Manapság a Szombathelyi Egyházmegyében igazán pezsgő élet zajlik! Különösen igaz ez Zalaegerszegre, ahol a januárban meghirdetett missziós év részeként szeptemberben Missziós Héten hívták fel a figyelmet magukra és főként a Mindenható Istenre a város plébániai közösségei, s ahol – azóta – Alpha kurzusra, Élet a lélekben szemináriumra, vagy éppen Teremtésvédelmi előadás-sorozatra jelentkezhettek be hívők és keresők egyaránt. Folytatódnak az Egyházmegye előadássorozatai is. Október 12-én pedig Biblikus tanulmányi napot tartott dr. Székely János megyéspüspök atya.

 

Ezen a szombati napon főpásztorunk a Szentírás egyes nehezebben értelmezhető részeit világította meg a Mindszenty iskolában. A nap folyamán három előadásban szó esett Káin és Ábel történetéről (hogy lehet, hogy a testvérgyilkosság után mégis megsokasodott az emberiség?), Matuzsálem és általában egyes ószövetségi szereplők számunkra elképzelhetetlenül magas életkoráról (alkalmas-e a biológiai testünk pl. 969 évig működni?), a vízözönről (a Gilgames-eposz is tartalmaz hasonló kataklizmát [amely szónak ráadásul éppen ’vízözön’ az egyik jelentése], s ez valószínűsíti-e a bibliai történetet?), Bábel tornyáról (amelyről amúgy kiderült, hogy valójában Babilon – tényleg a sok nyelv összekeveredése okozta volna a vesztét?), vagy éppen Ábrahám áldozatáról (kér-e, kérhet-e ilyet az Isten? [gyors megfejtés: nem lehet Isten dicsőségére az, ami az embert elpusztítja!]). Néhány Újszövetségi téma is napirendre került, mint pl. a Hegyibeszédben elhangzó boldogmondások (amelynek kapcsán fény derült a királyok és uralkodók elsődleges feladatára: ők a ’gyengék védelmezői’), vagy éppen az áteredő bűn fogalma (Szt. Pál nem beszél a bűn biológiai öröklődéséről!)…

Püspök atya a tőle megszokott módon, magával ragadó stílusban, hallatlan nagy, szerteágazó nyelvi-, történeti-, teológiai tudással világította meg a felvetett témák rejtélyeit, amelyek gyakran izgalmas válaszokat, értelmezéseket  eredményeztek.

Ezen az eseményen közel ötvenen vettünk részt, köztünk több plébános atya, hitoktató és állandó diakónus, akolitus és más világi hívő.

A szünetekben, kávézás-sütizés, jó hangulatú beszélgetések közben nem egyszer meghökkentő kijelentések is elhangzottak.  Számomra ilyen volt, amikor Gyöngyös Balázs nagykutasi plébános atya megvallotta, hogy számára is tartalmazott új ismeretet Püspök atya tanítása. Balázs atya arról is beszélt, hogy a püspöki tanítás hitoktatók számára történő átadása folyamatosan, fokozatosan zajlik – az értelmezés nem marad meg szűk, privilegizált körben.

Marx Gyula állandó diakónus azt fejtegette, hogy miközben 100 éve még szinte tiltott volt a világiak számára a Biblia önálló (értsd: lelkivezető nélküli) értelmezése, addig manapság már elvárás, de legalábbis erősen ajánlott a Szentírás forgatása.

Paksa Gergő azért jelentkezett erre a napra, hogy még jobban elmélyüljön a Szentírás ismeretében, és sajátos akolitusi szolgálatában is fel tudja használni a hallottakat. Számára is újszerű volt Püspök atya visszatérő buzdítása, hogy „[az értelmezéshez] menjünk vissza az Ókorba!” – azaz ne mostani mentalitással olvassuk az Írást.

Perényi Judit óvodapedagógus a saját, mindennapi életére vonatkoztatta a tanításokat. „Az Istennek milyen fontos a számunkra adott szabad akarat, amivel bennünket megajándékozott! Erre döbbenek rá újra és újra!” – mondta, ez adott számára a legtöbbet. „…és ezzel az én méltóságomat emeli, hihetetlen szintre…

Az előadásokat követő szűk egy órában Püspök atya válaszolt néhány felmerült kérdésre, majd az iskola kápolnájában szentmisén vettünk részt.

Remélhetően ez a sorozat is újabb alkalmakkal bővül, ahol ismét tisztázódik a Szentírás néhány izgalmas részlete!

 

Ercsényi Lajos akolitus

Recommended Posts

No comment yet, add your voice below!


Add a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük