Ahol az égi és a földi találkozik – Befejeződött a Püspöki Palota dísztermének felújítása
Szeptember 11-én átadták a Püspöki Palota felújított dísztermét. 5 év alatt újult meg a helyiség.
A Püspöki Palota egyik legszebb része a díszterem, amelynek díszítésével Franz Anton Maulbertsch-et bízta meg Szily János, az egyházmegye első püspöke. A neves osztrák művész születésének 300. évfordulóját ünnepeljük idén. A díszterem felújításának befejezése méltó megemlékezés erről a kerek évfordulóról, mondta köszöntőjében Perger Gyula, a Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont igazgatója.
Kiemelte: a látogatóközpont 2017-es megnyitása óta eltelt 7 évben jelentős felújítások történtek. Így a Szent Pál-terem felújítása, aminek legfontosabb része a Stephan Dorfmeister által készített képek restaurálása volt. De sárga és vörös szalon drapériájának cseréje, valamennyi szoba mennyezeti részének kifestése, Giovanni Battista Piranési valamennyi metszetének restaurálása, 8 festmény teljes felújítása, a képkeretek aranyozása valamint több antik bútor restaurálása is megtörtént az elmúlt években. A díszterem oldalfalainak és mennyezeti képeinek felújítása, csakúgy mint a Szent Pál életét ábrázoló képeké, Tarr György festő-restaurátor művész munkája. Az adódó kihívások megoldásában Pintér Attila és Kisterenyei Ervin restaurátorok voltak segítségére.
Székely János megyéspüspök köszöntőjében hangsúlyozta: a püspökség épületének ékköve a díszterem. Nagy öröm, hogy a díszterem teljesen megújulhatott. Csodálhatják nemcsak a múzeumba látogatók, hanem pl. akik koncertre, előadásra, ünnepségre érkeznek. Szombathelynek nincs szebb terme mint ez a díszterem. A Püspökség épülete szimbóluma az Atyai háznak, ahová bárki kopogtathat. Elmondta: amikor Ő vezet csoportot itt szeret kezdeni, külön kiemelve a mennyzeti freskót, mert üzenete van. A terem alsó képein ókori jeleneteket látunk, amik a város történetéhez kötődnek. Ez a világi történelem.
A mennyzeti freskón ezzel ellentétben a szent történet, az üdvtörténet látható: Isten fénye ragyog, megsejtették a pogányok, elűzi a sötétséget. Minden kontinensre eljutott a hit fénye és eljutott Szombathelyre is. Minden nyitott szívű ember rátalál. Gyönyörű evangélium van elrejtve a freskóban, mondta Székely János, aki köszönetet mondott Perger Gyula igazgatónak az elmúlt években tapasztalt helytállásért, munkáért, valamint a restaurátoroknak a kiváló munkáért.
Tarr György restaurátor köszöntőjében utalt a korszakra, amelyben a Palota épült. A felvilágosodás hullámai erősen ostromolták az Egyházat. De nem adta olcsón magát az Egyház, hiszen olyan kiváló főpapok voltak pl. Magyarországon mint Szily János, aki szembeszállt II. József rendelkezéseivel, amivel próbálta korlátozni az Egyházat. Ennek lesz következménye, hogy Szilyt kiutasítják Bécsből, így Ő önkéntes száműzetésbe vonul Szombathelyre.
Olyan művészekkel és alkotásokkal veszi körbe magát amik arra emlékeztetik, hogy ő is az Egyház mártírja de bemutatja, hogy az Egyháznak van fénye, amikk az emberiségnek kincsei lehetnek. Neves művészek érkeznek Szombathelyre, mert az örökös tartományokban elfogy a munka, hiszen a császár korlátozó intézkedései miatt az Egyház nem tud megfelelő megrendelésket adni. Így dolgozik városunkban Hefele Menyhért, Stephan Dorfmeister, Franz Anton Maulbertsch. Utóbbival Szily barátságot köt. Ritka alkalom. Hosszas levelezés előzte meg a munkát. 1783-ban kezdte meg a munkát, 1784 tavaszán fejezte be.
Az égi és a földi jelenik meg a falakon. A mennyezet jeleníti meg az égi szférát, ami klasszikus rokokó ábrázolás, ebben Maulbertsch kiváló volt. Ez már az a korszak amikor a művészeti életben, részben a felvilágodás és a polgárság miatt átalakulnak a megrendelői igények. Ezt Maulbertsch, aki monumentális falfestő, nehezen tudja elfogadni, igaz itt Szombathelyen Szily olyan művészi koncepciót kért Tőle, amelyben megmutathatta alkotói nagyságát. Az oldalfalak a klasszicizáló hatást mutatják. Erre példa itt még a Szent Pál terem, ahol Stephan Dorfmeister már allegóriák nélkül, hiteles történeti ábrázolásra törekedve festette meg Szent Pál életének néhány eseményét. A restaurálás során ezeket a szempontokat maximálisan figyelembe kellett venni, mondta Tarr György, aki a felújítás során felmerült kihívásokról is megosztotta élményeit a hallgatókkal.
Pintér Attila restaurátor beszédében olyan problémára hívta fel a figyelmet, amellyel munkájuk során találkoztak. Gyakori gond – így volt ez a múltban is -, hogy sokszor nem restaurátorokat kértek fel a problémák kijavítására. Azt gondolták, hogy aki festőművész, már restaurátor is egyben. De ez nem így van, hiszen ismerni kell a restaurátori szakmát ahhoz, hogy a végeredmény kiváló, sikeres legyen. Maulbertsch alkotásait a díszteremben festőművészek javították, derült ki a felújítások során. Ezek azonban rosszul sikerültek. Ebből egyet emelt ki Pintér Attila.
A 19. század végén a díszterem beázott, aminek következtében az oldalfalak egy része és a boltozat megsérült. A javításra felkért személy rendelkezett festészeti tudással, de restaurátorival nem, így sok hibát követett el ami végzetes következményekkel járt. Pl. a port ami a felületeket fedte, nem vízzel tisztította le, hanem olyan anyaggal – lúggal – ami lemarta az eredeti festés jelentős részét. Ezt követően az egész felületet újrafestette, ami csak hasonlatos volt az eredetihez, színében eltért attól. Imitációnak volt tekinhető mindez, másnak nem, mondta Pintér Attila. Ennek eltávolítása és az eredeti állapot visszaállítása komoly munka volt, akárcsak a négy oldalsó festmény restaurálása. Reméljük, hogy a szakmai ismeretek tudásával felvértezve, a most itt végzett munka, szemben a korábbi állapottal és megoldások eredményével, Maulbertsch festésének művészi értékét nem csökkentette, hanem megőrizte, sőt növelte azt, zárta beszédét Pintér Attila.
Az átadóünnepségen Pitti Katalin, Liszt Ferenc díjas magyar operaénekes, érdemes és kiváló művész, a hallhatatlanok Társulatának örökös tagja előadásában Mária énekeket hallhatott a közönség.
A fotókat a díszteremről Vágvölgyi Bálint készítette. Az átadón Molnár Péter fényképezett.
