Az emberi élet szent és sérthetetlen – Pódiumbeszélgetés az élet védelméről Szombathelyen

Az emberi élet szent és sérthetetlen, erősítették meg a Katolikus Egyház álláspontját meghívott előadók a Martineum Felnőttképző Akadémián szeptember 30-án rendezett pódiumbeszélgetésen. Kiemelték: az életet a fogantatástól egészen a halálig védeni kell és segíteni. 

Köszöntőjében Székely János megyéspüspök, az Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke kiemelte: a Biblia felszólít minket, hogy válasszuk az életet. A Szentírás hitet tesz amellett, hogy

minden ember Isten képmása, végtelen érték, élete szent és sérthetetlen.

A megyéspüspök utalt II. János Pál pápára, aki több beszédében is arra szólította fel az embereket, hogy az élet kultúráját építsük a halál kultúrájával szemben. Mintha a mi társadalmunkban az élethez való jog elhalványodott volna. A szabadságjogok közé be kell venni az abortuszhoz, az eutonáziához való jogot. Emögött az a probléma áll, hogy

a szabadság fogalmát a modern ember félreérti.

Idézte XVI. Benedek pápát, aki szerint a mai ember a szabadságot a valóságtól független önkénynek nevezni. Amit akarok azt korlát nélkül megtehessem, ez vezérli az embereket. De akik ezt hangoztatják azok elfelejtik: sok ember van, sok egyéni szabadság amit össze kell hangolni, hogy harmonikus társadalomban élhessünk. Ehhez viszont kellenek objektív támpontok. Az is gond a megyéspüpsök szerint, nem csak a szubjektív emberi szabadságok léteznek, hanem az objektív, gyönyörű külvilág, amelynek vannak objektív törvényei, amelyhez az embernek alkalmazkodnia kell. Ha nem teszi elpusztul. Székely János problémának látja, hogy sok mai fiatal nevelésében szintén a pillanatnyi önkény, a szubjektív szabadság a legnagyobb érték, de ezzel az emberi élet egyik alapvető értékét, a másokhoz való kötődést veszik el tőlük. Ha a mai társadalmunk ki akarja törölni ezeket az erkölcsi kötelékeket, pl. ami köti a felnőtt társadalmat a megfogant élethez, akkor embertelenné, szeretre és felelősségre képtelen társadalommá válunk.

Az MKPK elnöke elmondta: a Földön évente kb. 42 millió abortuszt végeznek el.

Egy ember számára az egyik legveszélyesebb hely az anyaméh.

Magyaországon az abortusz liberalizálása óta kb. 6 millió abortusz történt. Ez fájdalmas titok, ami ott lebeg a társadalunk fölött.

Az emberi élet a fogantatással kezdődik.

Semmilyen minőségi ugrás később ennek a kicsi életnek a kifejlődésében nincs. Ha a harmadik, a hatodik hónapban vagy születés után vágják el az életet, csak fokozati különbség, ugyanazt az önálló életet pusztítják el. Ismét XVI. Benedek pápát idézte a főpásztor, aki egy beszédében arra kereste a választ, hogy az abortuszt miért tudja az ember megtenni. Talán azért, mondta a pápa, mert nem látja az ember amit tesz. Bekötjük a szemünket. Ha kitennénk a gyermeket a műtőasztalra és ott kellene elvégezni ezt a bevatkozást akkor sem az édesanya, sem az orvos nem végezné el. Ezért is tartja jónak Székely János a szívhang törvényt, mert így a gyermekek jelezhetnek az édesanyáknak, hogy léteznek.

XVI. Benedek pápa feltette azt a kérdést is: miért harcol az Egyház az abortusz ellen, miért nem fogadja el, hogy a csatát elvesztette. Erre két választ adott a pápa. Az egyik, hogy nincsenek kicsi gyilkosságok. Minden emberi élet szent. A másik válasz szerint azért nem adhatja fel az Egyház a harcot, mert

az abortusszal a teljes emberi méltóságot támadják és kérdőjelezik meg. Ha egy kicsi gyermeket el lehet pusztítani, akkor minden ember élete mérlegelés tárgya lehet.

Az abortusszal kapcsolatban sokan mondják, hogy a nőnek joga van a saját teste felett döntenie. De elfelejtik, hogy

a megfogant kisgyermek nem az édesanya testének a része, hanem önálló, független élet.

Mióta függ egy ember élethez való joga attól, hogy másvalaki akarja-e az ő életét vagy nem. – idézett a megyéspüspök egy orvosi egyetemen elhangozott mondatot, aki kitért rá: kimutatások szerint az abortuszok 97%-át párkapcsolati vagy egyéni gondok miatt kérik a nők.

Amikor a kicsi gyermek életéért kiálltunk, akkor az édesanya életéért is kiálltunk. Ez nem ő ellenük van.

Az édesanya egyik legszentebb küldetése, hogy életet adhat.

Ha ezt a küldetését elutasítja az élete hatalmas sebet kap, amit talán soha nem tud kiheverni. De fontos arról is beszélni, hogy

erre a bűnre is van bocsánat, irgalom.

Isten kezéből ezek az életek sem esneki ki. Ők Isten országában vannak és imádkoznak édesanyukért, testvéreikért. Fontos, emelte ki Székely János, hogy az Egyház, amikor erről a fájdalmas témáról beszél ne ítéletet mondjon, hanem az irgalom útjára hívja fel a figyelmet.

Az élet kultúráját építsük.

Az álmom, hogy Magyarország egy olyan hely legyen, ahol az élet végtelen érték, zárta köszöntőjét Székely János.

Osztie Zoltán atya, a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosa mutatta be a Jó, hogy vagy! Életvédők Szövetségét. Kiemelte: napjainkban támadás alatt van az ember maga. Kulcs-és sorskérdéssé vált, hogy ki az ember az ő nembeli lényege szerint. Ha életvédelemről van szó akkor mindenkinek az abortusz jut eszébe, pedig számtalan téma beletartozik ebbe, tekintve, hogy az emberi méltóság védelmét az élet teljes időtartamára vetítve kell nézni. Így tesz a szövetség is, amely olyan magánszemélyek és szervezetek között akar koordináló szerepet betölteni, akik magas színvonalú szakmai munkájuk mellett, elkötelezettek az élet védelme érdekében születéstől a halálig. Létrejöttét az indokolta, hogy sok esetben a magánszemélyek és szervezetek nem tudtak egymásról, miközben együttműködésük még több és hatékonyabb segítséget adhat az emberenek.

Az est hátralévő részében előbb Szigetvári Zsuzsa mutatta be a budapesti Irgalmasrendi Kórházban működő Keresztény Családi Centrum működését. Kiemelte: létrejöttét az a felismerés adta, hogy legyen olyan központ, ahol az egyedülállók vagy párok számára keresztény megközelítés alapján tudjanak segíteni a gyermekvállalás sikeressége érdekében. Bemutatta a centrum működését, kiemelve azokat a vizsgálatokat, amelyekkel a nőket és férfiakat támogatják az egészségük érdekében. Mindezt állami finanszírozásban. A centrum különlegessége, hogy egy koordinátor kíséri a pácienseket a terápiás időszak alatt: ő segít pl. időpontokat foglalni, megnézi milyen körülmények között élnek. A lelki gondozásra is hangsúlyt fektetnek. Az egész országból fogadnak jelentkezőket.

Az est utolsó részében Várfalvi Marianna, a Magyar Védőnők Szakmai Szövetség elnöke mutatta be a szervet munkáját. Kiemelte: 10 éve kapta az Országgyűléstől a Hungarikum besorolást a magyar védőnői szolgálat, amelynek tagjai minden településen, így minden családban jelen vannak és segítik az embereket az élet különböző helyzeteiben. Nem csak a szakmájukból adódó ellátást tudják nyújtani, hanem párbeszédben más szakterületek képviselőivel, problémák esetén tudják hová irányítani a pácienseket.A védőnői szolgálat alapvető célja semmit nem változott az 1915-ös megalakulás óta: ez az emberi élet védelme. Segítenek pl. az életkezdeti döntésekben, vagy az egészséget érintő kérdésekben, képzéseket, felvilágosítást tartanak, szűrővizsgálatokat szerveznek.

A pódiumbeszélgetés egyben a Wagner Viktória szociális testvér és védőnő életéről, munkásságáról szóló kiállítás megnyitása is volt.