Hónap: 2024 november

Manapság a Szombathelyi Egyházmegyében igazán pezsgő élet zajlik! Különösen igaz ez Zalaegerszegre, ahol a januárban meghirdetett missziós év részeként szeptemberben Missziós Héten hívták fel a figyelmet magukra és főként a Mindenható Istenre a város plébániai közösségei, s ahol – azóta – Alpha kurzusra, Élet a lélekben szemináriumra, vagy éppen Teremtésvédelmi előadás-sorozatra jelentkezhettek be hívők és keresők egyaránt. Folytatódnak az Egyházmegye előadássorozatai is. Október 12-én pedig Biblikus tanulmányi napot tartott dr. Székely János megyéspüspök atya.

 

Ezen a szombati napon főpásztorunk a Szentírás egyes nehezebben értelmezhető részeit világította meg a Mindszenty iskolában. A nap folyamán három előadásban szó esett Káin és Ábel történetéről (hogy lehet, hogy a testvérgyilkosság után mégis megsokasodott az emberiség?), Matuzsálem és általában egyes ószövetségi szereplők számunkra elképzelhetetlenül magas életkoráról (alkalmas-e a biológiai testünk pl. 969 évig működni?), a vízözönről (a Gilgames-eposz is tartalmaz hasonló kataklizmát [amely szónak ráadásul éppen ’vízözön’ az egyik jelentése], s ez valószínűsíti-e a bibliai történetet?), Bábel tornyáról (amelyről amúgy kiderült, hogy valójában Babilon – tényleg a sok nyelv összekeveredése okozta volna a vesztét?), vagy éppen Ábrahám áldozatáról (kér-e, kérhet-e ilyet az Isten? [gyors megfejtés: nem lehet Isten dicsőségére az, ami az embert elpusztítja!]). Néhány Újszövetségi téma is napirendre került, mint pl. a Hegyibeszédben elhangzó boldogmondások (amelynek kapcsán fény derült a királyok és uralkodók elsődleges feladatára: ők a ’gyengék védelmezői’), vagy éppen az áteredő bűn fogalma (Szt. Pál nem beszél a bűn biológiai öröklődéséről!)…

Püspök atya a tőle megszokott módon, magával ragadó stílusban, hallatlan nagy, szerteágazó nyelvi-, történeti-, teológiai tudással világította meg a felvetett témák rejtélyeit, amelyek gyakran izgalmas válaszokat, értelmezéseket  eredményeztek.

Ezen az eseményen közel ötvenen vettünk részt, köztünk több plébános atya, hitoktató és állandó diakónus, akolitus és más világi hívő.

A szünetekben, kávézás-sütizés, jó hangulatú beszélgetések közben nem egyszer meghökkentő kijelentések is elhangzottak.  Számomra ilyen volt, amikor Gyöngyös Balázs nagykutasi plébános atya megvallotta, hogy számára is tartalmazott új ismeretet Püspök atya tanítása. Balázs atya arról is beszélt, hogy a püspöki tanítás hitoktatók számára történő átadása folyamatosan, fokozatosan zajlik – az értelmezés nem marad meg szűk, privilegizált körben.

Marx Gyula állandó diakónus azt fejtegette, hogy miközben 100 éve még szinte tiltott volt a világiak számára a Biblia önálló (értsd: lelkivezető nélküli) értelmezése, addig manapság már elvárás, de legalábbis erősen ajánlott a Szentírás forgatása.

Paksa Gergő azért jelentkezett erre a napra, hogy még jobban elmélyüljön a Szentírás ismeretében, és sajátos akolitusi szolgálatában is fel tudja használni a hallottakat. Számára is újszerű volt Püspök atya visszatérő buzdítása, hogy „[az értelmezéshez] menjünk vissza az Ókorba!” – azaz ne mostani mentalitással olvassuk az Írást.

Perényi Judit óvodapedagógus a saját, mindennapi életére vonatkoztatta a tanításokat. „Az Istennek milyen fontos a számunkra adott szabad akarat, amivel bennünket megajándékozott! Erre döbbenek rá újra és újra!” – mondta, ez adott számára a legtöbbet. „…és ezzel az én méltóságomat emeli, hihetetlen szintre…”

Az előadásokat követő szűk egy órában Püspök atya válaszolt néhány felmerült kérdésre, majd az iskola kápolnájában szentmisén vettünk részt.

Remélhetően ez a sorozat is újabb alkalmakkal bővül, ahol ismét tisztázódik a Szentírás néhány izgalmas részlete!

 

Ercsényi Lajos akolitus

Vasárnap szeptember 29-én, 175. alkalommal keltek útra a perenyeiek a szokásos éves fogadalmi zarándoklatukra a velemi Szent Vid templomba Dr. Székely János megyéspüspök vezetésével.

Tisztelet és hála az elődöknek, hogy példátlan örökségként hagyatékozták ránk a zarándoklatot, amely reggel 6 órakor indult 175. alkalommal is útjára a perenyei Szent Ágota-templomból.
Bármikor, bármilyen nehézségek árán, de minden aggodalmat, kifogást hátrahagyva, rendíthetetlen hittel, közösen imádkozva indult el Perenyéből a Keresztalja.
Mindenkinek megvan a saját személyes története, kívánsága, amit magával visz erre a zarándoklatra.

Ez a zarándoklat a hűség zarándoklata, megérintik a perenyeiek őseik kezét. Béléjük árad az elődök hite, nemzetisége.

Püspök atya bevezetőjét ITT meghallgathatják!

János püspök atya szentbeszédében is az ősök hitéről beszélt, visszaemlékezéseket idézett vissza a régi idők zarándoklatairól. Fiatalabb nemzedék táplálkozik az idősebbek hitéből. Az élet és áldás legnagyobb feltétele, hogy az előző nemzedékek kincseit befogadjuk és továbbadjuk.

A predikáció ITT visszahallgatható! 

A zarándolatról készült kora reggeli fotókat Bolfán Ákos készítette!

2024. október 7-én este a szombathelyi Zárdatemplomban ünnepelte Veni Sancte szentmiséjét a szakkollégium és az egyetemi lelkészség. A szentmisét Székely János megyésfőpásztor mutatta be, Járfás Ádám atya egyetemi lelkész és szakkollégiumi spirituális koncelebrálásával. A tanévnyitó szentmisénken külön öröm számunkra, hogy nemcsak az ELTE szakkollégistái és hallgatói, oktató vesznek részt, de a Pécsi Tudományegyetem szombathelyi képviselői is.

Az ünnepet megtisztelte jelenlétével Lenkai Nóra, az ELTE rektori biztosa, Horváthné dr. Molnár Katalin az ELTE BDPK igazgatóhelyettese, Karamánné dr. Pakai Annamária a PTE szombathelyi igazgatója. Velünk ünnepletek a Hallgatói Önkormányzat képviselői, a domonkos nővérek és a szalézi testvérek is.

Székely János tanításában kiemelte az imádság fontosságát. Aki imádkozik, az elhagyja a rossz szokásait, aki a rossz szokásainak rabja, az elhagyja az imádságot. Az imádságban az Isten átjár, felemel és megnyugtat. Betölt az Ő teljessége.

A szentmise könyörgéseiben külön imádkozott közösségünk egykori szakkollégiumi oktatónk Merkli Ferenc atya gyógyulásáért is.

A szentmise zenei szolgálatát a szakkollégium kántora és énekkara látta el.

Az est a Bárka-pincében folytatódott, ahol rövid műsorral készültek a szakkollégisták. A műsort követően kötetlen beszélgetés és vacsora várta a vendégeket.

 

(szakkollégium, fotó: Tóth Andrea)

Október 9-én megnyílt a szombathelyi Képtárban a kőszegi Szent Imre-templom két mellékoltárának felújított oltárképeit bemutató kiállítás.

Kormányzati támogatással több templom felújítása zajlik Kőszegen. Ezek közül az egyik a Szent Imre-templom. Mint Sarkadi Márton projektvezető elmondta: a tervek szerint novemberben a templom belső terének felújításával el készülnek. Ennek részeként zajlott hónapokon át két mellékoltár festményeinek restaurálása. Ezek: a Győztes Immaculata című festmény, amely Schaller István festőművész alkotása 1772-ből, és a Mária megkoronázása című alkotás, amelyet 1766 körül festettek. A szerző pontos kilétét nem ismerjük.

Cebula Anna, a Képtár igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Az itt látható festmények magasztos példáia annak az egyházi művészetnek, amely tartalmával és kvalitásával arra volt hivatott, hogy közelebb hozza az igazságot az Istenről, imára buzdítsa a híveket, elősegítse az elmélyülést, megteremtve lelkünkben a csendet.

Amikor egy templomot felújítunk, akkor régi értéket megmentünk, felemelünk a mélyből: gazdagabban tárjuk az érdeklődők elé. Így történt ez pl. a jáki templom esetében, ahol előkerült az alapító sírja, apáti miseruha, Árpád-kori sírok. És így van ez a kőszegi Szent Imre-templom esetében is, mondta dr. Székely János megyéspüspök. Erre példa a két oltárkép. A megyéspüspök Mária személyéről, az Egyházban betöltött szerepéről, valamint a képeken jelképekről beszélt. A Szűzanya szimbóluma a tökéletes emberi életnek, minden kereszténynek az ideálja: aki kinyitja a szívét az ég felé, annak az élete megzsépül, ragyogó lesz, ragyog rajta Isten kegyelme. Ez az üzenet érkezik hozzánk a képekről, mondta Székely János.

 

Sarkadi Márton a restaurálásról osztotta meg gondolatait. Kiemelte: két külön műhelyben újították fel a képeket. A Szent Imre-templomba belépve a diadalív két oldalán áll az a két oltár, amelyekről a képek valók. Legutóbb 1937-ben restaurálták a képeket, a kor színvonalának és előírásainak megfelelően, és ez segített megőrizni a képeket napjainkig. A képek elsötétedtek, koszosak voltak. A képek szélén, pergett a festék. Hullámosodás viszont nem volt tapasztalható, köszönhetően az 1937-es munkának. Elsőként a vakkeretek és ávászon ellenőrzése történt meg. Jó állapotban voltak. Alapos tisztítás, portalanítás kezdődött, hogy az évtizedek alatt lerakódott szennyeződéseket eltávolították. Eltávolították a korábbi, besötétedett lakkréteget, majd az átfestéseket azonosították, eltávolították, a képet restaurálták.

A tárlat november 10-ig látogatható.

Isten ott van minden ember lelkében, még akkor is, ha nem tudatosítja – vallja Székely János szombathelyi megyéspüspök, aki Hogyan töltődjünk fel Isten szeretetének forrásából címmel tartott előadást a 2024-es Ferences Pedagógiai Napokon. Ennek kapcsán kérdeztük őt az Istennel való kapcsolatról, valamint arról, milyen kihívásokkal néznek szembe a mai fiatalok a hit útján. (www.ferencesek.hu)

– Ön szerint vannak olyan emberek, akik természetesebben kapcsolódnak Istenhez?

– Az egyik egyházatya, Tertullianus azt mondta, hogy az ember lelke természete szerint keresztény (anima naturaliter christiana). Ez azt jelenti, hogy minden ember lelkében ott van egyfajta vágy, sejtés a Teremtő felé. Ez egy ösztönös törekvés, amely mindenkit arra hajt, hogy találkozzon Istennel, akár tudatosítja ezt, akár nem. A püspöki jelmondatom is erre utal: „Mindenki érte él.” Még azok is, akik nem tudnak Istenről, vagy alig-alig tudatosítják a létezését, végső soron Őt keresik. Isten jelen van a természetben, az emberi szeretetben, a lelkiismeretünk hangjában, a művészetekben. A katekizmus is azt mondja, hogy az ember „képes Istenre”, vagyis érzékelni, befogadni és megsejteni Őt. Még azok is, akik tagadják Isten létezését, lelkük mélyén éreznek egyfajta nyugtalanságot vagy keresést. Benedek pápa úgy fogalmazott, hogy ahogyan a hívőt kísérti a hitetlenség, úgy a hitetlent is kísérti a hit. Mindkettő keres valamit a maga módján. Van, aki a természet szépségén keresztül éli meg ezt a kapcsolatot, mások a művészeteken, a zenén, a szereteten, vagy épp egy gyermek születése által tapasztalják meg Isten titkát. Mindannyian mások vagyunk. Számomra például a hegyekben való barangolás az egyik olyan, egész lényemet átható istenélmény, ahol a természet csodái által érezhetem a Teremtő jelenlétét. Sokan csak az életük végén, a betegség vagy halál kapujában éreznek először valamit a „túlsó partról”.

– Miben lehet leírni azt az érzést, amit az Istennel való kapcsolat ad?

– Teljesen betölteni az emberi szívet semmilyen véges földi dolog nem tudja, csak Isten. Még azok is, akik nem hívők, valójában Őt érzik, amikor csodálatosnak, nagyszerűnek érzékelnek valamit, ami meghaladja őket. Szent Ignác tanítása szerint az isteni sugallat és a felszínesebb hívó hangok között nagy különbség van: a felszíni dolgok – mint a vagyon vagy a siker – a lélek felszínének tetszenek, de a mélyben nyugtalanságot hagynak maguk után. Isten közeledése ezzel szemben lehet, hogy nem azonnal kívánatos, néha önfeláldozást követel, de a lélek mélyén békét és örömöt ad. Egy szép házasságért is rengeteget kell tenni, nem ingyen hullik két ember ölébe; ha valaki sportoló akar lenni, annak sokat kell edzenie; aki pedig okosabb szeretne lenni, annak olvasnia, elmélkednie, beszélgetnie kell. Rudolf Otto híres valláskutató szerint a Szenttel való találkozás egyszerre vonzó és ijesztő: egy titok, ami elvarázsol, de ugyanakkor meg is rendít. A nagy szenteknél is ezt láthatjuk: Mózest például egyszerre vonzotta és töltötte el félelemmel az égő csipkebokor látványa. Én azt gondolom, hogy ez a jele az Úristen működésének: kihívás, de a lelkünk mélyén nagyon nagy örömöt, békességet, megnyugvást ad.

– Régebben a fiataloknak könnyebb volt ezt a szemléletmódot átadni?

– Bizonyos szempontból igen, más szempontból nem. A média hatása ma sokkal erősebb, és gyakran olyan értékrendet közvetít, amely nem a hit irányába tereli az embereket. Olvastam egy kutatásról, amely szerint a médiában dolgozók sokkal kevésbé vallásosak, és sokkal lazábban kezelik az erkölcsi kérdéseket, mint a társadalom egésze. Ezért is fontos, hogy a fiatalok kritikusan álljanak hozzá a médiában látottakhoz. Régebben a vallásos családokban egyértelmű volt, hogy mi a helyes út, és az Egyház értékei világosan elkülönültek a külvilágéitól. Ma sokkal több a keveredés, ami kihívást jelent, a fiatalok ugyanakkor tájékozottabbak, nyitottabbak, érzékenyebbek a világ problémáira, mint korábban, és van bennünk vágy, hogy szebbé tegyék a világot.

– Mit tanácsolna a mai fiataloknak, mit tegyenek, hogy közelebb kerüljenek Istenhez?

– A komoly dolgokat a valóságban keressék, ne a virtuális világban. Figyeljenek a valós élményekre: a természet szépségére, az emberi kapcsolatokra, a segítségnyújtásra. A valódi értékeket ott találhatják meg, ahol ténylegesen érintkeznek a valósággal, és nem a képernyőkön keresztül.

Gellért Sára Mária
Fotó: Moldoványi Barnabás

Ferences Média, 2024

Október 6-án délelőtt a szombathelyi püspöki palota dísztermében vehette át Székely János szombathelyi megyéspüspöktől a Károly Király Imaliga vezetősége által kiválasztott 22 személy a boldoggá avatott utolsó királyunk tiszteletére alapított Boldog Károly-díj Arany Érdemkereszt kitüntetést, köztük – büszkeségünkre – Kuzmányi István igazgató-főszerkesztőnk is.

2004. október 3-án Szent II. János Pál pápa Rómában a Szent Péter téren boldoggá avatta az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt. Akkor tiszteletére és emlékére alapította meg a Károly Király Imaliga Magyar Tagozatának vezetősége az arany érdemkereszt kitüntetést. Olyan személyeknek adják a díjat, akik „közösségi tevékenységükkel és munkájukkal hozzájárulnak Károly király tisztelete és az általa megjelenített közösségi értékek terjesztéséhez”.

10 órakor kezdődött a szombathelyi püspöki palota gyönyörű dísztermében a díjátadó ünnepség, melyen a Brenner János Kollégium zene szakos hallgatóinak színvonalas előadásai is felcsendültek.

Olyan helyen vagyunk, mely sok szállal kötődik IV. Károlyhoz, hiszen 1921. nagyszombat estéjén itt szállt meg a püspöki palotában – kezdte köszöntőbeszédét Székely János püspök, melyben IV. Károly királyt és örökségét állította középpontba.

Az utolsó magyar királyt Szent II. János Pál pápa húsz éve éppen azon a napon avatta boldoggá, mely az esküvője napja volt, nem véletlenül, hiszen házasságában ragyogott az életszentsége – fogalmazott a püspök. – Károly nagy szerelemmel és nagy hittel élt 11 évig tartó házasságában, melyből nyolc gyermek fogant. Az utolsó az édesanyja szíve alatt volt, amikor az édesapa meghalt. „Azért vagyunk egymás mellett, hogy a mennyországba segítsük egymást” – mondták ki házasságkötésükkor Zita királynéval. „Végtelenül szeretlek; találkozunk Jézus legszentebb szívében” – ezek voltak Károly király utolsó szavai halálos ágyán Zita királynénak, aki férje halála után 67 évig teljesen a gyermekeinek, a hitnek és a békének szentelte életét.

IV. Károly király a béke embere volt egy háború kellős közepén – emelte ki Székely János. – Csak tíz napja vette át a hatalmat, mikor leváltotta az addigi hadvezetést, a háború és a győzelem fanatikus híveit. Károly ugyanis világosan látta, hogy a háborúnak rengeteg értelmetlen áldozata van, ő pedig menteni akarta a katonák életét. Mindent megtett a békéért, de nem a politikai taktika vezette, hanem keresztény meggyőződése. Amikor megkoronázása után a budai várban díszvacsorát rendeztek tiszteletére, azt mondta, vigyék az ételt a hadikórházakba a sebesülteknek. Ő volt az első uralkodó, aki szociális minisztériumot hozott létre betegek, idősek, szegények segítésére.

Hálát adunk, hogy a magyar történelem legelső és legutolsó uralkodója és feleségeik szent életűek voltak, akiknek a család, a béke, a harmonikus testvéri együttélés, a hit továbbadása és az Egyház állt a középpontban

– fogalmazott Székely János. – Ahogyan ők sugározták ezeket az értékeket, úgy a díjazottak is sugározzák őket, amire ma is nagy szükség van.

Kovács Gergely okleveles posztulátor, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány képviselője és a Károly Király Nemzetközi Imaliga Magyar Tagozatának vezetője mondott beszédet az Imaliga nevében, először is köszönetet mondva Székely Jánosnak, hogy szeretettel helyet adott az ünnepi eseménynek ott, ahol IV. Károly királyt fogadták utoljára magyar királyként.

Kovács Gergely röviden ismertette a Károly Király Imaliga történetét, melyet már 1924-ben egyházilag elismertek Ausztriában. Az ötvenes években alakult meg az első magyar tagozat az emigrációban. Az imaliga két jelszava: „Fiat voluntas tua” (Legyen meg a te akaratod), Károly király utolsó szavai, melyek a most kiosztott érem hátoldalán olvashatók; és „Oratio et satisfactio” (Imádság és engesztelés), vagyis az egymás iránti szeretet és a felelősségvállalás gondolata, mely ma is igen aktuális. A szűkebb és tágabb közösségért sokat lehet tenni tevőlegesen, de imádsággal és szeretettel is, mint ahogyan ezt IV. Károly király és Zita királyné példája is mutatja. „Ez a szerény díj legyen biztatás a szolgálatotok folytatására” – szólt a díjazottakhoz.

A díj egyesületi kitüntetés, mely egy közösség tiszteletét, megbecsülését fejezi ki – folytatta beszédét az Imaliga tagozatvezetője, majd hozzátette: ezt a kitüntetést 2004-ben alapította Hittig Gusztáv, akiben már Rómában, a boldoggá avatáson megfogant a Boldog Károly király Arany Érdemkereszt gondolata. Most, húsz év után az érem felújított változatát, egy félminiatűrt adnak át a díjazottaknak, mert fontos volt számukra, hogy az viselhető legyen. A kitüntetésen alul látható a boldoggáavatási érem, mely Milánóban készült, felül pedig egy Szent Korona-ábrázolás. Kovács Gergely elmondta: 2004-ben ötven díjazott volt, köztük hagyományőrzők is, most huszonketten kapnak kitüntetést és oklevelet.

A díjazottak ezután egyesével vették át a Boldog Károly-díj Arany Érdemkereszt kitüntetést. Méltatásukat ide kattintva olvashatják.

*

A díjazottak a következők voltak:

Bodó Judit, történelemtanár, történész;

Erőss Réka Mária, Szuverén Máltai Lovagrend követségi tanácsosa, a Zita Királyné Boldoggá Avatásáért Egyesület elnöke;

Érszegi Márk Aurél, a Külügyminisztérium vallásügyi főtanácsadója;

Fazakas Zoltán Márton OPraem, csornai premontrei apát;

Fejérdy Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány tudományos igazgatóhelyettese;

Glässer Norbert, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Néprajz Tanszékének egyetemi docense;

Jancsó András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának egyetemi tanársegédje;

Kardonné Fábry Eszter, a Habsburg Ottó Alapítvány levéltárosa;

Kuzmányi István, a Magyar Kurír igazgató-főszerkesztője;

Maczó Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Történettudományi Intézete Lendület Kutatócsoportjának történésze, művészettörténésze;

Mogyorósi Márk Ányos OSB, a tihanyi bencés apátság szerzetese;

Nagy Brigitta, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány irodavezetője, a Károly Király Imaliga munkatársa;

Nagy Norbert, Zita királyné boldoggáavatási eljárásának viceposztulátora;

Pálffy Géza történész, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet Lendület Kutatócsoportjának vezetője;

Pálffy László matematikus, játékfejlesztő;

Pánczél Hegedűs János történész, kommunikációs és köznevelési szakember, a Regnum Portál alapítója;

Pandula Attila, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának egyetemi tanára, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke;

Seremetyeff-Papp János restaurátorművész, író;

Szabó Zoltán nyugalmazott bíró, a Szent István-bazilika egyházközségi tanácsának tagja (elfoglaltsága miatt később adják át a kitüntetését);

Ujváry Tamás, a Gödöllői Királyi Kastély igazgatója;

Van den Borre, Beatrix FSO nővér, a Kútvölgyi engesztelő kápolna (Kútvölgyi Szűz Mária-kápolna) gondozója;

Varga János, az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház tiszteletbeli kanonokja, a bécsi Pázmáneum rektora.

Fazakas Zoltán Márton premontrei apát köszönte meg a díjazottak nevében a kitüntetést. Mint mondta, „amikor megszerettük és elkezdtünk foglalkozni Boldog Károly személyével, egyikünk sem gondolta, hogy a boldoggá avatás után húsz évvel, majdnem napra pontosan ilyen ünnepségben lesz részünk”. Az apát hangsúlyozta, az az értékelvűség hozta össze ezt a társaságot, melyet Károly király is képviselt, majd hozzátette: „őt ünnepelve, az ő érdemeiért dolgozva mi nem felforgatni és elégedetlenkedni akarunk, nem másokat bántani, hanem inkább gondolkodni szent életű királyunk kapcsán az ember, a népünk, vezetőink sorsáról. Mint mindannyiunkat, Isten utolsó királyunkat is próbára tette. Ő is megtapasztalta a jóbi sorsot: a hierarchia legtetejéről eljutott a kitaszítottság életpusztító hatásáig. De a jóbi próbát elsőrangúan kiállta. Sőt, miként Jób újra boldog lett, Károly királyunk is (egészen máshogy, de) boldog lett. Ez minket is boldoggá tesz. Köszönjük, ha ezt észrevették”.

Püspöki áldás, rövid szeretetvendégség és a püspöki palota azon termeinek megtekintése után, ahol IV. Károly megszállt, a díjazottak átutaztak Zalaegerszegre, a Mindszentyneumba. Az ünnepi ebéd után elhelyezték a hónap műtárgyát: Boldog Károly budapesti hermájának ereklyés gipszmintáját. Az ünnepség végén a díjazottak és hozzátartozóik megtekintették a Mindszenty-életútkiállítást és a Fegyház című állandó kiállítást.

Fotó: Merényi Zita, Molnár Péter

Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír

Közel négyezer méternyi összefogás és szeretet – így született meg Vas vármegye új büszkesége, az ország leghosszabb sálja, amit a szombathelyi Szent Anna Ház közössége álmodott és kötött meg. (www.vaol.hu)

Október másodikán nem mindennapi eseményre került sor Szombathelyen: véget ért a hónapokon át tartó közös sálkötési akció, amellyel a Szent Anna Ház közössége és segítőik az ország leghosszabb sálját készítették el, amit jótékony célra ajánlanak fel többek között a Rumi Gyermekotthon lakóinak. Mától vasi az ország leghosszabb sálja, amit jótékony célra ajánlanak fel a készítők.

Az ország leghosszabb sálja Szombathelyen

Az alkalomból dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök tartott szentmisét az intézményben, majd megáldotta a hatalmas textilcsodát.

Az elkészült ajándék jelzi azt a köteléket, ami összeköti az idősebb nemzedékeket a fiatalokkal, a gyermekekkel, lényegében a generációk közötti kötelék ünnepe a mai – fogalmazott a megyéspüspök.

A szentmise után a VAOSZ tekézőbe vonultak a jelenlévők, ahol elkezdődött a rekorddöntési kísérlet. A mérésben a Rumi Gyermekotthon néhány lakója is segédkezett.

A végső eredmény: 3826,97 méter, amivel a Szent Anna Ház elnyerte az ország leghosszabb sálja címet – ezt korábban egy 1787 méteres szurkolói sál birtokolta.

Vass Péter ötletgazda, a Szent Anna Ház korábbi szakmai vezetője már korábban megosztotta velünk: január végén indították el a Horgoljunk a Holdig programot az egyik gondozott kezdeményezésére. Sokan segítettek az akcióban, mi is írtunk róla, hogy határokon átívelő kezdeményezés lett belőle.

Első körben a tagok kezdtek el horgolni, vitték a hírét, szomszédok és barátok is csatlakoztak, majd nem csak a megyéből és az ország különböző pontjaiból, hanem Kárpátaljáról és Erdélyből is kaptunk sálakat. Több mint 120 személy vagy szervezet járult hozzá ehhez a rekordhoz. Az ihletet az adta, hogy szerettük volna, ha a Szent Anna Ház idős közössége valamilyen formában nyomot hagyjon a világban – fogalmazott Vass Péter.

Azt is hozzátette, korábban nagyobb rekordra pályáztak: a világ leghosszabb sálja címre, amit sajnos nemrég megdöntött egy dél-afrikai csapat egy több mint 30 ezer méteres darabbal. Mivel számukra ez nem tűnt elérhetőnek, így szerényebb célt kerestek, az ország leghosszabb sálját szerették volna elkészíteni, a projekt a mai nap sikerrel zárult.

A közel 3900 méteres nyakbavalóval a Szent Anna Ház nem csak országos rekordot döntött, végig jótékony cél lebegett a serényen horgolók szeme előtt. Mint kiderült, a Rumi Gyermekotthon lakói sálakat, takarókat kapnak belőle, a templomok számára térdeplők és vállkendők készülnek, valamint állatmenhelyekre is jut majd belőle takarónak. A rászorulóknak meleg kerekesszék takarókat és mellényeket adományoznak a hatalmas sálból. A Hársfa Házzal együttműködve az ősz és tél jegyében kopogtatókat, ajtódíszeket is kreálnak belőle. Továbbá a Szombathelyi Művészeti Szakgimnázium textiltagozatos diákjai is kapnak a sálból, hogy alkotásokat készítsenek belőle, melyből később kiállítást is szerveznek majd.

Az ország leghosszabb sálja így nemcsak egy rekord, hanem egy összetartó közösség és a kreatív, jótékony célok szimbóluma is lett, mely a generációk közötti együttműködést és az összefogás erejét ünnepli.

 

Szöveg: vaol.hu

Fotó: vaol.hu és László Judit

Szeptember 20-án Zalaegerszegen szentmise keretében tizenhat férfit avatott lektorrá Dr. Székely János megyéspüspök. A kétéves akolitusképzés feléhez érve, már komoly készületet maguk mögött tudva kapták meg a jelöltek az egyházi szolgálat e lehetőségét. Imádkozzunk új lektorainkért! 

Az édesanyákért is imádkozunk, nem ellenük, mondta Székely János megyéspüspök Szombathelyen, a 40 nap az életért életvédő kampány megnyitóján 2024. szeptember 25-én.

A Markusovszky Kórház sarkánál a következő hetekben több napon át is lehetőség lesz közös imádságra. Az imák célzottan a magzatok életének védelmére, az abortuszok számának csökkenésére irányulnak. Kosárné Varga Anett, a kampány szombathelyi koordinátora köszöntőjében elmondta: Texasból indult a kampány, 4 fiatal kezdeményezésére. Ők vállalták, hogy az abortuszok ellen 40 napon át 24 órában imádkoznak. Ma már világméretű a kampány, amelyhez Szombathely is csatlakozott.  Mi ezzel a kiállással szeretnénk felhívni a figyelmet a magzati élet fontosságára, hiszen a magzat is ember, akinek joga van élni – fogalmazott a szervező. Ismertette: 2023-ban Magyarországon több mint 21 ezer művi abortuszt hajtottak végre kórházakban. Kiemelte: ez nem egy törlés gomb, az édesanyák lelkében is hatalmas traumákat okoz az abortusz.

Székely János megyéspüspök elmondta: a gyermek élete a fogantatáskor kezdődik, így az, hogy mikor veszik azt el tőle, nem számít, az abortusszal mindenképpen egy gyermek életét oltják ki. – Az édesanyákért is imádkozunk, nem ellenük. Az abortusz az édesanyának is hatalmas tragédia. A legszentebb hivatásában kap sebet. Imádkozunk az orvosokért is. Az orvos hivatása sem az, hogy halálos ítéleteket végrehajtson, hanem, hogy gyógyítson. Imádkozunk a társadalmunkért, amelynek óriási sebe az abortusz. A jelenlévők együtt imádkoztak a gyermekekért, édesanyákért, orvosokért. Köszöntőt mondtak az eseményen Torma-Hasza Mónika és Steindl-Papp Judit evangélikus lelkészek is.

A program az Annunciáta Ház kápolnájában bemutatott szentmisével zárult.

Szeptember 21-én dr. Székely János megyéspüspök megáldotta a felújított sorkifaludi templomot.

A szentmise elején az egyházközségi képviselőtestület elnöke köszönetét fejezte ki az egyházmegye anyagi segítségéért, valamint ismertette a felújítási folyamat menetét. Három év alatt készült el a templom, első évben a padok közötti padló lett felújítva, utána a fűtés és a hangosítást oldották meg, valamint Gaál Jenő atya emléktábláját készítették el, befejezésként szigetelték a templomot és a vízelvezetés és a villanyszerelés is megtörtént. Yulius atya is kifejezte háláját püspök atyának a segítségért és a munkák alatt történt mindennemű támogatásért.

Püspök atya beveztőjében és szentbeszédében is a szentírás fontosságára hívta fel a figyelmet. A templomból forrás fakad írja a biblia. A templom a kegyelem forrása. A tornya mutat az ég felé, az emberi életnek van célja. A templomnak van egy szíve a tabernákulum, ami azt mutatja Isten szeret minket. Milyen üzenet van elrejtve templomainkban? Isten két asztalról táplál minket Isten, az egyik az Ige a másik az Eucharisztia asztala, mindkettőről az Isten táplál minket. Isten igéje nem betű, hanem lélek és élet. A bibliában nem okos dolgokat akart az Isten elmondani. Olyan mondatokkal van tele, amit egy édesanya mond gyermekeinek.A biblia soraiba belerejtette Isten a szívét. Innét is táplál minket Isten. A biblia szívére kell figyelni amit mindenki ért. Engedjük, hogy tápláljon minket, a bibliát vigyük haza, az otthonokba, használjuk az esti imákhoz, adjuk gyermekek, betegek kezébe. A másik a kenyér és a bor asztala. A legnagyobbat Isten szavakkal nem tudta átadni, ezért önmagát adta. Ezért lett emberré, hogy emberi szívvel szeressen, hogy meghaljon értünk, hogy testét adja nekünk, hogy egészen egyek legyünk.

A szentbeszéd és a szentmise előtti bevezető ITT meghallgatható!