Hónap: 2026 február

Az idei évben a celldömölki Szent Benedek Katolikus Általános Iskola adott otthont az Afrika-hét megnyitásának. 

Czupor Attila, az iskola igazgatója köszöntötte a helyszínen lévőket és akik online kapcsolódtak a megnyitóba. A Szombathelyi Egyházmegye Szent Márton Köpenye Alapítványa 2020-ban kapcsolódott be a “Mindannyian testvérek” programba, amely az Afrikában élő üldözött keresztények valamint a súlyos humanitárius válságot elszenvedő gyermekek megsegítéséért dolgozik. 2021-ben indították el az Afrika témahetet, amelynek keretében az ország több oktatási intézményében egy héten át megadott tematika alapján a tanítási órákon megismerkedhetnek a gyerekek Afrikával, az ott élő emberek, elsősorban kortársaik mindennapjaival. Az Afrika-hét során gyűjtést is szerveznek az intézményekben.

Dr. Székely János megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke mondott megnyitó beszédet, amelyben felidézte: 30 évvel ezelőtt járt Bissau-Guinea-ban, az ott tapasztaltak mélyen megérintették. Például amikor egy fiú azt kérte, hogy vegyen számára egy tornacipőt, hogy tudjon focizni a barátaival, vagy, hogy mennyire örült egy másik gyermek, aki kenyeret tudott venni a neki adott pénzből. Afrikának ez a szívszorító szegénysége nem természeti csapás következménye, hanem nagyon sok emberi bűn következménye, mondta Székely János. Afrikát a fehér ember, az akkori nagyhatalmak kifosztották: rabszolgának hurcolták el az embereket. A kontinenst gyarmatosították, új határokat húztak meg, népeket szabdaltak szét. Az ásványi kincseket nagy nemzetközi cégek termelték és termelik ki, így Afrika helyett a világ gazdag országait gyarapítják. Néhány diát is bemutatott: többek között azt amely arról szólt, hogy a Föld lakosságának szegényebb 40%-a kevesebb mint napi 2 dollárból, azaz 7-800 forintból él, azaz éppen az éhhaláltól megtudnak menekülni. A leggazdagabbak viszik el a Föld jövedelmének túlnyomó többségét. Ezért is van, hogy a Föld leggazdagabb 8 emberének annyi vagyona van mint a Föld lakossága szegényebb felének – 4 milliárd ember – összesen. Ha a fegyverkezésre fordított pénznek csak kb. 1%-át élelmiszerre költenék a gazdag államok, akkor már holnaptól nem kellene éheznie senkinek a Földön. De sajnos a Föld szegényeinek jajkiáltása nem jut el az emberekhez, ez nem hír. Ezen a héten azért szeretnénk egy mustármagnyit tenni, hogy a Földünk boldogabb legyen, leginkább az Afrikában élők számára. Ezt követően felidézte Szent Bakhita életét, akinek az emléknapjához kötődik az Afrika-hét megnyitása és a program megvalósítása, amelynek elmúlt éveiről, a körülményekről, lehetőségekről, a megvalósult fejlesztésekről is beszélt az MKPK elnöke. Kiemelte: a korábbi években befolyt támogatásokból pl. az Agnus Dei nővérek Mbunda-i árvaházát támogatták, emellett óvodák, iskolák építését, felújítását, orvosok, tanítók, atyák számára motorkerékpárok beszerzését, ahogy olyan fejlesztéseket is, amiknek köszönhetően egészséges, tiszta ivóvízhez juthattak az emberek. Hasonló tervek megvalósítására fordítják az idei támogatási összegeket is. Afrika nyomora szívszorító, de az emberségük, a hitük gyönyörű, amelyből nagyon sokat tanulhatnánk. Ha tudunk adni az életünk szebb lesz és örömtelibb – zárta beszédét Székely János.

Skublics Márk építőmérnök, a Szalézi Missziós Önkéntesek program keretében két alkalommal is járt a fekete kontinensen, Angolában. Első alkalommal tanárként dolgozott, másodjára egy óvoda kerítésének építésében vett részt. Barátai példáját is megismertette a gyerekekkel, akik a szaléziek mellett különböző szolgálatot végeztek Afrika különböző részein a gyerekekért. Az általa is tapasztalt afrikai szegénységről elmondta: hiányzik az infrastruktúra. Pl. nincsenek kiépített köz-és vasúthálózatok, nincs elegendő tiszta ivóvíz, gond van az egészségüggyel, nincs megoldva a szemétszállítás. A szalézi szerzetesek célja, hogy jelen legyenek az afrikai szükséget szenvedő régiókban és megkeresik azokat a hasonlóságokat amikben együt tudnak élni a helyi emberekkel. Missziósházat építenek, ahol van iskola, templom, van lehetőség a játékra és van szállás. Ezekbe a missziósházakba mennek a szalézi missziós önkéntesek és vehetnek részt az élet teremtő munkában, ahol megélhetik az evangéliumot. Bátorította a fiatalokat, hogy ismerjék meg a Szalézi Missziós Önkéntesek munkáját.

A program során a celldömölki Szent Benedek Katolikus Általános Iskola diákjai és pedagógusainak műsorát láthatták a megjelentek és akik bekapcsolódtak a közvetítésbe.

Amennyiben támogatnák programot az alábbi számlaszámra szeretettel várják a felajánlásokat. 11747006-27260324

Az Afrika-hét megnyitóját visszanézhetik egyházmegyénk Youtube csatornáján, ide kattintva.

Idén ünnepeljük az első teljes magyar nyelvű katolikus bibliafordítás megjelenésének 400. évfordulóját. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai 2025. őszi ülésükön arra hívtak, hogy a katolikus tudományos közélet tagjai tárják fel és méltó módon mutassák be a Káldi-biblia jelentőségét. Székely János, az MKPK elnöke, biblikus teológus, egyetemi tanár írását adjuk közre az alábbiakban.

400 évvel ezelőtt, 1626-ban adták ki Káldi György Szentírás-fordítását. Ez az első, számunkra is fennmaradt teljes magyar katolikus bibliafordítás.

Sokan talán úgy gondolják, hogy a katolikus egyház nem támogatta, inkább akadályozta azt, hogy a Bibliát lefordítsák az egyes népek nyelveire.

Ennek az elképzelésnek azonban ellentmond az a tény, hogy igen hamar nagyon sok nyelvre lefordították a Szentírást, és ezeket a fordításokat használták is a liturgiában és az egyház életében. Íme egy rövid lista a legrégebbi bibliafordításokról: latin (vetus latina, itala a Kr. u. 2. századtól), szír (vetus syra, peshitta a Kr. u. 3-4 századtól), kopt fordítások (Kr. u. 3. század), azután pedig örmény, grúz, gót, etióp, ószláv stb. (mind az első évezredből).

Voltak magyar nyelvű katolikus fordítások már a reformációt megelőző évszázadokban is, hiszen például az 1114-es Esztergomi Nemzeti Zsinat elrendelte, hogy az “apostolt” (a szentleckét) és az evangéliumot magyar nyelven is fel kell olvasni a szentmiséken. Báthori László pálos szerzetes a történeti források tanúsága szerint 1437-57 között lefordította a teljes Szentírást magyar nyelvre, ez a fordítás azonban a történelem viharaiban elveszett. Ezzel szemben a Jordánszky-kódexben ránk maradt egy, a Margit-szigeti domonkos nővérek által használt, 1516-19-ben készült és a Szentírás nagyobb részét tartalmazó, gyönyörű magyar bibliafordítás.

Káldi György fordítása már 1608-ra elkészült, azonban a kiadásra csak 1626-ban nyílt lehetőség. A kiadást Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és Pázmány Péter esztergomi érsek is támogatta. Káldi György nagyszerű nyelvérzékkel és óriási tudással fordította le a Szentírás szövegét.

Az ő fordítása mindmáig jól érthető, szép és magyaros nyelven adja át Isten igéjét.

Ennek a fordításnak a szövegét vette alapul és javítja folyamatosan – a Neovulgáta hivatalos és tudományos kiadása alapján – a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat. A Szentszék útmutatása az, hogy egy nyelvterületen ugyanazt a fordítást használják mind a hivatalos kiadású katolikus bibliák, mind a liturgikus olvasmányok esetében (Liturgiam authenticam, 2001). Az Evangeliarium (vasár- és ünnepnapi evangéliumok) tavalyi megjelenése után az elkövetkező években meg fognak jelenni a Neovulgata szövege és a mai magyar nyelv, valamint a felolvashatóság és érthetőség követelményei alapján javított olvasmányoskönyvek és a Biblia új kiadása is.

A Biblia, Isten igéje nem betű, hanem lélek és élet. Legyen mindennapi kenyerünk, erőforrásunk, legyen lámpás a lépteink előtt!

A jubileumi Káldi-évben emlékezzünk meg Káldi Györgyről, a nagyszerű bibliafordítóról, de ünnepeljük meg ezt az évet még inkább azáltal, hogy olvassuk a Szentírást, engedjük, hogy megtermékenyítse az életünket! Tegyük ki a Szentírást ünnepélyesen templomainkban, és legyen a Szentírásnak főhelye az otthonainkban is! Olvassuk a Könyvek Könyvét otthon, közösségeinkben, imacsoportjainkban is! Elmélkedjünk róla, adjuk a gyermekek, fiatalok kezébe, tegyük mindennapi lelki életünk táplálékává és útmutatójává!

Fotó: Merényi Zita (nyitókép); Fábián Attila (Ozsvári Csaba, Evangeliarium-borító, Esztergom)

Magyar Kurír

Január 27-28-án Belgrádban tartotta 43. plenáris ülését a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia.

Az ülésen részt vettek:

– Német László SVD bíboros, belgrádi érsek, elnök

– Rrok Gjonlleshaj bár-i érsek, alelnök

– Đura Džudžar görögkatolikus püspök (Ruski Krstur)

– Kiro Stojanov szkopjei püspök és sztrumicai eparcha

– Dodë Gjergji prizren-prištinai püspök

– Fabijan Svalina szerémségi püspök

– Fazekas Ferenc szabadkai püspök

– Mirko Štefković nagybecskereki püspök

– Mladen Vukšić OFM kotori püspök

Meghívott vendégek voltak:

– Székely János szombathelyi püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke

– Petar Palić mostar-duvnói püspök i trebinje-mrkányi apostoli kormányzó, a Bosznia és Hercegovina BK Püspöki Konferencia alelnöke

– Ivan Ćurić đakovó-eszéki segédpüspök, a Horvát Püspöki Konferencia delegátusa

– Cornel Damian bukaresti segédpüspök, a Román Püspöki Konferencia delegátusa

A tanácskozás kezdetén köszöntőt mondott Santo Rocco Gangemi apostoli nuncius (Szerbia), Luciano Suriani apostoli nuncius (Észak-Macedónia), valamint Luigi Bianco, Koszovó új apostoli delegátusa.

A püspökök kiemelten foglalkoztak a 2026. december 14-19. között esedékes ad limina látogatás előkészítésével, valamint – a jelenlegi vezetőség mandátumának lejártával – új tisztségviselőket választottak.

A Konferencia új vezetősége:

– msgr. Dodë Gjergji – elnök

– msgr. Fabijan Svalina – alelnök

– msgr. Mirko Štefković – főtitkár

Az új megbízatások 2026. június 1-jén lépnek életbe.

A 30 éves Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület (KIFE) rendezett konferenciát január 30-án a budapesti Párbeszéd Házában. A tanácskozáson a fiatal, a felnőtt és az idős korosztály problémáiról, pasztorációjáról, képzéséről beszéltek az előadók.

Először Jusztin István, a KIFE elnöke köszöntötte a megjelenteket. Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke megnyitójában kiemelte, a Szentírásban több helyen is találkozhatunk azzal a felszólítással, hogy “mondd el fiaidnak”. A zsidó hagyományban a soha el nem pusztuló kőtábla, amire Isten felírta törvényeit, az apa és a fiú szíve, az anya és a lány szíve. A későbbi időkben a zsinagóga mellé mindig épült iskola is. A prófétáknak is voltak tanítványai, mint ahogyan Jézus is tanítványokat gyűjtött maga köré, az ő szívükbe írva az evangéliumot, melyet aztán az apostolok és utódaik tovább is adtak. A kereszténységben is hamar megjelent az iskola, leginkább a kolostorok körül.

A kereszténységhez szorosan hozzátartozik a tanítványság. A felhalmozott szellemi kincseket az előző nemzedék adja tovább a következőnek.

Akkor tanulunk meg igazán szeretni – emelte ki a püspök – ha mi is továbbadjuk a szeretetünket.

A felnőttképzés során is az Atya-Fiú-Szentlélek szeretetét közvetítjük mások számára. Az MKPK elnöke arra is rámutatott, hogy nemcsak a tudományban, hanem a kereszténységben, a jó élet megtanulásában is fejlődni kell.

Fiatalok

Gyorgyovich Miklós, a Századvég Alapítvány szakmai vezetője a 15-29 évesek vallásosságára vonatkozó legfőbb adatokat ismertette. A 2024-es vizsgálatok konklúziójaként elmondta, az intézményes Egyháztól való elfordulás nem jelent egyben vallástalanságot.

Az ateizmus annak ellenére nem vált uralkodó világnézetté, hogy kevesen járnak templomba.

Ugyanakkor érzékelhető, és a jövőre nézve nagy kihívást jelent, hogy a vallási szocializáció folyamata megszakadt, egyre több fiatal van, akik nem vallásos családban nőnek fel.

A magukat katolikusoknak tartók esetében is tapasztalható egyfajta “patchwork” vallásosság, ami a keresztény és az ezoterikus elemek összekeveredését jelenti. Az is látható, hogy a fiatalok új válaszokat szeretnének kapni az élet végső kérdéseire, vagyis az Egyház iránti közöny mögött ott van a válaszkeresés igénye.

Hogyan lehet bevonni a fiatalokat a vezetői munkába? Ezt a kérdést Schmutzer Áron önkéntesvezető (Regnum Marianum, Kalazancius Mozgalom) járta körül. Mint elmondta, a régi alapítású Regnumba 1200, míg a piarista rendhez kötődő, a közelmúltban létrehozott szervezethez 600 fiatal tartozik. A Regnum inkább bensőséges, míg a piaristák ifjúsági mozgalma nyitottabb a világra.

A vezetőképzést tekintve a Regnum kétszer annyi időt fordít erre, mint a másik szervezet. Előbbi a közösségi élményre teszi a hangsúlyt, a Kalazancius Mozgalom vezetőképzési módszere viszont tervezett és reflektált. Mind a kettőnél megtaláljuk azt az elemet, hogy a vezetőnek el kell mélyednie a közösség identitásában. A pedagógiai és a pszichológiai ismeretek megszerzése mellett önmagukkal is tisztában kell lenniük. E mellett az elcsendesedés, a gyakorlati tudnivalók elsajátítása, a személyes kísérés és a mentorálás is szerepet kap a vezetők képzésében.

Felnőttek

Az értékközpontú felnőttképzésről B. Balogh Edit, a Talentum Alapítvány az Önkéntesség Támogatásáért elnöke beszélt. A nem formális tanulás során a tudást a műhelyvezető nem frontális, hagyományos módszerrel adja át.

A felnőttképzésnek az elméleti és a gyakorlati készségek mellett az attitűdalakítás, a cselekvőképes fellépés támogatása és a felelősségvállalás erősítése is a célja. Az előadó hangsúlyozta,

a képzés során akkor tudjuk átadni az értékeket, ha a folyamatot megtervezzük, a célt pedig pontosan kijelöljük és meghatározzuk.

Az is fontos, hogy a résztvevő kapjon valamilyen tanúsítványt arról, hogy milyen képzésen vett részt.

Csehné Vadnai Borbála, a World Union of Catholic Women”s Organisations (WUCWO, Katolikus Női Szervezetek Világszövetsége) európai régióért felelős alelnöke, a Katolikus Asszonyok és Lányok Szövetsége (KALÁSZ) munkatársa a nők pasztorációjáról tartott előadást. Mint elmondta, a nők egyházi szolgálata az evangelizáció, a kísérés és a női élethelyzetekre adott válaszok megfogalmazásának területén nyilvánul meg. A helyi szint, a sashalmi Keresztény Női Kör bemutatása során az előadó hangsúlyozta,

összejöveteleiken a nőket érdeklő témákat összekötik a keresztény tanítás megélésével.

Az is fontos, hogy ez a kör jótékony hatással van az egész plébániai közösség életére.

Csehné Vadnai Borbála a KALÁSZ tevékenységéhez csatlakozott – ez jelenti az országos szintet. Ennek az 1936-ban alapított szervezetnek hívószava a hit, az erkölcs, a nemzet és a hivatás. A KALÁSZ megújulási stratégiájának legfőbb eleme a női csoportvezető-képzés. A nemzetközi szintet a WUCWO jelenti, mely 100 tagszervezetet tömörít és 8 millió katolikus nőt képvisel. Tevékenységén belül nagy hangsúlyt kap a családpasztoráció. Az előadó rámutatott, mind a három szintnek a fő célkitűzése a női szerepek örömteli megélésének a segítése interaktív kurzusokkal, egymással megosztva, csoportokban megélve.

Idősek
Tóthné Csompilla Márta, a Szent Rozália Szolgálat nappali ellátás vezetője a tudatos öregedésről beszélt. Az előadó hangsúlyozta, napjainkban egyre több ember éli meg az időskort úgy, hogy szellemileg és testileg is egészséges. Mert az öregedés nem betegség. A tudatos öregedés azt jelenti, hogy az idős ember használja a gondolkodását, aktív életet él.

A mozgás, a helyes táplálkozás ugyanúgy hozzátartozik ehhez, mint a rendszeres egészségügyi szűrővizsgálat. A tudatos idősödés társadalmi befektetés is. Ezt segíti a memóriafoglalkozás, a mozgáskoordinációt támogató tréning vagy az örömtánc is.

A gyakorlat
Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen Balogh Edit, Csehné Vadnai Borbála, és Schmutzer Áron a felnőttképzés gyakorlati oldalát járta körül. A moderátor Szigeti Szabolcs (Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia) volt. A beszélgetőpartnerek megállapították, minőségi képzésre van szükség, mert – leginkább a ráfordított idő tekintetében – versenyezni kell a résztvevőkért. E mellett legalább két évente át kell strukturálni a képzéseket, a programokat – elsősorban a fiatalok esetében – ahhoz, hogy a korábbi eredményeket meg lehessen tartani.

A munka során a digitális technológiát, a mesterséges intelligenciát is igénybe lehet venni, de a személyiségfejlesztésnél, az attitűdformálásnál ez nem használható, sokkal fontosabb a személyes kapcsolat.

A technika ugyanakkor segíthet a marketingben, és hatékonyabbá teheti a visszajelzések begyűjtését.

Délután kiscsoportos beszélgetésen vitatták meg a felvetett gondolatokat, majd átadták a Kerkai-díjakat. Ezt az elismerést 2005-ben alapította a KIFE, Kerkai Jenő jezsuita szerzetes példamutató tevékenysége előtt tisztelegve. A díj a katolikus ifjúsági és felnőttképzés területén kiemelkedő teljesítményt felmutató munkatársak elismerésére szolgál. Idén a Kerkai-díjat ifjúsági kategóriában Rosta Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, felnőttképzési kategóriában pedig Szászi Balázs és Szásziné Fehérváry Anikó kapta.

Fotó: Lambert Attila

Baranyai Béla/Magyar Kurír

A Boldog Ceferino Intézet, a Sója Miklós Nyitott Ház Szövetség és a Caritas in Veritate Bizottság munkatársai lelkinapot szerveztek – Székely János püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke elmélkedéseivel – katolikus tanodák és nyitott házak munkatársai számára január 24-én az MKPK székházában. A szervezők személyes hangvételű beszámolóját olvashatják.

Az elmélkedéseket Székely János püspök tartotta. Szerettünk volna őszintén együtt gondolkodni arról, hogy munkánk során melyek azok a tényezők, amelyek időről időre lemerülést, kifáradást okoznak. A kiscsoportokban többen megosztották, hogy különösen az olyan történeteket élik meg fájdalmas kudarcként, amelyek során évekig kísérnek, segítenek valakit, mégis egy ponton kisiklik az élete, kimarad az iskolából. Sokszor ugyanis a család számára sem fontos, hogy a gyerekek tanuljanak. A tanodák speciális világában annak ellenére, hogy szívvel-lélekkel dolgoznak a munkatársak, gyakran találkoznak hálátlanságnak tűnő érdektelenséggel.

Ugyanakkor, a szép élményeket csillogó szemmel mesélték el egymásnak az ország különböző részeiből érkező tanodai dolgozók – ezekért mégis érdemes küzdeni! Az egyik történet szerint egy kirándulás végén két kislány ezt mondta a tanárának: “Azt találtuk ki, hogy amikor öregek leszünk, úgy harmincévesek, mi saját tanodát fogunk alapítani, hogy érezzék a gyerekek, hogy szeretik őket.” Az ilyen visszajelzések, azoktól a gyerekektől, akik nagy küzdelemmel jutnak el akár érettségiig, akár egyetemre, óriási lendületet tud adni a tanoda munkatársainak, önkénteseinek.

János atya egy példával szemléltette a megújulás lehetőségét: a Jordán folyó a Holt-tengert és a Genezáreti-tavat is táplálja. A Holt-tenger csak befogadja a folyó vizét, míg egyre sósabbá, az élőlények számára élhetetlenné válik. A Genezáreti-tó ezzel szemben élő, kristálytiszta vizű marad, mert átfolyik rajta a folyó. Befogadja a Jordán vizét, de tovább is adja magából. Ez jut eszünkbe ezekről a tanodai dolgozókról, a mindennapok hőseiről. János atya a feltöltődés tiszta forrásai között továbbá a szentségi életet, az élet határainak bölcs elfogadását és a támogató közösségi életet sorolta fel. Kiemelte, egyedül nem tudjuk magunkat megmenteni. A résztvevők többen megemlítették a szeretetteljes, összetartó kollegiális viszonyok megtartó erejét. Több tanodában rendszeresen tartanak csapatépítő vagy közös pihenőnapokat, ezek során munkaidőben kirándulnak, beszélgetnek, egyéb kikapcsolódást szerveznek. Nagyon felemelő volt hallani egymás építő példáit, élményeit.

A lelkinap második részének alapgondolatát XIV. Leó pápa nevelésről szóló, Disegnare nuove mappe di speranza (Rajzoljuk meg a remény új térképeit) című apostoli levele is inspirálta. János atya hangsúlyozta, hogy a gyerekeknek szükségük van a rendre és a jelenlétre, vagy ahogyan Don Bosco nevezte: a megelőző szeretetre. A gyerekek szívét töltögetni kell dicsérettel, odafigyeléssel, beszélgetéssel. Óvnunk kell a őket, ennek egyik fontos módja a képernyőidő korlátozása. Helyette tanítsuk őket csöndben lenni és a természetben lenni – mondta a főpásztor. Ott ugyanis átélhetik teremtő Atyánk szeretetét a naplemente, a fák és virágok szépségében. Nemcsak előadásában, de a Szentírás vasárnapjának előesti szentmiséjében is hangsúlyozta: olvassuk a Bibliát és adjuk a gyerekek kezébe is, engedjük, hogy Isten élő szava megérintse őket.

A lelkinap a Boldog Ceferino Intézet, a Sója Miklós Nyitott Ház Szövetség és az MKPK Caritas in Veritate Bizottsága munkatársainak összefogásával jött létre. A szervezők a résztvevőkkel együtt remélik, hogy lesz még folytatása a jó hangulatú eseménynek.

Forrás és fotó: Boldog Ceferino Intézet, MKPK Caritas in Veritate Bizottsága

Magyar Kurír

A szeretet dallama címmel podcastsorozatot indított a Magyar Katolikus Egyház, melyben Székely János szombathelyi megyéspüspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnökével beszélgetnek aktuális témákról. A kéthetente közzétett adások műsorvezetője Kuzmányi István állandó diakónus, a Magyar Kurír főszerkesztője.

A podcastsorozat hetedik adásában Székely János püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke az ember, a férfi és a nő, a család értékét, méltóságának kérdéskörét járja körül.

A főpásztor többek között bemutatja, a Szentírás tanítását az emberről, mit jelent, hogy Isten arcára és képmására teremti őt, hogy férfinak és nőnek alkotja meg. Majd rámutat az Ószövetség családfelfogására, Jézus kánai menyegzőn való részvételére és Szent Pál gazdag hasonlatára a házasság kapcsán.

A püspök megosztja emlékeit édesanyja és édesapja kapcsolatáról, és arról is beszél mit lehet és kell megtenni, ha egy család, különösen a házasság viharba kerül, miben és hogyan tud segíteni az Egyház. Végül Székely János két oltárra emelt házaspár Boldog Luigi és Maria Beltrame Quattrocchi, illetve Szent Louis és Zelie Martin példájáról is beszél.

A szeretet dallama podcast hetedik adását január 28-án, szerdán 7 órakor adja közre az MKPK Sajtóirodája; elérhető a Magyar Katolikus Egyház YouTube- és Spotify-csatornáján.

Ide kattintva megnézhetik az adást.

Az adás a Magyar Katolikus Rádió stúdiójában készült. A rádióban a podcast január 28-án, szerdán 11 órától hallgatható meg.

A következő résszel február február 11-én, szerdán jelentkezünk – témája az élet szentsége és méltósága az emberi élet kezdetén.

A korábbi adások visszanézhetők és -hallgathatók a Magyar Katolikus Egyház YouTube- és Spotify-csatornáján.

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír