hív, hogy legyünk egymásnak angyalai, őrangyalai, mondta Székely János. Éljük át, hogy Isten mint őrangyal állítja a férjet a feleség mellé, a feleséget a férje mellé. Így lesznek ők egymásnak egy életen át Isten szeretetének jelei, akik segítik a másikat a szeretet útján, a kiteljesedés útján. De Isten rábízza a gyermeket a szülőkre, ahogy a szegényeket, a betegeket a kicsit jobb sorban élőkre. 

Isten őrangyalnak rendelt minket embertársaink mellé. Akkor ünnepeljük hitelesen és igazán az őrangyalok ünnepét, ha mi is egymásnak őrzői, védői vagyunk, mondta Székely János. 

A szentmisén átadták a plébánia Custodes-Őrzők-díját, amit idén sok éves, a plébánia, a keresztény hívek érdekében végzett fáradhatatlan, önzetlen szolgálata elismeréseként és köszönetképp Kontó Lajosné vehetett át dr. Székely János megyéspüspöktől és Heiter Robert Gottfried szepetneki plébánostól.

A szentmise visszanézhető a Szombathelyi Egyházmegye Youtube csatornáján, ide kattintva.

Egy hiteles élet – Hálaadó egyházmegyei zarándoklat Körmenden

Egy hiteles élet – Hálaadó egyházmegyei zarándoklat Körmenden

2003-ban avatta boldoggá Batthyány-Strattmann Lászlót Rómában Szent II. János Pál pápa. A 20 éves évfordulóra emlékezve és hálát adni zarándokoltak el a Szombathelyi Egyházmegye hívei Körmendre szeptember 23-án, ahol a hercegorvos élt és dolgozott. A nap során számos programon vehettek részt az emberek, és imáikban megemlékeztek a herceg feleségéről Coreth Mária Teréziáról is.

Batthyány-Strattmann Lászlót 2003. március 23-án Szent II. János Pál pápa avatta boldoggá Rómában. A jeles eseményen sok hívő is részt vett egyházmegyénkből. A 20 éves évfordulóhoz kapcsolódva idén több programot is meghirdetett már egyházmegyénk. Martinus havilapunkban rendszeresen közöltünk írásokat dr. Gyürki László pápai prelátus írásaiból, amelyek Batthyány László és családja életét mutatták be. Tavasszal Güssingben a Szombathelyi és az Kismartoni Egyházmegyék tartottak közös szentmisét, ahol bejelentették Coreth Mária Terézia boldoggá avatási eljárásának megindítását. Májusban Rómába zarándokoltak dr. Székely János megyéspüspök vezetésével egyházmegyénk hívei, hogy a boldoggá avatás helyszínén adjanak hálát a szentéletű hercegorvosért.

A május 1-jei szokott zarándoklatunk őszre, szeptember 23-ára került át, ahol Körmenden ünnepelt az egyházmegye hívő közössége. Batthyány László előbb Köpcsényben nyitotta meg Magyarország első korszerűen felszerelt vidéki kórházát, majd amikor a trianoni békediktátum következtében Köpcsényt Ausztriához csatolták, a körmendi kastélyába költözött, ennek egyik szárnyában rendezte be új kórházát a szembetegek számára. Rendkívüli kézügyességének köszönhetően kiváló műtőorvos hírében állt. Napi nyolcvan-száz beteget látott el feleségével, aki egyben az asszisztense is volt. Az esős idő miatt a kastély udvara helyett az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban kezdődött a zarándoklat, lelki ráhangolódással. A szentmisét megelőzően Batthány László életéről, hitéről hallhattak gondolatokat a megjelentek. A püspöki szentmisén Bebes István körmendi polgármester is köszöntőt mondott, felidézve a boldoggá avatás pillanatait, illetve a húsvét másnapján Körmenden tartott püspöki szentmise emlékeit. Az legyen az igyekezetem, hogy mikor az emberek elmennek tőlem jobbak, bizakodóbbak és kicsivel tökéletesebbek legyenek mint mikor hozzám jöttek, idézte a hercegorvos szavait Bebes István, hozzátéve: Batthyány László nem csak az emberek testi bajaival, hanem a lelkükkel is törődött.  Az ő példája számos embert segített egy jobb, tartalmasabb életet tudjon élni és lelki segtségével hozzájárult ahhoz, hogy sok ezer ember a testi mellett a lelki bajaikból is kigyógyuljanak. 

Kiss László körmendi plébános a férfi és a nő házastársi szövetségére helyezte a hangsúlyt szentbeszédében, kiemelve: a férfi és a nő egymás nélkül nem egész, akik mindent, önmagukat adják oda a másik embernek. Abban a világban ahol azt halljuk, valósítsd meg önmagadat, megéljem az énemet, akkor tudnunk kell amit Jézus mond: ha elveszíted életedet, akkor nyered meg. Ma nem szentre, hanem szentekre emlékezünk és köszöntünk, mondta Kiss László. Hangsúlyozta: Batthyány Lászlóról és feleségéről Coreth Mária Teréziáról csak együtt lehet beszélni és fontos lenne fiúkról, Ödönről is megemlékezni. Coreth Mária ajándékozta meg Batthyány Lászlót a hit mélységével és alakította az ő derűjével. Az első ezredfordulón nekünk adta Isten az első szent családot: István, Gizellát, imrét. És a második évezeredben ismét van egy szent családunk: Batthyány László, Coreht Mária és fiúk, Ödön. Pontos iránytűk ők az Istenhez. Mit tanulhatunk Tőlük? – tette fel a kérdést a plébános. Egyrész azt, hogy felelősek vagyunk azokért akiket az Isten mellénk rendelt. Másrészt azt, hogy a gyermekek nevelésére is oda kell figyelni: nekik példát kell adni és értük imádkozni kell. Harmadrészt pedig a hit közös  megélésére is oda kell figyelniük a családoknak.

A szentmise élő közvetítése visszanézhető itt.  

A délután első felében a templomban szentségimádást, a plébánia közösségi házában beszélgetést, a kastélyban filmvetítést tartottak, az érdeklődőknek megmutatták a kastély kiállításait is.

A nap litániával zárult. Dr. Székely János megyéspüspök Coreth Mária Teréziáról osztotta meg gondolatait a hívekkel kiemelve: Batthyány László felesége példa a nagyszerű feleségnek, édesanyának. Mit jelent a női hivatás, milyen küldetést szán az Isten az édesanyának, feleségnek? – tette fel a kérdést a megyéspüspök. Mindez óriási ajándék, felelősség, lehetőség. Amit egy édesanya tenni tud a gyermeke, amit egy feleség a férje életében nagy lehetőség, felelősség. Ezt Coreth Mária nagyszerűen élte: a szíve lett a családnak. Hogyan tette? Mindig boldog volt, nagyszívű, szerető szívű asszony volt. A szeretet kincsét szeretettel lehet átadni. Coreth Mária elfogadta férje természetét: nem átalakítani akarták egymást, hanem szolgálták egymás boldogságát, a legjobbat akarták kihozni egymást a szeretetükkel. Nagylelkűen élték az életüket, segítették a betegeket, szegényeket. Ehhez az erőt az imából, a szentmiséből nyerték. 

A litánia élő közvetítése visszanézhető itt. 

A kerekasztal-beszélgetés meghallgatható ide kattintva.  

Helyszínváltozás az egyházmegyei zarándoklaton

Helyszínváltozás az egyházmegyei zarándoklaton Körmenden

Változik a szeptember 23-i egyházmegyei zarándokat helyszíne Körmenden. Az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomba kerülnek át a programok.

 

Kedves Zarándokok!

 

Szombati Egyházmegyei Zarándoklatunk elsődleges helyszíne az esős időjárás miatt a kastélyudvar helyett a körmendi Szent Erzsébet Plébániatemplom lesz.

Az időbeosztásban is lesz némi változás, a délutáni programok fél órával korábban kezdődnek, így a zarándoklat várhatóan 15 órakor ér véget.

 

Tervezett program:

9.00-től               Zarándokok érkezése

9.45       Lelki ráhangolódás, közben gyónási lehetőség
10.30     Püspöki szentmise
12.00     Ebéd „tarisznyából”, találkozási lehetőség
13.00     Választható programok:

–          szentségimádás

–          filmvetítés: „Az orvosok hercege – Boldog Batthyány-Strattmann László élete” 

–          kerekasztal-beszélgetés a Batthyány házaspár példája kapcsán

–          gyerekprogram

14.30     Litánia
15.00     Hazaindulás

 

A zarándoklat facebook oldalán értesülhetnek a programmal kapcsolatos egyéb tudnivalókról, az esetleges változásokról. Kérjük, kövessék figyelemmel!

https://www.facebook.com/events/216784874717227?ref=newsfeed

Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Romániai Püspöki Konferencia közös közleménye

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Romániai Püspöki Konferencia közös közleménye

A magyarországi (MKPK) és a romániai (CER) püspöki konferenciák állandó tanácsai évente találkoznak egymással. Tavaly Nagyváradon tanácskoztak a püspökök, idén, 2023. szeptember 18–19-én Győr adott otthont az együttes ülésnek, amelyen részt vettek a püspöki konferenciák titkárai is.

 

Napirenden szerepeltek a Szentatya, Ferenc pápa magyarországi látogatása és a pápai üzenet életre váltása a hétköznapokban, a szinódusi folyamat a világegyházban, a papi hivatások kérdése, valamint az Ukrajnában zajló háború és a menekülteknek adott segítségnyújtás módjai. A püspökök újfent megerősítették a Jézus Krisztus tanítása szerinti házasság és család értékeinek fontosságát.

 

A találkozó fontos eleme volt a közös szentmise és imádság. A püspökök egyetértenek abban, hogy a rendszeres találkozások folytatódjanak, valamint arra hívnak mindenkit, hogy szüntelenül fohászkodjunk továbbra is a békéért, kérve a Boldogságos Szűz Mária, a Béke Királynője közbenjárását.

Győr, 2023. szeptember 19.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsa és a

a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsa

Várunk mindenkit az egyházmegyei zarándoklatra szeptember 23-án – Székely János megyéspüspök buzdítása

Dr. Székely János megyéspüspök invitálja a híveket az egyházmegyei zarándoklatra Körmendre szeptember 23-án 

Szeptember 23-án szervezi a Szombathelyi Egyházmegye zarándoklatát Körmenden. Dr. Székely János megyéspüspök invitálja a híveket. 

Kedves Atyák és Szerzetesek, Diakónusok és Akolitusok,

kedves Gyerekek és Fiatalok, szeretett és tisztelt Idősebb Testvéreink, kedves Családok!

Egyházmegyénk óriási kincsei a szentjeink. Sugárzó életük bátorítás arra, hogy – még ha nem is mindig könnyű – de lehetséges és boldogító Krisztus útján járni. Adjunk hálát együtt a szegények orvosának Batthyány-Strattmann Lászlónak a 20 évvel ezelőtti boldoggá avatásért, és imádkozzunk az ő nagyszerű és szentéletű feleségének, Coreth Mária Teréziának a boldoggá avatásáért!

Jöjjenek el minél többen szeptember 23-án Körmendre, az egyházmegyei zarándoklatunkra! A nem regisztrált zarándokokat is szeretettel látjuk.

 

+ János püspök

Mária anyaként viselkedik velünk – Mária Kongresszus Zalaegerszegen

Mária anyaként viselkedik velünk – Mária Kongresszus Zalaegerszegen

75 évvel az 1948-ban megrendezett Mária Kongresszus után újra Mária tiszteletére hívták össze a híveket Zalaegerszegen.

Szeptember 8-9-én várták a híveket a zalai megyeszékhelyen számos programmal. Dr. Varga Péter főszervező a martinus.hu-nak adott interjújában kiemelte: számukra nagyon fontosak a 75 évvel ezelőtt történtek, hiszen az 1948. szeptemberében tartott két napos kongresszus volt a katolikus Zala utolsó nagy lobbanása 35 ezer ember és a teljes püspöki kar részvétételével. A Magyar Kurír helyszíni tudósításából tudjuk, hogy a zalaegerszegi esemény kiemelkedett a Boldogasszony Év programjaiból, mivel annak ellenére, hogy Kisboldogasszony napja már nem volt munkaszüneti nap, mégis sok ezren zarándokoltak el a rendezvényre. Arra kérdésre, hogy miért tartották fontosnak, hogy megemlékezzenek erről az eseményről, ráadásul ilyen nagyszabású programmal Varga Péter a Szombathelyi Egyházmegye egykori püspöke Kovács Sándor szavaival válaszolt: 

Crevit semper in persecutione Ecclesia, in pace decrevit!, azaz az Egyház az üldözések idején erősödött, a békében gyengült! 

Egyrészt érdekelte a szervezőket, hogy egy hasonlóan nagyszabású, ugyanakkor a 21. századra adaptált esemény mennyi hívőt tud vonzani, másrészt azoknak, akik erre az eseményre szánják az idejüket egy közösségi élményt nyújtsanak, amelynek központjában a Szűzanya van.  

 

A kétnapos esemény a Jézus Szíve-templomban ünnepi szentmisével vette kezdetét. A megjelenteket köszöntötte Fekete Szabolcs Benedek segédpüspök, aki örömét fejezte ki, hogy a hívek megtöltötték a templomot. 

Udvardy György veszprémi érsek mondott szentbeszédet, kiemelve:

                                          Mária a keresztény ember példaképe.

Tegyétek amit Jézus mond, mondja Mária a kánai mennyegzőn, de ezek a szavak nekünk is szólnak. És nem teszi hozzá, hogy tegyétek ha könnyű, ha értitek, ha számotokra könnyen elfogadható. És ez egybecseng azzal amit Jézus búcsúbeszédében mond: ha szerettek engem, megtartjátok parancsaimat. Mária ismeri fiát, szándékát, ezért bátorít minket, hogy tegyük meg amit Jézus mond. Jézus kérései, elvárásai talán magasnak tűnnek és sokszor azt gondoljuk, hogyha kicsit is törekszem annak megtartására, akkor az már jó. De akit szeretek annak nem lehet a kérését kicsit teljesítei. És ez nem csak a szeretett személynek, hanem nekem sem elég. Mária közbenjár értünk és tanít bennünket arra, hogy mit jelent meghallgatni és megtenni Krisztus szavát. 

       Mária anyaként viselkedik velünk: óv, bátorít, megért Bennünket és az életre vezet. 

Mert egységben van Krisztussal és az Egyházzal. Máriához való ragaszkodásunk erősítsen meg minket az Istenbe vetett bizalomban, az önmagunkba, és az Egyházba vetett bizalomban is. Erősítsen meg minket az imának az erejébe vetett bizalomba. Mária segíteni akar minket, hogy Fia módjára és tőle tanulva felfedezzük, hogy a  mi életünkben, gyermekeinkében, családjainkban mi az ami veszélyt jelent. Figyelmeztet, hogy mindent Krisztusból értelmezzünk és bátran különböztessük meg a jót a rossztól. Ha kérünk segítséget Máriától, Ő megadja: nem fog helyettünk dönteni, sem a következményektől megóvni, de mellettünk van bátorít, segít. És erősíteni akar minket, hogy küzdjünk a jóért. Ezt a küzdelmet saját magammal, a családommal, a társadalomban tapasztalható dolgokkal is meg kell vívni. De ki küzdjön meg a jóért ha nem az aki ismeri Krisztust, aki mellett ott áll Mária. 

Népünk ragaszkodik Máriához. Sokszor élünk át olyan eseményeket, amikor szükség van erre a mély ragaszkodásra. Ezt erősíti a rózsafüzér, a litánia, vagy az Úrangyala imádság, a Mária ünnepek megtartásai vagy kegyhelyek, ahová elzarádokolunk, hogy elvigyük örömünket, bánatunkat és onnan merítsünk erőt. Becsüljük meg népünk hagyományait és töltsük meg újra élettel, erővel ezeket a kegyhelyeket. Mert szükségünk van és talán hamarosan még nagyobb szükségünk lesz erre. 

Mária megőriz bennünket a hitben, egyszerű ragaszkodásban és ébren tartja bennünk az örök élet utáni vágyat. Születésnapot ünneplünk, de kiderül, hogy az Egyház önmagáról beszél és magunkról beszélünk hiszen mi vagyunk a megajándékozottak Mária által.  

A szentmise visszanézhető a Veszprémi Érsekség Youtube csatornáján, ide kattintva. 

A szentmisét fáklyás felvonulás követte a Jézus Szíve-templomtól egészen a kertvárosi, Szűz Mária Szeplőtelen Szíve-templomig. A litánia után Varga László kaposvári megyéspüspök előadását hallgathatták meg az érdeklődők. Mária volt Jézus első tanítványa. Ő volt az aki befogadta a méhébe, megszülte, felnevelte, figyelte minden rezdülését. Mert Jézus nem csak tetteivel, szavaival tanít minket, hanem amit magára vesz. Nem gondolta senki, hogy a teremtő Isten ezt az utat választja: a magzati létet, csecsemő létet, elénk éli mit jelent ráutaltnak lenni mások szeretetére. A Szűzanya először nem a csodák és a tanítások alatt találkozott Jézussal, hanem egy csecsemővel, gyermekkel aki rászorul az ő szeretetére. Ezért nem roppant össze Mária amikor a Golgotán látta gyengén, kiszolgáltatottan Jézust, hiszen Ő már találkozott a gyenge, kiszolgáltatott, törékeny Jézussal. 

Mária a csend asszonya. Az angyali üdvözletet követően van még néhány üzenet, néhány rendkívüli dolog, majd 12 évig semmi. Majd a következő években sincs semmi üzenet. Úgy kell a Szűzanyának az úton végigmenni, miközben látja, hogyan bánnak fiával, hogy semmi megerősítést nem kap. Az angyal sem jött többé, nem ismételte meg az üzenetet, nem erősítette meg: maradt a hit, a puszta hit. 

Názáret iskolájára minden kortársunknak szüksége van. Sok a zaj körülöttünk, alig vannak csendben a keresztények is. Pedig Isten a csend barátja. Nem az a fontos amit mi mondunk neki, hanem amit Ő mond nekünk. Ehhez viszont csendben kell maradnunk. 

Ha csendben vagyunk felismerjük ami nem látszik, az, hogy mit jelent, hogy Isten gyermek vagyok, hogy a testem a Szentlélek temploma. 

A csendben felismerhetjük Isten jelenlétét, aki megígérte, hogy velünk van a világ végezetéig. 

A Szűzanya és Szent József az ima csendjében fogadta be, szerette és nevelte Jézust, aztán követte. A csendnek időre van szüksége, hogy termékenyítse a lelkünket, és felismerjük az üzenet és megpróbáljuk megvalósítani. 

Mária a hit asszonya is. Többféle hit van, pl. a szánkkal megvallt hit. A hit mélyebb megjelenése amikor nem csak elhiszem, hanem magamra nézve kötelezőnek is tartom amit igazságként megismertem. És a legmélyebb szintje a hitnek, hogy amit az értelmemmel igaznak fogadtam be és a szívemmel is igent mondtam rá, akkor ráteszem az életem. Mária, amikor meghallotta az örömhírt az angyaltól, igent mondott. Mindenről lemondott, hogy megtörténjen az amit az angyal mondott. 

A Szűzanya nem csak elfogadta igaznak amit az angyal mondott, hanem rátette az életét. És ez a legmélyebb hit, amire nekünk is szükségünk van. 

Ezt a mély hitet éli elénk a Szűzanya egész életében. A kereszténység a hit krízisében vergődik, azért mert az értelmünket, vágyainkat fölébe helyezzük a kinyilatkoztatásnak. Ezt már Jézus is tapasztalta, amikor pl. Lázár meghalt. Számonkérték Tőle miért nem volt jelen, hiszen akkor nem halt volna meg barátja. Nem tudták már akkor sem a saját tapasztalatukat, érzéseiket az emberek a kinyilatkoztatás mögé helyezni. De tudnunk kellene: akár mi is történik Isten jelen van, tud rólunk. És ez akkor is így van ha szenvedünk. Merjünk hinni a kinyilatkozatásban, amire Mária ad példát. Ő végig megy a keresztúton is Jézussal, mert valóban hitt. 

Mária az Eucharisztikus asszony. Ugyanaz a lelkület legyen Bennetek ami Jézusban is volt, írja Szent Pál. Ennek a lelkületnek az ismérve a szolgálat, a megaláztatás és az engedelmesség. Jézus kiüresítette önmagát: beletestesült a véges anyagba, egy emberi testbe, és beletestesül a kenyére, borba. A létét a végtelen Isten kiüresíti, hogy odatudja adni magát. A Szűzanya is kiüresítette önmagát: lemondott a saját akartáról, hogy Isten akarata az Ő akarata is legyen. Mária engedelmes volt végig, de ez nem katonai engedelmesség. Jézus engedelmes volt a halálig: önként, szabadon, szeretetből. Ezért nem tudott győzni a kísértésekkor a Sátán. Mert Jézus mindig függni akart az Atya szeretetétől. És ez az engedelmesség volt jellemző Máriára is, aki az Úr szolgálóleánya volt. Úgy élte végig Jézus mellett az életét, hogy nem kért előjogokat. Szolga akart lenni, mint Jézus. Mária alázatos is: ha a megaláztatásokat képesek vagyunk Isten szeretetében bízva elviselni, akkor előbbrejutottunk az alázatban. El kell fogadni a megalázó helyzeteket, ahogy erre Mária példát adott. Jézus annyira szeret bennünket, hogy elénk teszi magát az Eucharisztiában. Az ostyában jelen lévő Jézus kicsi, nincs semmilye, szegény, sebezhető, csak a saját léte van. Visszaélhetünk a jelenlétével: méltatlanul áldozunk, de ő nem tiltakozik. Jézus szent volt, a szentségi szent amivel benne él az Eucharisztiában és azt mondja: példát adtam nektek. És Mária megértette ezt a példát. 

Ha megértjük Isten szeretetét, létének titkát az Eucharisztiában mi sem szeretnénk mások lenni: kicsinek, szegények, akiknek legnagyobb gazdagsága Isten országa. Akarjunk szentek lenni, erre hív az Eucharisztikus Jézus és Mária is, mert ez az Isten akarata. 

Hogy az Ő szentsége, a Bennünk való jelenléte betöltsön mindent: vágyainkat, kapcsolatainkat. És ez a szeretet túláradjon bennünk, hogy eljusson a másikhoz. 

Mária a karizmatikus asszony. A Szűzanyát háromszor is betöltötte a Szentlélek. A fogantatásakor,  amikor foganta Jézust és amikor kiáradt rá és az apostolokra a Szentlélek Pünkösdkor. Mi is megkaptuk háromszor a Szentlelket: amikor teremtett minket az Isten, megkaptuk a keresztelésünkkor, és bérmáláskor. A Szűzanya miután Pünkösdkor is megkapta a Szentlelket, Ő nem szerepel többet a Szentírásban, csak a Jelenések könyvében tűnik fel újra. Visszavonul, de amikor felemelkedik a mennybe újra megszólal a jelenések, a próféciák által. Azt mondja ami életében megélt: Krisztus központúak legyünk. 

Varga László kaposvári megyéspüspök szentbeszédét ide kattintva hallgathatják meg újra.

A program tiszteletadással és közbenjárás kérésével folytatódott Szent Félix, Szent Margit és a fatimai látnokok, Szent Ferenc és Jácinta ereklyéi előtt. Ezt szentségimádás követte, amely egészen reggelig tartott. 

Másnap a Széchenyi téren vette kezdetét a nap, ahol a nagyszínpadon szentmisét mutatott be dr. Székely János megyéspüspök és a kongresszusra érkező papság. A színpad előtt hívek sokasága foglalt helyet, szerte az egyházmegyéből. Táblákkal, templomzászlókkal érkeztek a zarándokok, jelezve, hogy egyházmegyénk plébániái is örömmel vesznek részt a Mária Kongresszuson.

Stróber László zalaegerszegi apátplébános köszöntötte a megjelenteket, utalva Mária szavaira a kánai mennyegzőn: tegyétek meg amit Fiam mond. 

Szentbeszédében Székely János megyéspüspök az evangéliumra mutatva kiemelte, hogy az adott szakasz visszautal a Sínai-hegyi kinyilatkoztatásra.  Ahol azt halljuk: az Úr a harmadik napon kinyilatkoztatta dicsőségét. És halljuk, hogy a nép ámulattal kiálltja Istennek: amit csak az Úr mond mi megtesszük. A kánai mennyegzőn is hasonló történik: a harmadik napon Krisztus kinyilatkoztatja dicsőségét. És a Szűzanya azt mondja a szolgáknak: amit mond mind tegyétek meg. És ahogy a Sínai-hegyen Isten feltárta az istenember dokumetumát a tízparancsot, megmutatva az élet kincsét, úgy a kánai mennyegzőn Krisztus feltárja dicsőségét. 

Hinni annyit jelent mint igent mondani Istennek, az ő kinyilatkoztatásának. Hinni annyit jelent mint kinyitni a szívünket az ég felé. 

A nagy és erős kultúrák mindig tudták, hogy a világba bele van írva egy isteni rend. Ezt tudták az órori népek és tudja ezt a kereszténység is. És az embernek eszerint a törvény szerint kellene élnie. Ezt az ősi rendet kezdi eldobni magától a világunk a felvilágosodás óta. Akkor azt mondta az ember: nem kell Isten, nem kell Egyház, hogy senki ne szabjon neki korlátot.  A szabadság nem a valóságtól elszakadó önkény. 

Nyugati világunk attól szenved, attól jutott krízisbe, hogy elveszítette az élet forrását. Eltávolodott a Teremtőtől és a szíve elsivatagosodik. Ennek következménye a kevés házasság, a kevés gyermek, a lankadó lelkesedés. Pedig az emberi szívet egészen csak Isten tudja betölteni, semmi más.  Ezért válik kulturánk pusztulóvá. Istennek hála, Földünk népességének nagy része nem az Istentelenség útján követi, mondta Székely János, aki ázsiai, afrikai példákat sorolt, ahol növekszik a keresztények száma. Földünk lakosságának mindössze 16%-a olyan ember aki teljesen vallástalan és ez az arány folyamatosan csökken, mondta a megyéspüspök. Az emberiség javíthatatlanul vallásos. Ez látszik abból is, hogy évről évre több a felnőtt keresztelés, mert vágynak az élet igazi teljességére, céljára. Olyan Egyházba lépnek be ezek az emberek ahol a hitet komolyan veszik. 

A hit nem tűnik el az ember  életéből mert ezt diktálja az esze és a szíve. Tudja az ember, hogy a világmindenség nem magától jött létre, sem az ember. A világ szépsége mögött végtelen szépség, bölcsesség létezik. És érzi az ember a szívében a végtelen Isten jelenlétét, amikor pl. gyermek születik a világra, vagy amikor egész szívével szeret.  

A mai ünnep a hitünkben szeretne bennünket megerősíteni. 

         Mondjuk ki mi is a Szűzanyával együtt: amit az Úr mond azt mi mind megtesszük. 

Nyissuk ki a szívünket az ég felé. Fogadjuk be törvényét: a szép, az igaz útját, ami az élet útja.  Hogyan tehetjük ezt meg? Mindszenty bíboros élete erre példa. Fontos szerep jut a családoknak, ahol a hit kincsét átadják a gyermekeknek. Fontos a hiteles élet, a folyamatos tenniakarás a szegényekért, rászorulókért és a hűség a kereszthordozás idején is. 

A Mária Kongresszusokon 4.6 millió magyar vett részt, mondta a főpásztor. Megmozdult az ország annak ellenére, hogy a legtöbb helyen igyekeztek megzavarni a rendezvényeket. Erősítsen meg minket őseink hitében ez a kongresszus.  

Dr. Székely János megyéspüspök szentbeszédét meghallgathatják itt.  

A szentmisét követően sem teltek üresen az órák. A Mária Magdolna-templomban Lőkösházi Mária adott koncertet. A rózsafüzér mintájára 10 szerzőtől 10 Ave Maria éneket hallhatott a közönség, miközben a Szűzanya életének egy-egy állomását elevenítették fel az evangéliumok segítségével. A gyermekek népi játékok várták a templom előtt. Aki komolyabb témákra vágyott az a Mindszentyneumban nemrég megnyílt kiállítást tekinthette meg, amely korabeli fényképek segítségével idézi fel az 1948-as kongresszust.

Délután a Mindszentyneumba várták az érdeklődőket. Két helyszínen tartottak előadásokat. Az egyik teremben Tamási József atya a Mária jelenésekről, Márfi Gyula érek atya a Mária tiszteletről, Brenner József atya a Brenner család Mária tiszteletéről beszélt. A másik teremben Varga Péter az 1948-as Mária Kongresszust idézte fel, Török Péter és Orsolya pedig a modern ember Máriás lelkületéről beszélt. 

Az előadásokat hamarosan visszanézhetik honlapunkon.  

Szombat este a Mária Magdolna-templomba várták a híveket. Az esti szentmisén dr. Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek mondott szentbeszédet aki az evangéliumra utalva kiemelte: fontosak a magán imádságok és a közös imádságok. Fontos, hogy tudjunk úgy imádkozni, ahogy csak mi tudunk, amit csak mi tudunk elmondani az Istennek. De kell a közös imádság is, pl. a családban, közösségekben, szentmisékben is. 

Szentbeszédében Mindszenty bíborosról is megosztotta gondolatait. Pl. amikor 1995-ben az egri segédpüspöki kinevezéséről beszégetett az akkori nunciussal, Angelo Acerbivel. A nuncius felidézte új-zélandi találkozását Mindszenty Józseffel, amely erőt adott neki a számára új állomáshelyén, egy idegen országban. Egy másik esetben amerikai magyarok mutatták neki azokat az emlékiket amelyeket Mindszenty bíboros amerikai útjáról és a magyaroknál tett látogatásáról őriznek. Rómában Szent II. János Pál pápa köszöntötte, mint Mindszenty bíboros utódát. Felidézte, hogy többször járt a sopronkőhidai fegyházba, ahol a bíboros is raboskodott és őrzik az egykori veszprémi püspök emlékét. 

Dr. Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek szentbeszdét meghallgathatják itt.  

A kétnapos programot Tolcsvay László-Müller Péter-Müller Péter Sziámi: Mária evangéliuma című rockopera oratórikus előadása zárta a Mária Magdolna-templomban. Közreműködött Sáfár Mónika, Sasvári Sándor, Tolcsvay László, Tóth József és a Rotunda Énekegyüttes és szólistái. Vezényelt Tóthné Mózer Annamária. Eközben a templomot és a körülötte lévő egyházi és műemléki épületeket Máriás rajzok, ábrázolások felhasználásával fényfestéssel díszítették. 

Ülésezett a püspöki konferencia

Ülésezett a püspöki konferencia

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) 2023. szeptember 4-6. között tartotta őszi rendes ülését.

A püspökök testülete a szokásoknak megfelelően idén ősszel is kihelyezett ülést tartott, amelynek ezúttal a veszprémi Gizella Hotel adott otthont. A püspökök megnézték a Veszprémi Vár felújítás alatt álló épületeit és közösen mutattak be szentmisét a Szent Mihály Főszékesegyházban. Az ülésen részt vett Michael Wallace Banach apostoli nuncius is.

A Püspöki Konferencia tagjai megemlékeztek a nyáron elhunyt Cserháti Ferenc püspök úrról és egyúttal üdvözölték a testület új tagját, Fábry Kornél püspök urat.

A püspökök testülete áttekintette a Konferencia bizottságainak összetételét.

  • A Püspöki Konferenciamegköszönte Palánki Ferenc püspök úrnak a Hivatásgondozó Bizottságában, valamint az Ifjúsági Bizottságában végzett évtizedes munkáját.

o   Palánki Ferenc püspök úr a továbbiakban az Ökumenikus Bizottságban, valamint a Szemináriumi Bizottság munkájában vállal szerepet.

  • AzIfjúsági Bizottság vezetését a Konferencia Fábry Kornél püspök úrra bízta.

o   Ennek a bizottságnak további új tagja Fekete Szabolcs Benedek püspök úr lett.

  • A Püspöki Konferencia megbízta továbbáFábry Kornél püspök urat, hogy vegye át az elhunyt Cserháti Ferenc püspök úr helyét a Caritas in Veritate Bizottság útonlévőkért felelős albizottságában.
  • Martos Levente Balázs püspök úr ezentúl részt vesz a Hivatásgondozó Bizottság, valamint a Szemináriumi Bizottság munkájában is.
  • Veres András püspök úr helyett a továbbiakbanFekete Szabolcs Benedek püspök úr vesz részt az Országos Magyar Cecília Egyesület (OMCE) munkájában.

A püspökök testülete felkérte Fábry Kornél püspök urat, hogy segítse Mohos Gábor püspök úr munkáját a külföldi magyar lelkipásztori szolgálatban.

A Püspöki Konferencia kiemelten foglalkozott a hivatásgondozás kérdésével, valamint a papi élet és szolgálat aktuális nehézségeivel és kihívásaival, továbbá a Nevelési Dikasztérium által is ajánlott papi továbbképzés kérdéseivel.

Az MKPK hívja és várja a katolikus híveket a Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) rendezvényre, amelynek házigazdája idén Veszprém lesz. A szeptember 29. és október 1. között megrendezésre kerülő esemény lehetőséget biztosít, hogy mindenki kérdezhessen és válaszokat is kaphasson a számára fontos kérdésekre. A rendezvény kiemelten foglalkozik a tavaszi pápalátogatással, amelynek emlékeit nyilvános beszélgetésekben, fotókiállításban elevenítik fel a szervezők, de megtekinthetőek lesznek a Ferenc pápa által használt tárgyak is.

A Püspöki Konferencia 2024 áprilisára, Rómába hálaadó nemzeti zarándoklatot kíván meghirdetni a Szentatya, Ferenc pápa magyarországi látogatásának első évfordulójához kapcsolódóan.

Szintén a pápalátogatáshoz kapcsolódik, hogy még az idei évben MKPK Titkárságának gondozásában megjelenik egy részletes összefoglaló kötet Ferenc pápa idén áprilisban hazánkban tett apostoli útjáról.

Az MKPK tagjai áttekintették a Lisszaboni Ifjúsági Világtalálkozó eredményeit. A résztvevő több mint ezer magyar fiatal kétharmada az MKPK szervezésében és támogatásával képviselte hazánkat a portugál fővárosban. Az eseményen az MKPK több tagja is jelen volt.

A Püspöki Konferencia egyhangúlag támogatta az Anglia és Wales Püspöki Konferenciához tartozó kezdeményezést, amely arra irányul, hogy Szent John Henry Newmann bíborost egyházdoktorrá nyilvánítsák.

 

Folytatódnak a 2025-ös szentév előkészületei. Az esemény mottója: „a remény zarándokai” mondta lesz. A szentév egy több mint 700 éves hagyomány a katolikus egyházban, az első szentévet 1300-ban tartották. Rendes szentévet emberöltőnként, azaz 25 évenként tartanak. A legutóbbi az ezredfordulón, 2000-ben volt. Vannak azonban rendkívüli szentévek is. Ilyenre legutóbb 2014-ben volt példa, amikor az irgalmasság rendkívüli szentévét ünnepelte az egyház.

 

Katolikus Karitász augusztus végén zárta népszerű Vár a nyár! elnevezésű segélyakcióját, melynek révén idén is 4.000 gyermek nyaralhatott az ország számos pontján napközis táborokban vagy különböző balatoni helyszíneken. A 16 egyházmegye és az Országos Központ munkatársainak, valamint önkénteseinek hála változatos programok várták a táborozókat. Szervezésükben 75 Magyarországon tartózkodó ukrán kisdiák, és 105 Ukrajnából érkezett fiatal kapcsolódhatott ki nyáron. Még zajlik a szervezet szeptember 15-ig tartó Legyen az öröm az iskolakezdés! elnevezésű segélyprogramja, amelynek keretében 10.000 gyermek támogatása a cél. Az adománygyűjtéshez online is lehet csatlakozni a www.karitasz.hu oldalon, vagy az 1356-os adományvonal hívásával.

 

 



 

Zarándoklat papi hivatásokért a Gencsapáti szentkúthoz

Zarándoklat papi hivatásokért a Gencsapáti szentkúthoz

Kisboldogasszony ünnepén, papi hivatásokért indult zarándoklat Dr. Székely János megyéspüspök vezetésével, a Szombathelyi Egyházmegye és a Mária Út Egyesület közös szervezésében a Gencsapáti Szentkúthoz, mely egyben Miszori Zoltán lelkipásztor emlékzarándoklata is volt.

Péntek délután gyermekek, fiatalok, idősebbek gyülekeztek a szombathelyi Székesegyház előtt, hogy a Gencsapáti Szentkúthoz zarándokoljanak énekelve, imádkozva papi hivatásokért, egyben emlékezve Miszori Zoltán atyára, aki Gencsapátiban és a Székesegyházban is teljesített plébánosi szolgálatot.

A zarándokok soraiban a szombathelyi Brenner János Általános Iskola harmadikosai és a Szent Gotthárd Általános Iskola és Gimnázium Magyarlak-Csörötnek Általános Iskolájának diákjai is jelen voltak, hogy együtt tegyék meg a közel 8 kilométeres utat.

A szentkútnál gencsi és perenyei hívek várták a zarándokokat Gombos Bálint plébános atyával, hogy együtt imádkozzanak tovább és adjanak hálát Zoltán atyáért.

A szentmise főcelebránsa János püspök atya volt, aki szentbeszédében felidézett több gyermekkori meghatározó emléket, melyek alakították személyiségét és egy életre szólóan hatással voltak rá.

A szentmise végén Galgócziné Szabó Zsófia a Mária Út Egyesület vezetője köszönetét fejezte ki a közös zarándoklatért és a közös imáért. Felidézte, hogy ez az út sem volt nehézségektől mentes, tele volt kövekkel, melyekben többen megbotlottak, volt aki el is esett. Búcsúzóul Prohászka Ottókár versével foglalta össze a péntek délutáni zarándoklatot:

Prohászka Ottokár: Kő az úton


Gondolod, kerül életed útjába Egyetlen gátló kő is hiába?
Lehet otromba, lehet kicsike, hidd el, ahol van, ott kell lennie.
De nem azért, hogy visszatartson téged, s lohassza kedved, merészséged.
Jóságos kéz utadba azért tette, Hogy te megállj mellette.
Nézd meg a követ, aztán kezdj el Beszélni róla Isteneddel.
Őt kérdezd meg, milyen üzenetet Küld ezzel az akadállyal neked.
S ha lelked az Istennel találkozott,
Utadba minden kő áldást hozott. 

Püspök atya predikációja ITT visszahallgatható!